Az Országgyűlés 2025 novemberében két, egymáshoz szorosan kapcsolódó adócsomagot fogadott el:
- az első az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényben (az „első adócsomag”),
- a második pedig a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvényben (a „második adócsomag”) került kihirdetésre.
Az első adócsomag döntően jogharmonizációs és technikai jellegű, illetve adminisztráció‑csökkentő módosításokat tartalmaz (pl. áfacsoport, globális minimumadó, adóigazgatási és számviteli szabályok pontosítása). A második adócsomag konkrét, érdemi adócsökkentéseket és adminisztrációs könnyítéseket hoz – elsősorban a kis- és középvállalkozások, KIVA‑alanyok, egyéni vállalkozók, kiskereskedők és energia‑szolgáltatók számára.
Az alábbiakban tematikusan mutatjuk be a legfontosabb változásokat. Összefoglalónk nem teljes körű, konkrét ügylet vagy üzleti döntés előtt mindenképpen szükséges az egyedi tényállás vizsgálata.
I. Személyi jövedelemadó – kripto, családi kedvezmények, átalányadózók
1. Kriptoügyletek – korlátlan adókiegyenlítés
Az első adócsomag egyik látványos könnyítése, hogy megszűnik a kriptoügyletekre vonatkozó, eddigi két éves időkorlát az ún. adókiegyenlítésnél.
- Jelenleg a magánszemély maximum a tárgyévet megelőző két adóév kriptoügyleteiből származó eredményével tudja „kiegyenlíteni” a tárgyévi ügyleti nyereségét.
- Az új szabályozás szerint időkorlát nélkül lehet a korábbi években realizált veszteségek „adótartalmát” a későbbi évek ügyleti nyereségével szemben érvényesíteni, feltéve, hogy a veszteségeket az adózó korábban bevallotta.
Fontos adminisztratív elem, hogy a magánszemélynek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből egyértelműen megállapítható a még fel nem használt, adókiegyenlítésre jogosító veszteség összege, és ezt tájékoztató adatként a bevallásban is fel kell tüntetni.
A módosítást már a 2025. adóévről benyújtandó bevallásban lehet alkalmazni.
Egy hiányos bérpolitika milliókba kerülhet – kérje szakértői útmutatónkat!
2. Többgyermekes anyák kedvezménye – egyszerűbb adóelőleg-nyilatkozat
A tavaszi adócsomaggal bevezetett, két‑ és háromgyermekes anyákra vonatkozó több lépcsőben bevezetett élethosszig tartó szja‑mentességhez kapcsolódóan az őszi csomag az adminisztrációt egyszerűsíti.
- 2026‑tól a jogosult anyák a családi kedvezmény nyilatkozaton jelölhetik azt is, ha a többgyermekes anyák kedvezményét kívánják igénybe venni.
- Lehetőség nyílik „folytatólagos” adóelőleg‑nyilatkozat megtételére: a munkáltató/kifizető a 2025-ben tett nyilatkozatot mindaddig érvényesnek tekinti, amíg az anya új nyilatkozatot nem ad.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kedvezményt igénybe vevő anyáknak nem kell minden évben új nyilatkozatot kitölteniük, így csökken az adminisztrációs teher.
3. Élelmiszervásárlási lehetőség SZÉP Kártyával
Átmeneti jelleggel 2025. december 1. és 2026. április 30. között a SZÉP Kártya élelmiszer vásárlásra is felhasználható az alábbi kereskedőknél:
- élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,
- zöldség, gyümölcs kiskereskedelme,
- hús-, húskészítmény kiskereskedelme,
- hal kiskereskedelme,
- kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem,
- egyéb élelmiszer-kiskereskedelem.
4. Átalányadózók – emelkedő költséghányad
A második adócsomag a személyi jövedelemadó törvényben az átalányadózó egyéni vállalkozók számára is könnyítést hoz: a jelenleg 40%-os költséghányad (tipikusan a szolgáltatási tevékenységek egyik sávja)
- 2026‑tól 45%-ra,
- 2027‑től 50%-ra emelkedik.
Ez azt jelenti, hogy ugyanazon bevétel nagyobb része minősül „költségnek” és kisebb része adóköteles jövedelemnek, így csökken az szja‑teher és bővül a járulékmentes jövedelemrész.
5. Adómentesség adathalászat miatti banki kártérítésnél
Új, a lakosság széles körét érintő szabály, hogy adómentes jövedelemnek minősül az a kifizetés, amelyet a bank a phishing (adathalászat) áldozatául esett ügyfelének önként, méltányosságból térít meg.
- Az adómentesség a magánszemélyt ért kár összegéig alkalmazható.
- Ha a bank a tényleges kárt meghaladó összeget térít, a többlet részre már a szokásos adózási szabályok vonatkoznak.
Ez a módosítás 2025. november 20-tól alkalmazható.
II. Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egyéni vállalkozók
1. „Tartós megbízási jogviszony” – új biztosítási jogviszony
Az első adócsomag új fogalmat vezet be a társadalombiztosítási jogviszonyok körében: a „tartós megbízási jogviszonyt”.
- Tartósnak minősíthető egy megbízási jogviszony, ha a felek ezt bejelentik az adóhatóságnak.
- Ilyen esetben a biztosítási kötelezettség a díjazás összegétől függetlenül fennáll, a járulék- és Szocho‑alap a tényleges díj, de legalább a minimálbér 30%-a.
- A biztosítási jogviszony és a járulékfizetés addig tart, amíg a megbízó be nem jelenti a jogviszony végét.
A cél kettős:
1) csökkenti az utólagos, visszamenőleges bejelentések számát,
2) javítja a megbízott ellátásokhoz (pl. táppénz) való hozzáférését.
A szabályozás 2026. január 1‑jétől lép életbe.
2. Főállású egyéni és társas vállalkozók – alacsonyabb minimum Szocho‑alap
A második adócsomag a főállású egyéni és társas vállalkozók számára csökkenti a minimális szociális hozzájárulási adó alapját:
- a jelenlegi a minimálbér 112,5%-áról
- a minimálbér 100%-ára csökken 2026‑tól.
Ez közvetlenül csökkenti a kötelező járulékterhelést azoknál a vállalkozóknál, akik csak a minimális alap után fizetnek Szochót.
3. Negyedéves járulék- és Szocho‑bevallás egyéni vállalkozóknak
Az adminisztráció csökkentésének része, hogy a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók 2026‑tól:
- a TB járulékot és a Szochot
- nem havonta, hanem negyedévente állapítják meg, és fizetik meg, illetve havonkénti bontásban vallják be, hasonlóan az átalányadózó egyéni vállalkozókhoz.
Ez likviditási és adminisztratív könnyítést jelent több tízezer egyéni vállalkozó számára.
4. TB‑adatok egy felületen – komplex jogviszony‑nyilvántartás
Az első adócsomag alapján kialakításra kerül egy komplex informatikai nyilvántartás, amelyen a magánszemély:
- a nyugdíjcélú járulékfizetéssel,
- az egészségbiztosítási ellátásokkal,
- az egészségügyi szolgáltatási járulékkal
kapcsolatos adatait egyetlen felületen érheti el.
Ez elsősorban ügyintézési könnyítés, de fontos lehet az ellátások tervezésekor, illetve a járulék‑teljesítések ellenőrzésénél.
Nézze meg, milyen adózási lehetőségeket nyit meg az őszi csomag az Ön vállalata számára.
III. Általános forgalmi adó
1. Áfacsoport – egyszerűsödő létrehozás, szigorúbb felelősség
Az Áfa‑törvény több ponton módosul az áfacsoportokat érintően:
- Csoportalakítás egyszerűsödése: a jövőben elegendő lesz a tag nyilatkozata arról, hogy nyilvántartási rendszere alkalmas a csoporton belüli és kívüli ügyletek elkülönítésére – a rendszer részletes bemutatása már nem lesz kötelező.
- Csoportképviselő megszűnése: ha a csoportképviselő jogállása megszűnik, a csoporttagoknak within 15 days új képviselőt kell kijelölniük és bejelenteniük a NAV‑nak. Ennek elmaradása esetén a NAV automatikusan a legnagyobb adóteljesítményű tagot jelöli ki képviselőnek – így ezentúl önmagában ez már nem oka a csoport megszűnésének.
- Egyetemleges felelősség kiterjesztése: a csoporttagok ezentúl nemcsak az Áfa‑törvény szerinti kötelezettségekért, hanem azok megszegése esetén az Art. szerinti jogkövetkezményekért is egyetemlegesen felelnek.
E módosítások 2025. december 20-án lépnek hatályba.
2. Új adatszolgáltatás a bevallásban – levont áfa számlaszinten
július 1‑jétől a belföldi összesítő nyilatkozat (M‑lap) rendszerében új adatmező jelenik meg:
- a számla adóalapja és áthárított adója mellé a bevallásban számlánként feltüntetendő corporate income tax (CIT) levonásba helyezett áfa összege is;
- a kötelezettség kiterjed a módosító, érvénytelenítő számlákra (K‑lapok) és az előlegszámlákra is;
- kizárólag az eÁfa rendszert használó adózók mentesülnek az új adatszolgáltatás alól.
A szabályt a 2026. július 1‑jét magában foglaló adómegállapítási időszaktól kell alkalmazni, ezért a vállalkozásoknak időben fel kell készíteniük számlázási és könyvelési rendszereiket.
3. Alanyi adómentesség – több lépcsőben 24 millió forintig
A második adócsomag jelentősen emeli az alanyi áfamentesség értékhatárát:
- 2024–2025: 18 millió Ft
- 2026: 20 millió Ft
- 2027: 22 millió Ft
- 2028: 24 millió Ft
Ez különösen a mikrovállalkozások és egyéni vállalkozók számára fontos, hiszen nagyobb forgalomig maradhatnak áfamentesek, amennyiben megfelelnek az egyéb feltételeknek és az alanyi mentességet választják.
4. Marhahús Áfa kulcsa 5%-ra csökken
január 1‑jétől 5%-ra csökken a háziasított szarvasmarha élelmiszer célú húsának, vágási melléktermékének és belsőségének áfakulcsa (a jelenlegi 27% helyett).
5. Külföldi utas áfa‑visszatérítése – formai pontosítások
Az első adócsomag pontosítja a külföldi utasok áfa‑visszatérítéséhez kapcsolódó formai követelményeket (nyomtatványok, igazolások tartalma). A változás 2025. november 20-tól alkalmazhatók, azonban a gyakorlati részletszabályok a végrehajtási rendeletekben várhatók.
Ismerje meg, milyen új likviditási előnyöket teremthet a vállalatának az adócsomag.
IV. Társasági adó és globális minimumadó
1. K+F adókedvezmény – alacsonyabb plafon, rugalmasabb visszatérés
A tavaly bevezetett, globális minimumadó‑kompatibilis K+F adókedvezmény szabályai két ponton módosulnak:
- Egyetemekkel, MTA‑val, kutatóintézetekkel közös projektek esetén az adókedvezmény felső határa a költségek 100%-a helyett a tevékenységtől függő intenzitásra módosul, az 500 millió forintos éves korlát változatlanul hagyása mellett.
- Turnover rose támogatási intenzitás a korábbi, egységes 100% helyett 2025. december 20-tól az alábbiak szerint módosulnak:
- alapkutatás: 100%,
- alkalmazott (ipari) kutatás: 50%,
- kísérleti fejlesztés: 25%.
- A választás időtávja rugalmasabbá válik: az adózó már a választással érintett első adóévet követő 5. adóévben visszatérhet a „hagyományos” K+F adóalap‑csökkentő tételre (a jelenlegi 6 év helyett).
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégek korábban újragondolhatják K+F‑stratégiájukat a globális minimumadó és a magyar Tao‑kedvezmények összhangjában.
2. Új fejlesztési adókedvezmény „tiszta technológiákra”
A második adócsomag új Tao‑kedvezményt vezet be azon beruházásokra, amelyek tiszta technológiák gyártási kapacitását hozzák létre vagy bővítik.
- Budapest esetén max. 15%, vidéken max. 35% támogatási intenzitás alkalmazható, az uniós támogatáshalmozási szabályok figyelembevételével.
- A beruházás csak akkor támogatható, ha támogatás nélkül az Európai Gazdasági Térségen kívül valósulna meg.
- Átmeneti szabályok lehetővé teszik, hogy a korábban bejelentett fejlesztési adókedvezmény egyes beruházásoknál átkerüljön erre a jogcímre.
Ezzel párhuzamosan megszűnik a „nettó zéró kibocsátási cél szempontjából stratégiai beruházás” Tao‑jogcím, mivel az ehhez kapcsolódó uniós válság‑keretszabály 2026‑tól már nem alkalmazható.
3. Új környezetvédelmi fejlesztési adókedvezmény
Új Tao‑kedvezmény illeti meg a környezeti károk felszámolását, illetve egyéb ökológiai célokat szolgáló beruházásokat és felújításokat:
- Legalább 100 millió Ft jelenértékű beruházás esetén vehető igénybe.
- Környezeti károk elhárításánál a kedvezmény mértéke az elszámolható költségek 100%-a.
- Egyéb ökológiai fejlesztésnél az elszámolható költségek 70%-a az adókedvezmény mértéke, amely kisvállalkozásnál további 20, középvállalkozásnál 10 százalékponttal növelhető.
- Mindkét esetben legfeljebb 30 millió euró jelenértékű adókedvezmény vehető igénybe.
- A számított adó 70%-ig érvényesíthető adókedvezmény.
- A beruházás, felújítás tervezett megkezdését megelőzően az NGM-hez bejelentést kell tenni és a kedvezmény érvényesítését követő 3 éven belül kötelező a NAV vizsgálat.
A kedvezmény először a 2026. adóévben, illetve a 2026. január 1‑je után megkezdett beruházásokra alkalmazható.
4. Adóelőleg fizetési gyakoriság
- január 1-jétől a negyedéves adóelőlegfizetési gyakoriság esetén az eddigi 5 millió Ft-os előző adóévi fizetendő adó értékhatár 20 millió Ft-ra emelkedik. Tehát már csak azon Tao-alanyok lesznek havi adóelőleg fizetésre kötelezettek, amelyek előző adóévi fizetendő adója meghaladta a 20 millió Ft-ot.
- Az új szabály első alkalommal a 2025. adóévi fizetendő adó alapján 2025. december 31-ét követően esedékes bevallás alapján alkalmazandó.
- Az utolsó negyedévi adóelőlegfizetési határidő a negyedévet követő hónap 20-a helyett a negyedév utolsó hónapjának 20. napjára előre hozásra kerül.
5. Globális minimumadó – új „Safe Harbour” fogalmak
A globális minimum‑adószintet biztosító kiegészítő adóról szóló törvény módosítása:
- törvényi szintre emeli az egyszerűsített lefedett adó, through egyszerűsített tényleges adómérték, through elismert országonkénti jelentés és az elismert pénzügyi beszámoló fogalmát;
- pontosítja, hogy a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazásakor az egyes években mely százalékos értékeket kell figyelembe venni (pl. a 2025‑ben kezdődő adóévben bérköltségnél 9,6%, tárgyi eszköznél 7,6%).
Ez a multinacionális csoportok számára nagyobb jogbiztonságot jelent a globális minimumadó Safe Harbour szabályainak alkalmazásánál.
V. KIVA
1. Elektronikus pénzeszközök kizárása a KIVA pénztár értékéből
Az első adócsomag a KIVA‑törvényben kiveszi az elektronikus pénzeszközök értékét a „pénztár” fogalmából.
Ennek megfelelően 2026‑tól a pénztár éves növekménye/csökkenése után megállapítandó adóalap‑módosító tétel kiszámításakor az elektronikus pénzeszközök változását figyelmen kívül kell hagyni.
2. Főfoglalkozású társas vállalkozók kifizetései
Főfoglalkozású társas vállalkozók után személyi jellegű kifizetésként a rájuk jutó kifizetést, de legalább a garantált bérminimum 100%-át kell figyelembe benni 2026. január 1-jétől (jelenleg a garantált bérminimum 112,5%-a minimum összeg).
3. KIVA be- és kilépési értékhatárok emelése
A második adócsomag jelentősen bővíti a KIVA választhatóságának körét:
- A belépési feltételeknél
- az átlagos statisztikai létszám felső határa 50 főről 100 főre,
- az árbevételi és mérlegfőösszeg‑határ 3 milliárd Ft‑ról 6 milliárd Ft‑ra nő.
- A belépésre vonatkozó új határokat már 2025. december 1‑jétől alkalmazni lehet.
- A kilépési korlátok 2026‑tól:
- a bevételi határ 6 milliárd Ft helyett 12 milliárd Ft,
- a létszámkorlát 100 fő helyett 200 fő lesz.
Ez azt jelenti, hogy számos közepes vállalkozás számára is reális alternatíva lesz a KIVA – érdemes év végéig számításokat végezni, hogy következő üzleti évről megéri-e a Tao-ról KIVA-ra áttérni.
VI. Illetékek
1. Elengedett kölcsön végelszámoláskor – általános illetékmentesség
Ha végelszámolás során a tulajdonos követelést enged el a társasággal szemben, a vagyonszerzés illetékmentes,
- feltéve, hogy a végelszámolás a cég cégjegyzékből való törlésével zárul.
- Ha a végelszámolás mégsem törléssel fejeződik be, az addig felfüggesztett illetéket késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.
A szabályozás 2026. január 1-jétől a tulajdonosi hitelezés rendezését könnyíti végelszámoláskor.
2. „Lízingbevevői jog” az illetéktörvényben
Az ingatlan‑nyilvántartásról szóló törvény 2025‑től bevezette a „lízingbevevői jog” fogalmát. Ezt az illetéktörvény is átveszi, például a továbbértékesítési céllal vásárolt ingatlan alacsonyabb illetékkulcsának feltételeinél.
A módosítások 2026. január 1‑jétől hatályosak, és elsősorban a pénzügyi lízinggel érintett ingatlanügyleteknél relevánsak.
VII. Különadók, reklámadó, jövedéki adó
1. Reklámadó visszatérése 2026. július 1‑től
Az első adócsomag alapján a reklámadó jelenlegi felfüggesztése nem egy teljes évvel, hanem csak fél évvel hosszabbodik meg.
- Ennek következtében – újabb felfüggesztésről szóló jogszabálymódosítás hiányában – 2026. július 1‑től ismét keletkezik reklámadó‑fizetési kötelezettség.
- A média‑ és hirdetési piaci szereplőknek érdemes időben megkezdeniük a tervezést, különösen hosszabb futamidejű szerződések esetén.
2. Új Robin Hood‑adó (energiaellátók jövedelemadója) kedvezmény
2026‑tól az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood‑adó) új beruházási adókedvezménnyel csökkenthető:
- a kedvezmény az energetikai fejlesztésre irányuló beruházások üzembe helyezésének évében és az azt követő öt adóévben vehető igénybe, legfeljebb a számított adó 80%-áig;
- mértéke legfeljebb a beruházás elszámolható költsége és a korrigált értékcsökkenés különbözetének 50%-a jelenértéken.
Ez a szabály a nagy energetikai beruházások finanszírozását támogatja.
3. Kiskereskedelmi különadó – enyhülő sávhatárok
A második adócsomag a kiskereskedelmi különadó általános sávhatárait módosítja, ami sok kiskereskedő számára tényleges adócsökkenést jelent:
- 0% adókulcs 500 millió Ft helyett 1 milliárd Ft adóalapig,
- corporate income tax (CIT) 0,15%-os kulcs felső határa 30 milliárdról 50 milliárd Ft‑ra,
- az 1%-os kulcs felső határa 100 milliárdról 150 milliárd Ft‑ra emelkedik,
- a legmagasabb, 4,5%-os kulcs csak a 150 milliárd Ft feletti adóalaprészre alkalmazandó.
A változás már a 2025. adóévre is alkalmazható, és átlagosan csökkenti a kiskereskedelmi szereplők adóterhét (viszont az üzemanyag‑kiskereskedők külön szabályai változatlanok maradnak).
4. Jövedéki adóemelés halasztása
Az automatikus, valorizáció alapú jövedéki adóemelés a benzinre, petróleumra és gázolajra a korábban tervezett 2026. január 1. helyett csak 2026. július 1‑től lép életbe.
5. Kapcsolódó, de külön jogszabály: banki különadó emelése
A két őszi adócsomag által biztosított adócsökkentések fedezetének egy része a banki különadó emeléséből származik, amelyet a 2025. november 13-án kihirdetett 358/2025. (XI. 13.) Kormányrendelet rögzít:
- 2026‑ban a pénzintézetek adóalapjuk 20 milliárd Ft‑ig 8% helyett 10%,
- az ezt meghaladó részre 20% helyett 30% különadót fizetnek,
- közben az állampapír‑vásárláshoz kötött adókedvezmény legfeljebb az adó 30%-áig vehető igénybe (az eddigi 50% helyett).
A kormányzati számítások szerint ez 180 milliárd Ft helyett 360 milliárd Ft bevételt eredményez, részben fedezetet nyújtva a vállalkozásokat érintő adócsökkentésekre.
SzezőJózsef Vizer, Lead Tax Advisor at ICT Business Advisory Zrt.
Induljon versenyelőnnyel 2026-ban, készüljön fel még év vége előtt!
Jogi nyilatkozat:
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem minősül tanácsadásnak. Konkrét döntés előtt kérje szakértőnk személyre szabott véleményét.
