A veszélyhelyzet alatt a 2020. november 12-től hatályos 487/2020 (XI. 11.) számú kormányrendelet szabályozta a távmunkavégzés szabályait, amelyet a 2021. július 03. napjától életbe lépő 393/2021. (VII. 2.) Korm. rendelet ismét módosítja.
Nézzük meg röviden a változtatásokat.
Munkavédelem
Az eddigi szabályozás szerint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénynek távmunkavégzéshez biztosított eszközök és körülmények kockázatértékelésére, valamint balesetvédelmi célú ellenőrzésekre tartalmaz rendelkezés alkalmazását kizárta, amellyel a jelenlegi szabályozás szakít
Röviden összefoglalva a szabályozás lényege, hogy a munkáltató írja elő, ill. fekteti le a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályait, amelynek figyelembe vételével választja meg a munkavállaló munkavégzés helyét.
A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
A munkavédelmi szabályok megtartását célzó munkáltató ellenőrzés számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról történik, azonban a munkavédelmi hatóság (ill. bizonyos esetekben a munkáltató vagy megbízottja) a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére beléphet és ott tartózkodhat.
A távmunkavégzés - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján - a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik.
Távmunkát végző munkavállalók igazolás nélkül adható térítése
A 487/2020. kormányrendelet a veszélyhelyzet idejére szóló juttatási formát vezetett be, amelyet a módosítás (némi pontosítással) változatlanul fenntart a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén.
Mértéke maximum
- 2021. év esetében a 2021. február 1-jétől,
- az ezt követő évek esetében az adóév első napján
érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg , amely jelenleg
16 740 forint. Azonban arányosítást ír elő a jogszabály arra az esetre, ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot; ekkor a költségtérítés a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része.
A módosítás továbbra is csak a veszélyhelyzeti korlátozás alatti időszakra tartja fenn a költségtérítést, azonban a jogalkotó tervezi, hogy ezt követően is fennmarad mint költségtérítési forma.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
Az Mt szerint a távmunka fogalma a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. A kormányrendelet ezen nem módosít, bár a munkavédelmi szabályozásoknál számítástechnikai eszköz végzett és nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka kategóriákat állít fel, anélkül, hogy utóbbi fogalmat definiálná).
A korábbi 487/2020 kormányrendelet az Mt-vel kapcsolatban csupán annyit rögzített, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a távmunkavégzés Mt-ben rögzített szabályaitól közös megállapodásban eltérhetnek. A 393/2021 kormányrendelet már (a veszélyhelyzet ideje alatt) az Mt-től való eltéréseket konkrétan szabályozza, az alábbiak szerint (azzal, hogy a feleknek továbbra is lehetőségük van az ettől eltérő szabályozásra).
Lehetőséget biztosít a kormányrendelet a távmunkával vegyes foglalkoztatásra, azaz arra, hogy a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végezze, sőt, a kormányrendelet rögzíti, hogy távmunkavégzés során is a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát (amelytől azonban a felek eltérhetnek).
Ebből a szabályozásból is az látszik, hogy a kormányrendelet próbálja lekövetni azt a kialakulóban lévő gyakorlatot, hogy a munkavállaló megosztva végzi munkáját távmunka keretében otthonából és a munkáltatónál.
Továbbra is fontos, hogy munkaszerződésben kell megállapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.
Ezen kívül még a kormányrendelet rögzítik, hogy
a) a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki (amit az Mt eddigi szabályozása is lényegében így szabályozott)
b) a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja (amit a kormányrendelet munkavédelmi ellenőrzés része részletesebben szabályoz),
c) a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson (ami azt jelenti, hogy még teljes távmunkavégzés keretében történő munkavégzés esetén is lehetőség kell adni a munkavállalónak arra, hogy munkatársaival érintkezhessen)
A bejegyzést készítették:
Dr. Zsidi Roland, vezető ügyvéd, partner – ICT LEGAL, Dr. Termel Ügyvédi Iroda
dr. Barta Beáta, bérszámfejtési csoportvezető, tanácsadó – ICT Európa Finance Zrt.
