Amikor tanácsadásra kérnek fel bennünket, mindig elmondjuk, hogy minden cégstruktúra egyedi, nincsenek általános receptek és kőbevésett szabályok sem. Az a jó cégstruktúra, amely nemcsak a napi működésre koncentrál, hanem egyéb, adózási, jövőbeni fejlődési lehetőségekre és irányokra is, emellett rugalmas és képes a megújulásra.

Harminc év telt el a rendszerváltás óta Magyarországon. Azok, akik a kilencvenes évek elején alapították meg a vállalkozásukat nyugdíjaskorúak lettek, emiatt aktuális téma a családi vállalkozások esetében a generációváltás.

A BGE Budapest LAB kutatói szerint 2020-ban a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) valamivel több, mint fele, 58 százaléka volt családi vállalkozásnak tekinthető.

Jellemző rájuk, hogy a kilencvenes évek óta folyamatosan növekszik a forgalmuk és a bevételük, azonban a vállalkozás belső rendszerei nem követték le ezt a fejlődést. Sok olyan céggel találkozunk, ahol az összes tevékenység és a vagyon egy helyen, egyetlen társaságban található. A hazai családi cégek innovációs hajlandósága nemzetközi szinten is alacsonyabb, mivel számukra kiemelten fontos a vagyon megőrzése, amelyet nem szívesen tesznek ki az innovációval együtt járó kockázatoknak.

Emiatt jellemző, hogy a hazai családi vállalkozásokban egy cégben van a vagyon és a kötelezettségvállalás is.

Ha beüt a „krach”, akkor az évek alatt felépített üzlet tönkremegy, holott, ha külön cégbe lettek volna a különböző tevékenységek kiszervezve, csak az érintett vállalkozás viselte volna a felelősséget. Ezekre a jellemzően családi tulajdonban lévő cégekre, bár rengeteg különbség lehet köztük, tekintünk mi klasszikus cégstruktúraként.

Ezzel szemben a modern alatt olyan vállalkozásokat értünk, amelyek kihasználják a fennálló lehetőségeket. Sok esetben a klasszikus üzleti tevékenységek, amelyek önmagában kockázatot hordoznak, külön vállalkozásba kerülnek kiszervezésre, illetve az üzletmenethez szorosan nem kapcsolódó vagyonelemek is külön cégekben vannak.

Egy jól megválasztott vállalati struktúra segít a generációváltásban is, miután sok alapító nem tudja még elengedni, teljes egészében átadni a cégét az utódjának. Volt ilyen ügyfelünk is. A megoldás végül az lett, hogy a kötelezettségekkel teli céget a fiatalabb generáció vette át, míg a holding élén továbbra is az alapító áll. Ezzel még nem távolodott el az alapító a vállalkozásától, de a gyeplőt már részben átadta az alapító.

Rengeteg előnye van annak, ha a cégstruktúra kialakítása tudatos tervezés eredménye.

Több cég esetén a csoportos adózás előnyeit, vagy a társasági adó kedvezményeit lehet kihasználni. Emellett jelentősen növelhető a szervezeti hatékonyság azáltal, ha egy cégbe kerül a háttértevékenység kiszervezésre.

Vannak olyan élethelyzetek, amelyekre nem lehet felkészülni, viszont mindenképpen kell válságterv, a kockázatok csökkentésére, a vállalkozás folyamatos működése érdekében.

Ezekből is látszik, hogy a modern cégstruktúra egy filozófia, olyan átgondolt stratégia, amely nemcsak a napi működésre koncentrál, hanem egyéb, adózási, jövőbeni fejlődési lehetőségekre és irányokra is, emellett rugalmas és képes a megújulásra. Érdemes 3-5 évente átgondolni a szervezet felépítését, ehhez szervezetfejlesztési szakember segítségét igénybe venni.

De hogyan néz ki egy cégstruktúrával kapcsolatos tanácsadás a gyakorlatban?

A legelső lépés az, hogy megismerjük a tulajdonosi érdeket.

A tanácsadás legfontosabb része ez, hiszen meg kell ismernünk a cég működését és a tulajdonos, vagy tulajdonosok motivációit.De éppen emiatt tudja egy külső szakértői team hatékonyan segíteni a céget, hiszen friss szemmel tekint a vállalatra. Amikor tanácsadásra kérnek fel bennünket, mindig elmondjuk, hogy minden cégstruktúra egyedi, nincsenek általános receptek és kőbevésett szabályok sem. 

A tanácsadás második lépése a vállalkozás átvilágítása,

amelynek során a szervezetet és annak működését vizsgáljuk, de megnézzük az adózást és jogi folyamatokat is. 

Az információk kiértékelését követően több megoldási lehetőséget vázolunk fel az ügyfelünknek.

A kiválasztott stratégia megvalósításáról ütemterv készül, és azt is meghatározzuk, hogyan lehet mindezt a legköltséghatékonyabb módon kivitelezni, elkerülve például a vagyon mozgatásából adódó jelentős költségeket, adóterheket.