2016-09-02

A jogdíjhoz kapcsolódó szabályok változása a társasági adóban

 

1. A jogdíj definíciója

Módosult a jogdíj Tao. tv. 4. § 20. pont szerinti fogalma. A fogalom-meghatározás legfőbb változását az adja, hogy a továbbiakban jogdíjnak bizonyos kizárólagos jogokhoz kapcsolódó eredmény minősül; vagyis már nem a bevételből, hanem a bevételek és költségek különbözetéből kell az adózóknak kiindulniuk az adóalap-korrekciós tételek megállapítása során.

Az említett kizárólagos jogok:

· a szabadalom,

· a használati minta-oltalom,

· a növényfajta-oltalom,

· a kiegészítő oltalmi tanúsítvány,

· a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma,

· a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélye, felhasználási engedélye,

· a ritka betegségek gyógyszerévé minősítés.

Az adóévben a jogdíj érdekében felmerülő, ahhoz kapcsolódó költségekkel csökkenteni kell a bevételt, így például az adott immateriális jószág előállítása érdekében igénybe vett adóévi alvállalkozói költségekkel, vagy pedig az immateriális jószág értékcsökkenésével csökkenteni kell az abból származó bevételt és csak a különbözet minősül jogdíjnak.
 

2. Adóalap-korrekciók

A másik fő változás abban áll, hogy bizonyos esetekben „csak” a jogdíjból származó eredmény arányos részével csökkenthető az adózás előtti eredmény. E változás azonban nem minden adózót érint, csak azokat, amelyek a jogdíjra jogosító, vagy a bejelentett immateriális jószág szerzése érdekében kapcsolt vállalkozásuktól rendelnek meg K+F szolgáltatást, vagy pedig kapcsolt vállalkozásuktól vásárolnak jogdíjra jogosító, vagy bejelentett immateriális jószágot.

Azon adózók, amelyek nem ily módon tesznek szert az immateriális jószágra, továbbra is korlátozás nélkül vehetik igénybe a kedvezményeket a jogdíjból származó eredményre tekintettel.

A csökkentéshez szükséges arányszámot [Tao. tv. 7. § (22) bekezdés] úgy határozhatjuk meg, hogy az adózó saját, az adott immateriális jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült K+F közvetlen költségét elosztjuk az „összes” (az adózónál felmerült saját, illetve kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F-et, beszerzett jószágot is tartalmazó) felmerült K+F közvetlen költséggel. Tulajdonképpen azt az arányt keressük, hogy maga az adózó milyen mértékben járult hozzá az immateriális jószág létrehozásához. Az így meghatározott arányszám bármely esetben további 30%-kal növelhető.

Ha tehát az adózó 70%-os arányt mutat ki, azt 100%-ra növelheti a törvény alapján, vagyis korlátozás nélkül igénybe veheti a csökkentő tételt.

Új adóalap-növelő tétel is beiktatásra kerül a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés c) pontjába. E korrekciós tétel alapján, ha az adózó a megelőző adóévben alkalmazta a kapott jogdíj arányos kedvezményét, de a következő adóévben ugyanazon jogdíj vonatkozásában veszteséget realizál(több a költsége, mint a bevétele), akkor az arányos veszteség 50%-a növeli az adóalapot. Így tulajdonképpen a kapott jogdíj kedvezménye akkor „válik véglegessé”, ha az adózó a csökkentést követő adóévben is nyereséget realizál az adott immateriális jószágon.

3. Átmeneti szabályok

A 2016. július 16-ától hatályos normaszöveg szerinti előírások alkalmazhatóságára a Tao. tv.-be átmeneti rendelkezések [29/A. § (28)-(32) bekezdései] kerültek beiktatásra. Ezek lényege, hogy a módosult szabályozás a 2016. június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószágokra, illetve az ezen időpontot követően bejelentett immateriális jószágokra vonatkozik. A 2016. június 30-át megelőzően szerzett, előállított, illetve bejelentett immateriális jószágokra tehát a kedvezmények a „régi” szabályok szerint érvényesíthetők:

- legfeljebb a 2021. június 30-ig lezáruló adóév végéig, amennyiben az adózó ezekre 2016. június 30-ig alkalmazott csökkentő tételt a Tao. tv. „régi” 7. § (1) bekezdés c), e) vagy s) pontja alapján; vagy a 2016. január 1-június 30. közötti időszakban jogosult lett volna erre;

- utoljára a 2016. december 31-ével végződő adóévben, amennyiben az adott immateriális jószág 2016. január 1-június 30. közötti időszakban kapcsolt vállalkozástól került beszerzésre, és az átruházáskor a kapcsolt vállalkozást sem jogosította kedvezményre.

Összefoglalva tehát a jogdíj fogalmának változása, illetve az ugyanazon immateriális jószágon realizált veszteségre vonatkozónövelő tételbe iktatása bármely adózót érintheti, míg az arányos csökkentési lehetőség kizárólag az immateriális jószágot a kapcsolt vállalkozástól beszerző, annak segítségével előállító adózók vonatkozásában jelent korlátozást.


 

Forrás: NAV, 5percAdo.hu


 

A cikk megjelenését jóváhagyta Lovász György ICT Európa Holding Zrt; Dr. Termel Balázs ICT Európa Holding Zrt.

 

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter