Az osztalék jóváhagyása és kifizetése minden vállalkozás számára visszatérő, kiemelt pénzügyi és jogi kérdés, különösen az éves beszámoló elfogadásának időszakában. Az osztalék nemcsak a tulajdonosok jövedelmezőségi elvárásait tükrözi, hanem adózási, könyvviteli és esetleg ellenőrzési kockázatokat is felvethet.
Cikkünkben az osztalékfizetés legfontosabb gyakorlati és adózási tudnivalóit tekintjük át, kitérve többek között az osztalékelőleg szabályaira és devizaalapú osztalékfizetés sajátosságaira is.
Az osztalék jóváhagyás általános szabályai
Az osztalék a társaság tárgyévi adózott eredményéből és szabad eredménytartalékából fizethető ki a tulajdonosok számára, amelyet a társaság legfőbb szerve hagy jóvá, az éves beszámoló elfogadásával egy időben. Az osztalék mértékét a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok keretein belül kell meghatározni, figyelembe véve a vállalkozás eredményességét, pénzügyi stabilitását és a fenntarthatósági szempontokat.
Az osztalékra a tulajdonosok – legyenek azok magánszemélyek vagy más vállalkozások – jogosultak, jellemzően a már teljesített vagyoni hozzájárulásuk arányában. A létesítő okiratban a tulajdonosok ettől eltérő arányokat is meghatározhatnak, amelyek speciális tulajdoni struktúrák esetén előnyösek lehetnek.
Kérdésként merülhet fel, hogy a tulajdoni részesedés értékesítése során a már jóváhagyott, de még nem kifizetett osztalék a régi vagy az új tulajdonost illeti meg. Erre a kérdésre a magyar jogszabályok választ adnak, miszerint osztalékban az részesülhet, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában tagsági jogok gyakorlására jogosult.
Az osztalék összegét az osztalékot jóváhagyó határozatban megállapított határidőig kell kifizetni a tulajdonosok részére. Amennyiben a határozat nem tartalmaz kifizetési határidőt, nincs jogszabályi előírás, hogy mennyi időn belül kell azt megfizetni, így ez a tulajdonosok hatáskörébe tartozik.
Az osztalék adózása
Az osztalék adókötelezettségét eltérő szabályok határozzák meg attól függően, hogy a jogosult természetes vagy jogi személy.
Magánszemélyek esetében a jóváhagyott osztalék (bruttó) összege után
- 15% személyi jövedelemadót (SZJA) és
- 13% szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) kell fizetni.
A kifizető társaság levonja a magánszemélyt terhelő adókat, és azokat a magánszemély nevében megfizeti a hatóság felé. Így a magánszemély részére már az adóval csökkentett, nettó osztalék kerül kifizetésre.
A szociális hozzájárulási adót csak addig kell fizetni, amíg a magánszemély összes, szociális hozzájárulási adó köteles jövedelme el nem éri a minimálbér 24-szeresét. Tehát ha a magánszemély tulajdonos például a munkabére alapján eléri ezt a határt, through osztalék tekintetében már nem merül fel szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség.
2025-ben a minimálbér 24-szerese 6 979 200 Ft.
From osztalékelőleg adózásával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a kifizetés időpontjában csak a személyi jövedelemadót kell megállapítani. A szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség csak akkor merül fel, ha az osztalékot a beszámoló elfogadásakor ténylegesen jóváhagyják – és csak abban az esetben, ha a magánszemély még nem érte el a korábban említett szocho-plafont.
Jogi személyek esetében a kapott, bevételként elszámolandó osztalék a társasági adó és a kisvállalati adó alapját is csökkenti, így ebben az esetben nem merül fel adófizetési kötelezettség.
Osztalékelőleg – Rugalmas megoldás, de nem kockázat nélkül
Főszabály szerint osztalékról csak a beszámoló elfogadásakor lehet határozni, az osztalékelőleg azonban lehetőséget teremt arra, hogy a tulajdonosok még annak elfogadása előtt, a tárgyévi eredmény alapján – akár év közben is – hozzájussanak a várható nyereség egy részéhez.
Ez különösen hasznos lehet két üzleti év között, ha a társaság stabil működésű, jól tervezhető eredménnyel rendelkezik, és a tulajdonosok pénzügyi mozgásterüket rugalmasabban kívánják alakítani.
Az előlegfizetés ugyanakkor körültekintést igényel, mivel többlet adminisztrációval jár, és pénzügyi kockázatot is hordozhat. A jóváhagyható osztalékelőleg maximális összegére vonatkozóan az év végi beszámoló elfogadásakor érvényes korlátok vonatkoznak. A legfőbb szerv kizárólag 6 hónapnál nem régebbi (közbenső) mérleg alapján hagyhatja jóvá, és könyvvizsgálatra kötelezett cégeknél a közbenső mérleget is hitelesíteni kell – igaz, annak közzététele és letétbe helyezése nem szükséges.
Fontos kiemelni, hogy ha az év végi beszámoló alapján a tárgyévi eredmény és a szabad eredménytartalék együttesen nem nyújt elegendő fedezetet az előlegként kifizetett osztalékra, a különbözetet a tulajdonosok kötelesek visszafizetni a társaságnak. Ez jogszabályi kötelezettség, ezért az osztalékelőleg alkalmazása kizárólag kellően megalapozott pénzügyi helyzet esetén javasolt.
Osztalék kifizetése devizában – Lehetséges?
Az osztalék kifizetése alapvetően a könyvvezetés devizanemének megfelelően valósul meg, ami belföldi vállalkozások esetén leggyakrabban forintban történik. Azonban egyre többen kérdezik, hogy lehetséges-e más devizában kifizetni a jóváhagyott osztalékot.
Az osztalék kifizetése ilyen módon is lehetséges, viszont figyelembe kell venni, hogy a tulajdonos nem szerezhet jogtalan vagyoni előnyt az átváltás révén. Az átváltott deviza összeget célszerűen a kifizetés napján érvényes, a választott pénzintézet által jegyzett deviza eladási árfolyamon kell meghatározni. Az átváltást javasolt megfelelően dokumentálni.
Amennyiben egy vállalkozás nemzetközi tevékenységet folytat, és bevételeinek jelentős része devizában érkezik, valamint szabad pénzeszközei is jellemzően devizában állnak rendelkezésre, az osztalék ilyen módon történő kifizetése hatékonyabbá teheti a pénzügyi tranzakciókat.
Ez nemcsak a pénzváltás költségeit és időigényét csökkenti, hanem segít az adminisztratív terhek és árfolyam kockázatok minimalizálásában is. Ezen kívül, a devizás kifizetés különösen előnyös lehet külföldi tulajdonosok esetében.
A kifizető vállalkozásnál ez a tranzakció a kifizetés adóévében árfolyam különbözetet eredményezhet, ami befolyásolja a tárgyévi adózás előtti eredményét as well.
Jóváhagyott osztalék elengedése
Előfordulhat olyan helyzet, amikor a tulajdonos – vagy több tulajdonos – utólag úgy dönt, hogy lemond a számára már jóváhagyott osztalék egy részéről vagy akár teljes összegéről. Ez a döntés kizárólag megfelelő dokumentálás mellett, például jegyzőkönyvben rögzítve érvényesíthető.
Az elengedett osztalék összege a vállalkozás könyveiben eredménytartalék-növekedésként kerül elszámolásra az elengedés időpontjában, vagyis nem érinti az eredményt, így nem keletkezik utána adókötelezettség sem.
Fontos, hogy amennyiben a követelésről lemondó fél – vagyis az osztalék jogosultja – kettős könyvvitelt vezető társaság, az elengedett osztalék követelést egyéb ráfordításként kell elszámolnia, amely csökkenti az adózás előtti eredményét. Kapcsolt vállalkozások esetén különösen lényeges az adóalap-korrekciós kötelezettség figyelembevétele.
Hatályos jogszabályok alapján az osztalék követelés elengedése nem minősül ajándékozásnak, így mentesül az ajándékozási illeték alól.
Az osztalék és a kisvállalati adóalanyiság kapcsolata
A kisvállalati adóalany társaságok számára különös figyelmet érdemel az adóévben jóváhagyott osztalék, mivel ennek összege növeli a kisvállalati adó alapját, függetlenül attól, hogy az osztalék kifizetésre kerül-e a tárgyévben. Fontos a könyvelésben elkülöníteni az esetleges korábbi, társasági adó alanyiság alatt keletkezett és adózott eredménytartalékot, ugyanis az abból jóváhagyott osztalék nem jelenik meg adóalap növelő tételként. Fontos, hogy az osztalékkal kapcsolatos adóalap módosító tételt már a kisvállalati adó előleg megállapítása során figyelembe kell venni.
A kisvállalati adóalanyoknak, más vállalkozástól kapott osztalékbevételét, a társasági adó alanyokkal azonos módon, az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venniük.
Felmerülhet a kérdés, hogy az osztalékelőleg miként befolyásolja a kisvállalati adó alapját.
Az osztalékelőleg csak akkor válik ténylegesen osztalékká, ha azt a taggyűlés a beszámoló elfogadásával jóváhagyja. Ennek megfelelően az osztalékelőleg nem része a KIVA-alapnak.
Osztalék nem pénzbeli teljesítése
Osztalék teljesítésére nem csak pénzügyi eszközökkel van lehetősége egy társaságnak, hanem akár valamilyen eszköz átadásával is teljesítheti fizetési kötelezettségét. Ilyen esetben például ingatlan, gép vagy egyéb tárgyi eszköz is szolgálhat az osztalék fedezetéül. Az átadott eszköz piaci értéke minősül az osztalék összegének, amely után a magánszemélynek személyi jövedelemadó- és – ha alkalmazandó – szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége is keletkezik. A társaságnak mind számviteli, mind adózási szempontból körültekintően kell eljárnia az ilyen teljesítés előkészítése során.
Összegzés
Az osztalék kifizetése és jóváhagyása számos tényezőtől függ, például a vállalkozás pénzügyi helyzetétől, adózási formájától és a tulajdonosi döntésektől. Minden esetben érdemes számviteli és jogi szakértők véleményét kikérni, hogy a döntések összhangban legyenek a hatályos jogszabályokkal és a vállalkozás hosszú távú céljaival.
Cégünk készséggel áll rendelkezésükre ezen a területen is, hogy segítse Önöket a legmegfelelőbb döntések meghozatalában.
A blogcikkünk szerzője: Mendöl Tamás, Vezető tanácsadó, Advisory
