A végelszámolás, beolvadás és értékesítési folyamat összehasonlítása, költségei

A tájékoztató célja, hogy a döntéshozatalt segítse egy nem működő vállalkozásból való kiszállás megfelelő formájára vonatkozóan. A végelszámolást (A), a beolvadást (B), valamint a cég értékesítését (C) hasonlítjuk össze, bemutatva az egyes eljárások menetét, várható költségeit, valamint kiemelve előnyeit és hátrányait.

A) VÉGELSZÁMOLÁS

Ez a legbiztonságosabb eljárás, ebben az esetben a cég tartozés nélkül szűnik meg.

Abban az esetben, ha a cég nem fizetésképtelen és az adott cégformára vonatkozóan a jogszabály nem tartalmaz eltérő rendelkezést a cég legfőbb szervének döntése alapján a cég jogutód nélküli megszűnésére a végelszámolás szabályai szerint kerülhet sor.

A végelszámolás nem határozható el, ha a cég fizetésképtelen, illetve ha a cég kötelezettségei -akár tagi hitel állománya- meghaladják a vagyonának értékét. Ebben az esetben először rendezni kell a kötelezettségeket (pl. tagi hitel elengedése), és utána elindítható a végelszámolás.

Betéti társaságok esetén egyszerűsített végelszámolás is lehetséges.

A végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti.

A Ptk. rendelkezései szerint a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségekért – a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül – a társaság volt tagjai kötelesek helytállni.

A végelszámolás költségei:

  • A könyvelő díja a végelszámolás előtti időszakot záró beszámoló és adóbevallások, a vagyonmérleg tervezet, és végleges vagyonmérleg készítése valamint a teljes végelszámolást lezáró beszámoló elkészítéséért, továbbá az

Becsült könyvelő díjak:
Óradíjas szolgáltatás. Eddigi tapasztaltok szerint – rendezett kiindulási főkönyv esetén – várhatóan 250.000 – 400.000 Ft. ICT által könyvelt cég esetén jó becslés 1 havi átlagos könyvelési díj.

esetleges adóvizsgálatokon való részvételért (nem tartalmazza a végelszámolási időszak alatti folyamatos normál könyvelési díjat). –

  • A végelszámoló díja –amennyiben a végelszámoló díjazás fejében végzi tevékenységét- (végelszámoló lehet a cég ügyvezetője , akár díjazás nélkül is, ezért ezt javasoljuk).
  • Az ügyvédi költség az iratbenyújtásokért, konzultációért.

Becsült ügyvédi díjak:
Óradíjas szolgáltatás. Eddigi tapasztaltok szerint 200.000 – 250.000 Ft.

  • Az államnak fizetendő illetékek

Illetékek: 18.000 Ft.

A végelszámolás menete:

  • konzultáció a könyvelővel, hogy alkalmazható e végelszámolás (fizetőképes)
  • végelszámolás megindítása
  • ügyvéd segítségével taggyűlési határozat, közzétételek
  • tevékenységet záró bevallások és beszámoló készítése
  • végelszámoló kijelölése (a végelszámoló felelőssége, hogy a folyamatot végigvigye, tartozásokat rendezze, követeléseket behajtsa –
  • hitelezői igények kezelése, cég vagyonának kezelése, cég szerződéseinek rendezése
  • záró beszámoló és bevallások, vagyonfelosztás, cég törlése

Fontos megemlíteni, hogy az Art. 89.?§ (1) bekezdése alapján kötelező ellenőrzést lefolytatni a kockázatos adózónál, ha végelszámolását rendelték el. Az adózói minősítés bevezetésével tehát „megúszható” az adóvizsgálat. Az új gyakorlat szerint – kisebb és nem kockázatos cégeknél – a NAV nem fog adóvizsgálatot tartani.

Előnyök, hátrányok

Benefits
Hátrányok
Biztonságos megoldás
Csak fizetőképes cég esetén lehetséges
A cég végleg megszűnik
Esetleges adóellenőrzés
Bt esetében viszonylag egyszerűbb ügymenet
Viszonylag költséges megoldás
 Lassú ügymenet, részletes adminisztrációs teher

 

B) BEOLVADÁS

A beolvadás alapvetően egy időigényes és költséges folyamat a végelszámoláshoz hasonlóan, ugyanakkor ez utóbbi az átvevő cég számára is többlet adminisztrációs terhet okoz. Akkor javasoljuk, ha a megszüntetendő vállalkozásba jelentős vagyont halmoztak fel, melyet nem kívánnak kivonni, a vállalkozás megszüntetésének időpontjában.

Beolvadás során a beolvadó jogi személy megszűnik. Az átvevő továbbműködik. A beolvadó társaság vagyona, átszáll a korábban is létező átvevő társaságra.

A gazdasági társaságok átalakulása a tulajdonosok egy vagy két döntésével kerül elhatározásra. Az első döntés során a tulajdonosok az ügyvezetés előterjesztése alapján döntenek arról, hogy egyetértenek-e az átalakulás szándékával, illetve, hogy a társaság milyen más formába alakuljon át. A második döntéskor pedig véglegesen elhatározzák a már könyvvizsgált vagyonmérleg-tervezetek alapján az átalakulást. Amennyiben már az első döntéskor rendelkezésre állnak az auditált vagyonmérleg-tervezetek, a két döntés összevonható. Az átalakulással kapcsolatos döntést ezt követően a Cégközlönyben kétszer közzé kell tenni.

A beolvadás költségei:

Időben és költségben a végelszámoláshoz hasonló folyamat, ugyanakkor a befogadó céggel is foglalkozni kell (könyvelési és jogi többletmunkát jelent), emiatt mégis drágább.

  • A könyvelő díja a beolvadó cég esetében a beolvadás előtti időszakot záró beszámoló és adóbevallások valamint a vagyonmérleg tervezet, és a végleges vagyonmérleg készítéséért. A befogadó cég esetében vagyonmérleg tervezet, és végleges vagyonmérleg készítése szükséges. (nem tartalmazza a beolvadási időszak alatti folyamatos normál könyvelési díjat).

Becsült könyvelő díjak:
Óradíjas szolgáltatás. Eddigi tapasztaltok szerint – rendezett kiindulási főkönyv esetén – várhatóan 400.000 – 600.000 Ft. ICT által könyvelt cégek esetén jó becslés a cégenként 1 havi átlagos könyvelési díj.

  • Az ügyvédi költség az iratbenyújtásokért, konzultációért.

Becsült ügyvédi díjak:
Óradíjas szolgáltatás. Eddigi tapasztaltok várhatóan szerint 450.000 – 650.000 Ft.

  • Az államnak fizetendő illetékek

Illetékek: 53.000 Ft.

A beolvadás menete:

Az átalakulás során számos határidőre kell ügyelni, maga a folyamat fél évtől akár 1 évig is eltarthat.

Az átalakulás során megszűnő társaságnak a cégbírósági bejegyzés napjával, mint fordulónappal éves beszámolót kell készíteni, közzétenni és letétbe helyezni.

Abban az esetben javasoljuk a beolvadást a végelszámolással szemben, amennyiben a megszüntetendő cégben korábban felhalmozott eredményt vállalkozási céllal tovább használnák a tulajdonosok. Hiszen egy végelszámolás esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon felosztásakor adózási pont keletkezik, a jegyzett tőkén felül árfolyamnyereség esetén, mely után 15 % SZJA és 14 % Eho terheli a vagyonszerzőket. Ugyanakkor amennyiben a beolvadás bizonyos törvényi előírásoknak megfelel, abban az esetben adó- és illetékmentesen átvihető a vagyon egy másik vállalkozásba. Amennyiben a megszüntetésre váró társaságban nincs felhalmozott vagyon a végelszámolás javasolható.

Előnyök, hátrányok

Benefits
Hátrányok
Biztonságos megoldás
A legköltségesebb megoldás
A cég nem szűnik meg végleg – az előnyei továbbvihetők
Lassú ügymenet
Jelentős felhalmozott nyereség esetén nem szükséges osztalékként kivenni és leadózni, mint végelszámolás esetén – az átvevő cég felhasználhatja azt a működéséhez
A legnagyobb adminisztrációval járó megoldás, a befogadó cégnek is szükséges vagyonmérleget készítenie
Fizetésképtelen cég esetében is lehetséges a beolvadás – a tartozásokat a befogadó cég viseli tovább
 

C) ÉRTÉKESÍTÉS

Ez a legolcsóbb és leggyorsabb megoldás. Az eladással a tulajdonos megúszhatja a cégmegszüntetéssel együtt járó hosszadalmas és költséges procedúrát.

Kockázatot jelenhet ugyanakkor a cégeladás, ha nem a megfelelő személy veszi meg a vállalkozást, és nem kívánatos ügyletekre használja korábbi vállalkozásunkat a jövőben.

Értékesítés esetén is keletkezhet adózási pont, amennyiben árfolyamnyereséget ér el a tulajdonos az ügyleten (névérték feletti összegen értékesíti az üzletrészét). Alapvetően a végelszámolás preferálható az értékesítéssel szemben, hiszen ott minden ügylet lezáródik, és a folyamat végén a cégbíróság törli az adott vállalkozást, így nem kell jövőbeli eseményektől tartani.

Az értékesítés költségei:

Az értékestés alapvetően költségmentes ügylet, az ügyvédi költséget jellemzően a vállalkozást megvásárló fél fizeti.

Becsült könyvelői díjak:
Óradíjas szolgáltatás, várhatóan 0 – 50.000 Ft.

Költséggel járhat a cég könyvelési információinak előkészítése (vevő igényétől függően, egyszerű főkönyvi kivonat, vagy akár teljes évközi zárás).

Az értékesítés menete:

Egy lépésben lezárható folyamat, a vevővel történő megegyezés után részesedés adásvételi szerződés készítése, mely alapján ügyvéd társasági szerződés módosítást készít.

Előnyök, hátrányok

Benefits
Hátrányok
A legolcsóbb megoldás
A cég nem szűnik meg, de nincs ráhatásunk, hogy mit tesz a jövőben
A legegyszerűbb adminisztrációval

járó megoldás
Új céget alapítani nem drágább, mint céget venni, ezért nehéz vevőt találni
Néhány nap alatt lefolytatható eljárás
 

Contact

Contact us!

One of our colleagues in 24 hours will contact you and provide a complementary consultation to discuss the details.

Form-bg

Contact us!