A korlátolt felelősségű társaságok saját tőke problematikája

The Issue of Equity in Limited Liability Companies


A 2014. március 15. napján hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) lényeges változásokat tartalmaz a korlátolt felelősségű társaságok (kft.) törzstőke minimumával kapcsolatban. Az új szabály értelmében 2016. március 15-ig a jegyzett tőkét a jelenlegi 500 ezer forintról 3 millió forintra kell megemelniük az érintett cégeknek.

A jogszabályi változás várhatóan csaknem 200 ezer vállalkozást érint, a kötelező törzstőke emeléssel keletkező többlet tőkekövetelmény megközelítőleg 490 Mrd forintot tesz ki.

A kft.-k esetében kettős problémával találkozik a szakember: a jegyzett tőkeemelés, illetve a saját tőke problémakörével.

A jegyzett tőke emelésénél nem elegendő csak a jegyzett tőke összegét nézni, ugyanis a saját tőke követelményeknek is meg kell felelni: azaz tőkeemelés után a saját tőke nem csökkenhet a jegyzett tőke 50%-a alá.

Célszerű lehet a tőkeelemek nagyságát optimalizálni, illetve – az adózási megfontolásokat is figyelembe véve – az optimális tőkeszerkezetet szem előtt kell tartani.

Több megoldás ötvözése lehet célravezető ebben az esetben, így első lépésben a veszteség pótbefizetéssel negligálásra kerülhet (2015-től kezdve eszközt is be lehet vinni pótbefizetésként, viszont ezt a lehetőséget tartalmaznia kell a társasági szerződésnek), második lépésben történhet a szükséges jegyzett tőkeemelés. Harmadik lépésként – amikor a cég saját tőke helyzete lehetővé teszi – visszafizetésre kerülhet a korábbi pótbefizetés. Ehhez azonban folyamatosan követni kell a cég működését és a háttérben nagyon komoly tanácsadói tevékenységet kell folytatni.

A törzstőke emelésére több lehetőség is rendelkezésre áll, azok előnyeivel és hátrányaival együtt:

  • tagok pénzbeli hozzájárulásával;
  • tagok részéről nem pénzbeli hozzájárulással (apporttal);
  • eredménytartalék terhére;
  • tagi kölcsön elengedésével;
  • tagi kölcsön beapportálásával;
  • osztalék elengedésével.

Jegyzett tőke emelése tagok pénzbeli hozzájárulásával

A tagok pénzbeli hozzájárulásával történő jegyzett tőkeemelés megvalósulhat bankszámlára történő utalással vagy készpénzben történő befizetéssel. Ezek megfelelő bizonylatolása azért is fontos, mert a Cégbíróság kéri a befizetés igazolását. Ezen kívül a vállalkozásnak a pénzkezelési szabályzatát is módosítani kell erre az esetre a befizetés jogcíme, illetve nagysága miatt.

A pénzbeli hozzájárulásból történő jegyzett tőke emelés hátránya, hogy

  • adózott pénzből kell megtenni,
  • ténylegesen szükséges a pénz mozgatása,
  • további készpénz többletet okozhat.

Jegyzett tőke emelése apporttal

Az apport csak forgalomképes eszköz lehet, melynek tulajdonjoga átszáll a vállalkozásra (jellemzően: ingatlan, autó, gép, berendezés, jog, üzletrész, értékpapír). Apportból történő jegyzett tőke emelése során az apport értéket meg kell határozni, melyhez könyvvizsgálóra van szükség.

Az apportból történő tőkeemelés hátránya, hogy

  • értéke kötött jegyzett tőkeemelést indukálhat és
  • olyan eszköz kerülhet ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátásra, amelyet a vállalkozás nem tud hasznosítani.

Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból

A jegyzett tőke emelésére kizárólag szabad (nem lekötött) eredménytartalék használható fel.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 77/A. § (2) bek. szerint „nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte”.

Az szja adókötelezettség tehát csak a jegyzett tőke leszállításakor – esetleg megszűnéskor – esedékes, de addig nyilvántartási kötelezettség terheli az alanyokat.

Jegyzett tőke emelése tagi kölcsön elengedésével

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) alapján az elengedett tagi kölcsönt a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, csak a mérleg elfogadásakor kerül be az eredménytartalékba, melyből lehetséges a jegyzett tőkeemelés.

A tagi kölcsön elengedésével kapcsolatban felmerül társasági adó fizetési kötelezettség, hiszen a társaság nem csökkentheti az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményét.

A tagi kölcsön elengedésével az ajándékozási illeték fizetési kötelezettség is beállhat. Kizárólag a gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás útján történő követelés átruházása illetékmentes. Ellenkező esetben az elengedés időpontjával kell megfizetni a 18%-os ajándékozási illetéket és – a magánszemély oldaláról – 30 napon belül bejelentési kötelezettség is keletkezik a NAV felé a vagyonszerzést rögzítő okirat benyújtásával.

Jegyzett tőke emelése tagi kölcsön beapportálásával

A jegyzett tőke mellett lehetséges a tőketartalék ezúton történő emelése is. Ennek a megoldásnak viszont vannak adókockázatai, mert a magánszemély tulajdonosnál vagyonosodási vizsgálatot eredményezhet, a vállalkozásnál pedig egy átfogó ellenőrzéssel járhat.

Például az elengedett tagi kölcsön miatt jelentősen megváltozhatnak a cég tulajdonosi viszonyai. Annak érdekében, hogy az eredeti tulajdoni hányadok fennmaradjanak, a tagi kölcsön apportálásával többségi tulajdonrészt szerzett tulajdonos elajándékozhatja tulajdonrészét a másik tulajdonosnak, amely egyrészt illetékfizetési kötelezettséggel jár, másrészt pedig vagyonosodási vizsgálatot eredményezhet a magánszemély tulajdonosnál.

Átfogó ellenőrzés során akkor jelent problémát a tagi kölcsön beapportálásával történő törzstőke emelés, ha a vállalkozás eszközállománya ténylegesen nem nyújt fedezetet a tagi kölcsönre. Ez a jelentős adókockázat abból fakadhat, hogy olyan költségek kerültek elszámolásra, amelyek nem a bevételszerző tevékenységgel kapcsolatban merültek fel, vagy a bevételi oldal nem lett lekönyvelve. Ha nem eszközbeszerzés érdekében került a tagi kölcsön nyújtásra, hanem egy negatív eredmény kompenzálása érdekében, amely valójában egy a saját tőkéből „lecsúszott” elem, akkor teljesen jogosan társasági adóhiányt fog feltárni az adóhatóság.

Jegyzett tőke emelése osztalék elengedésével

Az Számviteli tv. alapján az elengedett osztalékot is – hasonlóan az elengedett tagi kölcsönhöz – a rendkívüli bevételek között kell elszámolni.

Az eltérés abban áll, hogy a társaság csökkentheti az adózás előtti eredményét a társasági adóalap megállapításakor, illetve 2014. január 1-jétől nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

„1 forintos Kft.” alapítása

Az új Ptk. szerinti szükséges törzstőke minimum gátolhatja az alapítási kedvet, amelyre átmeneti megoldást jelenthet az „1 forintos Kft.” alapítása.

Az új Ptk. 3:162. § megengedi, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulás fele értékénél kevesebbet kelljen a tőkeemelő tagnak befizetni, vagy a még hátralékos összeg befizetésére a változás bejegyzésétől számítva egy évnél hosszabb határidőt állapítsanak meg.

Korlátozó szabály azonban, hogy a Ptk. 3:162. § értelmében a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a törzstőke mértékének megfelelő feltöltése be nem következik, illetve ezen időpontig a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulások erejéig a társasági tartozásokért helytállni kötelesek.

Saját tőke probléma összegzése

Összefoglalásként elmondható, hogy a vállalkozás saját tőke problémája nemcsak az egyszeri jegyzett tőkepótlást, hanem a saját tőke feltételeinek folyamatos biztosítását is magában foglalja.

A megoldás általában több lépésben lehetséges, amelyhez elengedhetetlen egy ütőképes jogi feltételrendszer (pótbefizetési lehetőség), az eredmény folyamatos monitoringja (melyben a könyvelésnek kiemelkedő szerepe van) és – nem utolsó sorban – egy átgondolt saját tőke stratégia, melynek keretében a képződött eredményről megfelelő döntés tud születni.

Forrás: www.penta.hu

Szerkesztette: Lovász György ICT Európa, dr. Termel Balázs ICT Európa

Contact

Contact us!

One of our colleagues in 24 hours will contact you and provide a complementary consultation to discuss the details.

Form-bg

Contact us!