Jelentős könnyebbséget hoz az ősz, miután október 1-én lépnek életbe az átalakulási törvény módosított rendelkezései. A változásoknak köszönhetően nagyban egyszerűsödnek az eljárások, illetve a pontosabb megfogalmazásnak köszönhetően a jogalkotó egyértelműsíti az átalakulásra vonatkozó szabályokat. Jelen bejegyzésben az átalakulás alatt értjük a társasági formaváltáson túl, az egyesülést és a szétválást is.

A törvénymódosítás értelmében nem teszik kötelezővé októbertől az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek vonatkozásában a könyvvizsgálatot. Ezt abban az esetben nem kell elvégezni, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatára sem kötelezettek az átalakulásban résztvevő társaságok, amely a kisebb társaságok számára jelent könnyebbséget. Emiatt egyszerűsödhet, gyorsulhat és nem utolsó sorban olcsóbb lehet az átalakulás folyamata.

Ez az egyszerűsítés azonban nem vonatkozik a végleges vagyonmérlegekre, valamint a könyvvizsgáló függetlenségére, ezek a szabályok továbbra is megmaradnak. Az átalakulással létrejövő társaság(ok) fontos feladata, hogy az átalakulás bejegyzését követő kilencven napon belül mind a jogelőd társaságra, mind a jogutód társaságra vonatkozóan a bejegyzés napjával, illetve – ha volt ilyen, akkor – a társaság által az átalakulás időpontjaként meghatározott nappal végleges vagyonmérleget készítsen a számviteli törvény részletes szabályai szerint.

A részvénytársaságok átalakulására vonatkozó előírások is változnak októbertől. Nem kell például 30 nappal az egyesülésről szóló döntés meghozatala előtt a részvények cserearányához kapcsolódó könyvvizsgálatot elvégezni.

A törvényhozó egy régi adósságát is letudta, miután pontosította az átalakulás napjának a meghatározását és összhangba hozta a számviteli törvény előírásaival. E szerint az átalakulás napja az a nap, amikor a jogelőd társaságok megszüntetésre (törlésre) kerülnek, a jogutód társaságok bejegyzése az ezt követő nap lesz. Kiválás esetén az átalakulás napja az a nap, amikor az átalakulással módosított jogelőd adatai bejegyzésre kerülnek, az ezt követő napon kerül bejegyzésre a kiválással létrejött jogutód.

A jogszabálymódosítás indoklásából kiderül, hogy a törvényhozó azt szeretné elérni, hogy csak a legszükségesebb körre tartsa fenn az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz szükséges számviteli dokumentumok könyvvizsgáló általi ellenőrzését.

A szétválás ill. egyesülés, során egy vállalat több gazdasági társasággá válhat szét, illetve fordítva, több cég egyesülhet egy gazdasági társasággá. Az egyesülés történhet összeolvadással vagy beolvadással. Előbbi esetben az összeolvadó gazdasági társaságok megszűnnek, és helyettük egy új gazdasági társaság jön létre, míg beolvadás esetén a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, és a másik gazdasági társaság lesz a jogutódja.

A szétválás történhet különválással és kiválással. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a szétváló jogi személy jogutódai a szétválás előtt keletkezett kötelezettségekért, a szétválási terv szerint kötelesek helytállni, ha azonban az egyes jogutódok nem teljesítik a szétválási tervben vállalt kötelezettségüket, akkor azért a többi jogutód köteles helytállni.

Létezik a szétválás és beolvadás ötvözete is. A beolvadásos kiválás esetén a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz, mint jogutódhoz csatlakozik.

Beolvadásos különválásnál a különváló tagok az eredeti társaság vagyonának rájuk eső részeivel különböző, már működő társaságokhoz, mint jogutódokhoz csatlakoznak.