2026-tól új alapokra kerül a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek transzferár dokumentációja, mivel megjelent a transzferár nyilvántartásról és a transzferár adatszolgáltatásról szóló új rendelet. A cél kettős: ahol lehet, egyszerűsíteni, ugyanakkor ahol kell, mélyebben alátámasztani.
Mikortól kötelező az új szabályozás
A 2026-ban kezdődő adóévtől kötelező az új rendelet alkalmazása. A 2025-ben kezdődő adóévben csak a helyi dokumentum tartalmi szabályai választhatók, ami tipikusan „vegyes” megfelelést eredményezhet, mert a küszöbértékek és az adatszolgáltatás szabályai nem feltétlenül ugyanazon logika szerint változnak abban az évben.
1) 150 millió Ft-ra nő a helyi dokumentum mentességi küszöbe
Az egyik legkézzelfoghatóbb könnyítés, hogy 150 millió Ft alatt (ÁFA nélkül, szokásos piaci áron) főszabály szerint nem kell helyi dokumentumot készíteni az adott kapcsolt ügyletre.
Az értékhatár vizsgálatánál az összevonható ügyleteket együtt kell figyelembe venni.
2) A transzferár adatszolgáltatás is „könnyebb” lehet 150 millió Ft alatt
A rendelet logikája szerint a 150 millió Ft alatti, helyi dokumentum alól mentes ügyletekről adatszolgáltatást sem kell teljesíteni. Ez admin oldalról sok cégnél érezhető tehercsökkenést hozhat, de csak akkor, ha tényleg helyesen soroltátok be az ügyletet és helyesen alkalmazták összevonási szabályokat.
3) Fődokumentum: csak 500 millió Ft felett
Újdonság, hogy fődokumentumot csak akkor kell készíteni, ha a helyi dokumentációs kötelezettség alá eső kapcsolt ügyletek összértéke (ÁFA nélkül, szokásos piaci áron) meghaladja az 500 millió Ft-ot. Ez jellemzően a kisebb, egyszerűbb ügyletekkel működő cégcsoportoknak kedvez.
4) Költségátterhelések: 500 millióig mentesség – felette dokumentáció
A költségátterhelések (továbbszámlázások) eddig sokszor „egyszerűbb” területnek tűntek.
Az új rendelet viszont külön küszöböt ad nekik: bizonyos esetekben 500 millió Ft-ig mentesülhet az ügylet a helyi dokumentum alól, 500 millió Ft felett viszont már dokumentációs kötelezettség keletkezik.
Azonban jó hír, hogy meghatározott helyzetekben egyszerűsített helyi dokumentum is elegendő lehet Tipikus buktató viszont, ha a költséget több kapcsolt vállalkozás felé osztjátok szét, a megosztás módszerét piaci alapon is alá kell támasztani.
5) Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások: új definíció
Jelentős változás, hogy az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások köre nem egy (TESZORlistás) felsoroláson múlik, hanem egy feltételrendszer alapján dől el. Bizonyos feltételek mellett nyújtott alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnál legalább 5% nettó haszonkulcs, míg igénybevett szolgáltatásnál a szolgáltatónál legfeljebb 5% nettó haszonkulcs mellett egyszerűsített helyi dokumentum is készíthető.
6) Hasznossági teszt (benefit test): a szolgáltatásoknál nem lesz elég egy számla
Ha a cég igénybe vesz (pénzügyi vagy nem pénzügyi) szolgáltatásokat kapcsolt féltől, az új rendelet alapján a helyi dokumentumban be kell mutatni az üzleti indokoltságot és a hasznossági tesztet is.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak célszerű egy strukturált alátámasztó anyagot összeállítaniuk, amely bemutatja a szolgáltatás tárgyát és célját, az általa támogatott üzleti döntést vagy folyamatot, a szolgáltatás eredményét – például költségcsökkentést, kockázatkezelést, bevételnövekedést, megfelelési előnyt vagy időmegtakarítást –, valamint azt, hogy az igénybevétel miért volt indokolt a házon belül nem elérhető kompetenciák miatt.
7) Szegmentálás és belső riportok: sok cégnél ez lesz a valódi projekt
A rendelet több helyen előírja, hogy az elemzésekhez használt pénzügyi adatok visszaköthetők legyenek a számviteli rendszerhez, és ahol nem indokolt a teljes vállalati szintű adat használata, ott szegmensszintű bontás alkalmazása szükséges.
Ez nem egyszerűen transzferárdokumentációs feladat: sokszor kontrolling, könyvelés, sőt akár ERP/riporting fejlesztés is kell hozzá.
Vezetői fókuszpontok a 2026-os transzferár-rendelet alkalmazásához
- Kapcsolt ügyletek leltárának elkészítése: az ügyletek értékének, típusának, irányának, a kapcsolódó szerződéseknek és az üzleti felelősöknek az azonosítása.
- Értékhatárok és összevonhatóság vizsgálata: a 150 millió és 500 millió forintos küszöbök alkalmazhatóságának, valamint az összevonási szabályok áttekintése.
- Szolgáltatási ügyletek dokumentálása: a hasznossági tesztet alátámasztó dokumentáció kialakítása.
- Szegmensszintű adatok felmérése: az ügyletekhez rendelhető pénzügyi adatok rendelkezésre állásának vizsgálata, illetve szükség esetén azok előállításának módja.
- Tudatos döntés a 2025-ös adóévről: annak mérlegelése, hogy az új szabályrendszer szerinti helyi dokumentum előkészítése arányban áll-e az ehhez kapcsolódó adatgyűjtési és módszertani ráfordításokkal.
Transzferár-tanácsadói csapatunk szívesen nyújt segítséget!
Az ICT Európa Finance Zrt. transzferár-tanácsadói csapata átfogó támogatást nyújt a 2026-tól hatályos transzferár nyilvántartási kötelezettségek teljesítésében, a kapcsolt ügyletek áttekintésétől a dokumentáció elkészítéséig.
Segítünk a releváns kapcsolt ügyletek és alkalmazandó értékhatárok értelmezésében, valamint a hasznossági teszt (benefit test) és a kapcsolódó szolgáltatási dokumentáció kialakításában. Támogatást nyújtunk a szegmentálási és riportolási igények felmérésében is, biztosítva, hogy a nyilvántartás alapjául szolgáló pénzügyi adatok megfelelően visszaköthetők legyenek a számviteli rendszerhez.
Szükség esetén elkészítjük és frissítjük a transzferár nyilvántartás részeként a helyi dokumentumot, valamint az értékhatárok teljesülése esetén a fődokumentumot is, hozzájárulva a jogszabályi megfeleléshez és az adóhatósági kockázatok csökkentéséhez.
Author: Vass Emese, az ICT Business Advisory Zrt. transzferár szakértője
A transzferár-megfelelés nem sablonfeladat: minden cégstruktúra más.
Vegye fel velünk a kapcsolatot, és személyre szabott megoldást javaslunk.
Jogi nyilatkozat:
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem minősül tanácsadásnak. Konkrét döntés előtt kérje szakértőnk személyre szabott véleményét.
