| Hírek

Jövőre a tervek szerint az elektronikusan kiállított számlák elkészítésével egy időben azok adatait (ha áfatartalmuk elér 100.000 Ft-ot) online megkapja a NAV. E mellett 2017. július 1-től a vevő is köteles lesz a 100 ezer Ft feletti beszerzési számláinak adatait tételesen megküldeni az adóhatóságnak, így a két adat összefuttatható. Ez alapján ki lehet majd szűrni, hogy a mind a két szereplő bevallásában benne van-e minden beszerzés és értékesítés.

 

 

Szeptember 30-ig van lehetőség az Európai Unió más tagállamaiban megfizetett általános forgalmi adó (áfa) visszaigénylésére.

Az adóalanyok a kérelmüket a visszatérítési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) elektronikus úton megküldött kérelmen (ELEKAFA nyomtatvány) terjeszthetik elő, amennyiben az áfa-visszatérítés törvényi feltételei teljesülnek.

A kérelem egyszerre egy tagállamból történő visszaigénylésre szolgál, tehát amennyiben a visszatérítésre jogosult adóalany több országból igényel vissza hozzáadottérték-adót, annyi nyomtatványt kell kitöltenie, ahány országból visszaigényel.

A határidő jogvesztő, azt követően a 2015-ös külföldi beszerzések után már nem lesz lehetőség az áfa-visszaigénylésre. A magyar adóalanyokat adó visszaigénylési jog illeti meg az EU más tagállamában megfizetett hozzáadottérték-adó után.

Forrás: MTI

A cikk megjelenését jóváhagyta Lovász György ICT Európa Holding Zrt; Dr. Termel Balázs ICT Európa Holding Zrt.

 

Kérdésekkel és azonnali kérdésekkel fordulhatnak a kormányhoz a képviselők az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülését lezáró napon, hétfőn.

 

 

1. A jogdíj definíciója

Módosult a jogdíj Tao. tv. 4. § 20. pont szerinti fogalma. A fogalom-meghatározás legfőbb változását az adja, hogy a továbbiakban jogdíjnak bizonyos kizárólagos jogokhoz kapcsolódó eredmény minősül; vagyis már nem a bevételből, hanem a bevételek és költségek különbözetéből kell az adózóknak kiindulniuk az adóalap-korrekciós tételek megállapítása során.

Az említett kizárólagos jogok:

· a szabadalom,

· a használati minta-oltalom,

· a növényfajta-oltalom,

· a kiegészítő oltalmi tanúsítvány,

· a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma,

· a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélye, felhasználási engedélye,

· a ritka betegségek gyógyszerévé minősítés.

Az adóévben a jogdíj érdekében felmerülő, ahhoz kapcsolódó költségekkel csökkenteni kell a bevételt, így például az adott immateriális jószág előállítása érdekében igénybe vett adóévi alvállalkozói költségekkel, vagy pedig az immateriális jószág értékcsökkenésével csökkenteni kell az abból származó bevételt és csak a különbözet minősül jogdíjnak.
 

2. Adóalap-korrekciók

A másik fő változás abban áll, hogy bizonyos esetekben „csak” a jogdíjból származó eredmény arányos részével csökkenthető az adózás előtti eredmény. E változás azonban nem minden adózót érint, csak azokat, amelyek a jogdíjra jogosító, vagy a bejelentett immateriális jószág szerzése érdekében kapcsolt vállalkozásuktól rendelnek meg K+F szolgáltatást, vagy pedig kapcsolt vállalkozásuktól vásárolnak jogdíjra jogosító, vagy bejelentett immateriális jószágot.

Azon adózók, amelyek nem ily módon tesznek szert az immateriális jószágra, továbbra is korlátozás nélkül vehetik igénybe a kedvezményeket a jogdíjból származó eredményre tekintettel.

A csökkentéshez szükséges arányszámot [Tao. tv. 7. § (22) bekezdés] úgy határozhatjuk meg, hogy az adózó saját, az adott immateriális jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült K+F közvetlen költségét elosztjuk az „összes” (az adózónál felmerült saját, illetve kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F-et, beszerzett jószágot is tartalmazó) felmerült K+F közvetlen költséggel. Tulajdonképpen azt az arányt keressük, hogy maga az adózó milyen mértékben járult hozzá az immateriális jószág létrehozásához. Az így meghatározott arányszám bármely esetben további 30%-kal növelhető.

Ha tehát az adózó 70%-os arányt mutat ki, azt 100%-ra növelheti a törvény alapján, vagyis korlátozás nélkül igénybe veheti a csökkentő tételt.

Új adóalap-növelő tétel is beiktatásra kerül a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés c) pontjába. E korrekciós tétel alapján, ha az adózó a megelőző adóévben alkalmazta a kapott jogdíj arányos kedvezményét, de a következő adóévben ugyanazon jogdíj vonatkozásában veszteséget realizál(több a költsége, mint a bevétele), akkor az arányos veszteség 50%-a növeli az adóalapot. Így tulajdonképpen a kapott jogdíj kedvezménye akkor „válik véglegessé”, ha az adózó a csökkentést követő adóévben is nyereséget realizál az adott immateriális jószágon.

3. Átmeneti szabályok

A 2016. július 16-ától hatályos normaszöveg szerinti előírások alkalmazhatóságára a Tao. tv.-be átmeneti rendelkezések [29/A. § (28)-(32) bekezdései] kerültek beiktatásra. Ezek lényege, hogy a módosult szabályozás a 2016. június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószágokra, illetve az ezen időpontot követően bejelentett immateriális jószágokra vonatkozik. A 2016. június 30-át megelőzően szerzett, előállított, illetve bejelentett immateriális jószágokra tehát a kedvezmények a „régi” szabályok szerint érvényesíthetők:

- legfeljebb a 2021. június 30-ig lezáruló adóév végéig, amennyiben az adózó ezekre 2016. június 30-ig alkalmazott csökkentő tételt a Tao. tv. „régi” 7. § (1) bekezdés c), e) vagy s) pontja alapján; vagy a 2016. január 1-június 30. közötti időszakban jogosult lett volna erre;

- utoljára a 2016. december 31-ével végződő adóévben, amennyiben az adott immateriális jószág 2016. január 1-június 30. közötti időszakban kapcsolt vállalkozástól került beszerzésre, és az átruházáskor a kapcsolt vállalkozást sem jogosította kedvezményre.

Összefoglalva tehát a jogdíj fogalmának változása, illetve az ugyanazon immateriális jószágon realizált veszteségre vonatkozónövelő tételbe iktatása bármely adózót érintheti, míg az arányos csökkentési lehetőség kizárólag az immateriális jószágot a kapcsolt vállalkozástól beszerző, annak segítségével előállító adózók vonatkozásában jelent korlátozást.


 

Forrás: NAV, 5percAdo.hu


 

A cikk megjelenését jóváhagyta Lovász György ICT Európa Holding Zrt; Dr. Termel Balázs ICT Európa Holding Zrt.

 

 

 

Az iskolakezdési támogatás béren kívüli juttatás, amit a szülők tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására használhatnak fel.

A támogatást – papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott – 2016. július 3-tól december 31-ig beváltható – utalvány formájában kaphatják azok, akiknek gyermeke közoktatási intézményben tanul.

 

Iskolakezdési támogatást kaphat az, aki közoktatásban tanuló gyermeknek, tanulónak családi pótlékra vagy bármely uniós tagállamban hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja vagy annak vele közös háztartásban élő házastársa. A támogatáshoz a munkahelyen kell nyilatkozni arról, hogy a munkavállaló megfelel a feltételeknek.

Az iskolakezdési támogatás összege tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összeg, 2016-ban maximum 33 300 forint, ami több gyerek esetében többszöröződik. Az iskolakezdési támogatás abban az évben adható először, amikor az igénylő gyermeke megkezdi általános iskolai tanulmányait.

Az iskolakezdési támogatás után az adót a munkáltatónak kell megfizetnie. Az adó alapja a juttatás 1,19-szerese. A juttatást 15 százalékos mértékű szja és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.
 
Szerk.: Lovász György ICT Európa, dr. Termel Balázs ICT Európa

 

 

Egységes szabályozás a vásárlási utalványok áfakezelésében

2016.08.01-től a személyi jövedelemadó törvény egységes szerkezetben tartalmazza az adómentesség feltételeit, valamint a támogatással kapcsolatos rendelkezéseket.

 

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 9. pontja kibővül, a 9.3.4. alponttal.

Együttköltöző, együttlakó családtagoknak minősülnek a fenti időponttól jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.

 

2016. augusztus elsejétől három együttköltöző/együttlakó családtag esetében a méltányolható lakásigénynek az az ingatlan felel meg, mely legfeljebb négy lakószobával rendelkezik. Korábban 3 fő esetén maximum 3,5 szoba volt méltányolható. Változás továbbá, hogy minden további személy esetében egy lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke (a korábbi félszoba/fő helyett).

 

Szigorítás

A szoba definíciója is módosításra került, az új előírások értelmében lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A korábbi szabályozás szerint csak a 12 négyzetmétert meghaladó helyiség számított szobának (6-12 nm közötti helyiség félszobának minősült). Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, csak abban az esetben kell két szobaként figyelembe venni, amennyiben alapterületük együtt meghaladja a 60 négyzetmétert.

 

Az adómentesen adható lakáscélú támogatás mértéke nem változott:

A vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adható.

 

Forrás: Kis Gábor, Finacont

 

 

A cikk megjelenését jóváhagyta Lovász György ICT Európa Holding Zrt; Dr. Termel Balázs ICT Európa Holding Zrt.

 

 

 

2017. január 1-től a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán, akkor is szerepeltetni kell a vevő adószámát, ha az áthárított adó értéke eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot. Az új rendelkezést még nem kell alkalmazni a 2016-ban kibocsátott, de 2017 évi teljesítési időpontot tartalmazó számlák esetében.

 

A 100 000 forintot meghaladó áfa tartalom esetében valós idejű adatszolgáltatás lép életbe.

 

Fentiek miatt javasoljuk mielőbb elkezdeni a vevő partnerek adószámának begyűjtését, és ezen adatokkal feltölteni a számlázó programokat, valamint a számlázó programok üzemeltetőivel felvenni a kapcsolatot, hogy az átállás zökkenőmentesen megtörténhessen 2017-ben.

 

2017. január 1-jétől kezdődően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) módosításának következtében a belföldi összesítő jelentés-tételi kötelezettséget előíró szabályozás szerinti 1 millió forintos összeghatár 100.000 forintra változik, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adóalany – saját választásától függően – az értékhatár alatti számlákról is szolgáltathat adatot az összesítő jelentésben.

 

A Módosító törvény 200. § 15. pontjai szerint, amelyek az Art. 31/B. §-ban az új értékhatárt vezetik be (1 millió forintos értékhatár 100.000 forintra módosítása).

 

Számla kötelező adattartalma

Sokakat érintő módosítást tartalmaz a törvényjavaslat, a számla kötelező adattartalma tekintetében. A módosítás alapján a belföldi adóalany vevő adószámának rajta kell lennie a számlán, amennyiben a számlában legalább 100 ezer forint áfa kerül feltüntetésre.

 

(Módosító törvény 76 § 2. pontja, amely az Áfa tv. 169. § d) pont dc) alpontját módosítja (a vevő adószáma a számla kötelező adattartalma a legalább 100.000 forintos áthárított áfa érték esetében))

 

 A számlázó programokat úgy kell továbbfejleszteni, hogy azok a számla kibocsátásakor elektronikusan megküldjék a számlaadatokat az adóhatóság részére. 2017. január 1-jétől ez még csak lehetőség, de 2017. július 1-jétől kötelező érvényű lesz minden Áfa alany gazdálkodóra. Ez az előírás a következő lépcső a teljesen automatikus adatszolgáltatás felé. Az új rendszer kiváltaná a jelenlegi belföldi összesítő jelentést.

 

Tehát 2017-től csak olyan számlázó szoftvert, integrált (ERP) rendszert lehet legálisan használni, amely számlázáskor a számlaadatokat képes online módon a NAV felé továbbítani.

 

A cikk megjelenését jóváhagyta Lovász György-ICT Európa Holding Zrt. Dr.Termel Balázs - ICT Európa Holding Zrt.

 

 

A magyar vállalatok 40 százalékától szivárogtak ki érzékeny adatok az elmúlt egy évben, a kis és középvállalkozások a nyilvánvaló veszély ellenére sem tesznek semmit – derül ki a Compliance Data Systems Kft. felméréséből.

Az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente 100 ezer forintot kaphatnak készpénzben, ezen felül a közszféra alkalmazottjainak 100 ezer forintot, a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat SZÉP-kártyára a munkáltató, ezt tartalmazza a kormány által a parlamentnek benyújtott új cafeteria szabályozás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön