Kezdjük egy rövid és tömör bevezetővel. Előre annyit elárulunk, hogy a törvény kihirdetésétől kezdve 60 nap áll rendelkezésre a régi szabályok szerinti saját Bizalmi Vagyonkezelőjét (rövidítve BVK) bejegyzésére. A napokban (2023.07.05.) a parlament által elfogadott „adósaláta” tv. kihirdetésétől számított 60 napon belül megváltoznak a BVK-ra vonatkozó szabályok és sok cégvezető bukhatja az abban rejlő jelentős adóelőnyöket. Szakértőink sürgősséggel állnak rendelkezésére a BVK létrehozása és bejegyzése kapcsán.

Mi is a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelés lényege az, hogy a vagyontulajdonos (vagyonrendelő) általa meghatározott időre vagyonkezelésbe adja vagyonkezelőnek a vagyonát vagy annak egy részét. A vagyonkezelő lehet a vagyontulajdonos is. A vagyonkezelő kezeli a vagyont, és a vagyonrendelő által meghatározott feltételek vagy időpont teljesülésekor kiadja azt a kedvezményezettnek (vagyonkiadás). A kedvezményezett lehet a vagyonrendelő is (biztosítva ezáltal a teljes vagyon feletti kontrollt a továbbiakban is), jogutódai vagy harmadik személyek.

Mik az előnyei?

A vagyonkezelés számos igen kedvező előnnyel járhat:

– A kezelt vagyon hozama társasági adómentes (befektetett pénzügyi eszközök hozama esetén)

– A későbbi vagyonkiadás közeli hozzátartozók esetén személyi jövedelemadó adó és illetékmentesen is megtehető

Vagyonkezelési szerződésben meghatározott átadáskori piaci adómentes lesz. Társasági részesedés esetén is. Tekintve, hogy ez az alapításkori névértéktől jóval magasabb is lehet itt igen jelentős adómegtakarítás érhető el egy esetleges későbbi cégértékesítés esetén. Társasági részesedés résznél bővebben és példával bemutatjuk!

– A kezelt vagyonnak lehet tartós befektetési számlát nyitni, ami a hozamok tekintetében 5 év után teljes adómentességet élvez hozam kiadáskor

– A kezelt vagyon nem végrehajtható

– A kezelt vagyon önálló és elkülönült adóalany az adójogszabályok szerint, saját adószámmal rendelkezik.

– A kezelt vagyon nem része a hagyatéknak, így a vagyonkezelési jogviszony nem szűnik meg a vagyonrendelő halálával. A bizalmi vagyonkezelési szerződés lehetőséget ad arra, hogy halál esetén rendelkezés történjen a vagyon sorsáról, hasonlóan egy végrendeleti rendelkezéshez. Fontos megjegyezni azonban, hogy bár a kezelt vagyon nem része a hagyatéknak, a kedvezményezettek esetében kötelesrészi igény érvényesíthető.

– A kezelt vagyon nem tartozik a házastársi vagyonközösség részéhez.

– Jelenleg nincs hatósági kontroll a kezelt vagyon felett. Ezt kizárólag a vagyonrendelő jogosult ellátni. Bár a nem üzletszerűen kezelt vagyon adósnak minősül az Adótörvény szerint, az értelmező rendelkezések alapján a nem üzletszerűen kezelt vagyon nem esik az Adótörvény hatálya alá. Ezért jelenleg nincs olyan adóhatóság, amely jogosult lenne megbízólevél kiállítására és a nem üzletszerűen kezelt vagyon ellenőrzésére.

A vagyonkezelés tárgya lehet ingatlan, ingóságok, értékpapírok, követelések és más vagyoni értékek. Fontos megjegyezni, hogy a vagyonkezelő és a vagyonrendelő személyétől függetlenül a kezelt vagyon önálló jogi és adóalany. A vagyonkezelő nem tulajdonosként kezeli a vagyont, és a vagyonkezelési szerződés alapján keletkezik a jogviszony. A bizalmi vagyonkezelési szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Átmeneti szabályok, változások – Miért most?

A bizalmi vagyonkezelést szabályozó törvény várhatóan szeptember közepén módosul (hatályba lép a módosító jogszabály). Ennek következtében jelenleg a fentebb már részben említett, megfontolandó előnyök merülnek fel, amelyek miatt érdemes vagyonkezelési jogviszonyt létrehozni, és módosításokat elvégezni a vagyontárgyak kezelése során. Emellett lehetőségek nyílnak az adóoptimalizálásra is. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit érdemes figyelembe venni és hogyan lehet megtakarítani az adók terén:

a) Társasági részesedés

A bizalmi vagyonkezelésbe gyakran helyeznek társasági részesedéseket vagyonrendelők. Sok vállalkozó és tulajdonos eljut arra a pontra, amikor megfontolja a vállalat értékesítését és a felszabadult tőke alternatív befektetési lehetőségekbe történő átcsoportosítását.

Az üzletrészért vagy más társasági részesedésért kapott ellenérték a magánszemély esetében eladó bevételként számítódik, amelyre 15% személyi jövedelemadó vonatkozik az elszámolható ráfordítások levonása után. Az elszámolható ráfordítások közé tartozik a társasági részesedés megszerzésének költsége, a tőkeemelés összege és az adásvétellel kapcsolatos költségek. Ez azt jelenti, hogy az eladási ár és a ráfordítási költség között jelentős árfolyamnyereség keletkezhet, amely adóalapot képez.

Azoknak a vállalatok tulajdonosainak, akik a közeljövőben tervezik vállalkozásuk vagy vállalatcsoportjuk értékesítését, érdemes adóoptimalizációs szempontból is megfontolni a bizalmi vagyonkezelést az alábbiak szerint. A személyi jövedelemadó törvény kifejezetten kimondja, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának. Ez azt jelenti, hogy amikor a vagyonrendelő a tulajdonában álló társasági részesedést bizalmi vagyonkezelésbe helyezi, a tulajdonjog-változás nem generál jövedelmet, és így nem keletkezik adófizetési kötelezettség sem.

Ugyanakkor a számviteli törvény előírja, hogy a kezelt vagyon induló tőkéje a vagyontárgy értéke legyen, amelyet a felek a szerződésben meghatároznak. A számviteli elvek szerint a feleknek a vagyonrendelést, mint tranzakciót, piaci áron kell lebonyolítaniuk.

Ez azt jelenti, hogy a társasági részesedés a vagyonkezelői szerződés megkötésekor aktuális piaci értéken kerül be a kezelt vagyonba, mint tőkeérték. A személyi jövedelemadó törvény 1. számú melléklete kimondja, hogy az a tőke, amely a bizalmi vagyonkezelésből kerül kiadásra a kedvezményezett részére, adómentes.

Ennek eredményeként a bizalmi vagyonkezelés alkalmazásával a társasági részesedés eladásakor adóalapot csak a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott tőkeérték és az eladási ár pozitív különbsége jelenti.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ez csak akkor alkalmazható, ha az eset összes körülménye alapján világosan látszik és igazolható, hogy a felek szándéka valóban a bizalmi vagyonkezelés volt.
Magánszemély vagyonrendelő esetén a vagyonrendelés adó- és illetékmentes folyamat, és a vagyon a rendelt vagyonként tőkeként kerül be a kezelt vagyonba. Az egyéni vállalkozók azonban kivételt képeznek, mivel az eszközértékesítés a vagyonrendelésnek minősül, és ennek megfelelően adóköteles.

Pl.: 1 Mrd Ft részesedési érték eladásának pillanatában, amennyiben a BVK adja el a részesedést, SZJA mentes lesz, így 150 Mft-ot takarít meg, aki BVK-n keresztül értékesíti a cégét, vagy részesedését. Az SZJA kizárólag az 1 Mrd Ft feletti eladási ár különbözete után fizetendő.

b) Adózási kérdés, SZJA

A vagyonkiadás területén a bizalmi vagyonkezelés adózása a legösszetettebb. Számos szempontot figyelembe kell venni annak érdekében, hogy az optimális adózási megoldást alkalmazzuk, miközben minden tekintetben megfelelünk az adózási szabályoknak és az adó- és illetékfizetést a megfelelő módon és mértékben valósítjuk meg.
Az alkalmazandó adózási és illeték szabályok a magánszemélyek esetében nagymértékben függenek a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti rokonsági viszonytól és az adó honosságtól.

A bizalmi vagyonkezelésből származó tőkekiadások SZJA-mentesek, és illeték sem terheli, ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett között a fentebb említett egyenes ági rokoni, testvéri vagy házastársi kapcsolat áll fenn. Fontos azonban megjegyezni, hogy a hozamot előbb kell kiadni, majd csak utána lehet kiadni a tőkét.

Ezenkívül előfordulhatnak olyan esetek, amikor a hozam is SZJA-köteles lehet.

c) Osztalékkövetelés bevitele BVK-ba

A vagyonkezelőbe a társasági részesedés és egyéb vagyontárgyak mellett vagyoni értékű jog vagy egy már előírt osztalékkövetelés is bevihető. Az adómentesség (SZJA) akkor érvényesíthető, ha a vagyonkezelési tevékenység mellett legalább 3 év elteltével kerül kiadásra a követeléssel megegyező ellenérték a kedvezményezett számára. A vagyonkezelő cégbe azonban csak a 2022 és korábbi évekre előírt osztalékok bevitele javasolt az adóoptimalizáció érdekében.

Ezek a főbb szempontok és lehetőségek, amikor a bizalmi vagyonkezelés adóoptimalizálási célokat szolgálhat. Fontos azonban kiemelni, hogy a bizalmi vagyonkezelést mindig szakértővel kell megtervezni és lebonyolítani annak érdekében, hogy minden adózási előnyt törvényesen és megfelelően lehessen kihasználni. Az adószabályok és előírások időről időre változhatnak, ezért ajánlott a legfrissebb információk beszerzése és az adószakértővel való konzultáció.

Kik a szereplői a vagyonkezelési szerződéses ügyletnek?

Vagyonrendelő

A vagyonrendelő az a személy, aki a saját vagyonát vagy annak egy részét átadja a vagyonkezelőnek a bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében. Ő az, aki kijelöli a vagyonkezelőt és a kedvezményezett(ek)et, bár ezek a személyek módosíthatók a szerződésben. Lehet természetes vagy jogi személy. A vagyonrendelőnek jogosultságai vannak a szerződés alapján, de nincs közvetlen hatalma a vagyonkezelő felett.

Vagyonkezelő (lehet a vagyonrendelővel azonos személy, biztosítva a további teljes kontrollt a vagyon felett)

A vagyonkezelő az a személy, aki kizárólagosan egy adott vagyont kezel a vagyonrendelő(k) megbízása alapján. A vagyonkezelőnek az a feladata, hogy megőrizze a vagyon értékét és elérje a szerződésben szabadon meghatározható ill. meghatározott célokat. Ő gyakorolja a kezelt vagyonnal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A vagyonkezelő kártérítési felelősséggel tartozik a vagyonrendelőnek és a kedvezményezettnek szemben, ha megszegi a szerződést. A vagyonkezelő díjazás ellenében vagy ellenszolgáltatás nélkül is tevékenykedhet.

Kedvezményezett és pótkedvezményezett (lehet a vagyonrendelő is kedvezményezett, de nem kizárólagosan, biztosítva, hogy a tulajdonosi jogok végső soron a vagyonrendelőnél maradjanak)

A vagyonkezelés végső célja a vagyon kiadása a kedvezményezetteknek (későbbi tulajdonosok). A kedvezményezett és a pótkedvezményezett lehet bármilyen természetes vagy jogi személy (főként a vagyonrendelő, vagy közeli hozzátartozói). Ajánlott a kedvezményezettek közötti jogosultsági arányt meghatározni a szerződésben.

A kedvezményezettek nem szerződő felek, de jogosultságokat kapnak a vagyonkezelés során (ellenőrzés, igényérvényesítés stb.).

Amennyiben érdekli a bizalmi vagyonkezelés, forduljon hozzánk és azonnal felvesszük Önnel a kapcsolatot. A felmerülő kérdéseit gyorsan és hatékonyan megválaszoljuk. Szakmai csapatunk rendelkezésére áll az Ön BVK-jának elkészítésében.