A munkaadónak abban az esetben kötelező a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése, amennyiben az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a 25 főt meghaladja (pl. 25,1 fő esetén is), de kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaz, mint az átlagos statisztikai létszám 5 százaléka, ám ebbe beleértendő a rehabilitációs mentorként foglalkoztatott munkavállaló is.

Mennyi az annyi?

Nézzünk egy példát is a rehabilitációs hozzájárulás pontos összegének kiszámítására az első negyedévre vonatkozóan, egy olyan munkáltató esetében, amelynek átlagos statisztikai állományi létszáma 50 fő, egy fő megváltozott munkaképességű dolgozót és egy fő rehabilitációs mentort foglalkoztat:

A tárgyév első napján, 2024. január 1-jén 266.800 Ft az alapbér kötelező legkisebb összege teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén. Ennek kilencszerese 2 401 200 Ft, ez tehát az az összeg, amely a számításunk alapját képezi.

50 fő foglalkoztatott esetén az 5 százalékos kötelező foglalkoztatási szint elérése esetén mentesülne a munkáltató a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól, mely 2,5 főnek felel meg. A példánk szerint 1 fő mentort és 1 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat a munkáltató, tehát 0,5 fő dolgozó hiányzik a kötelező foglalkoztatotti létszámhoz képest, így a hiányzó létszám és az éves minimálbér kilencszeresének szorzata szerint 0,5 x 2 401 200 = 1 200 600 Ft a rehabilitációs hozzájárulás éves kötelezettsége. Tekintettel arra, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra negyedévente kell az előleget megfizetni, a példa szerint az első negyedévre ezen utóbbi összeg 25 százaléka, azaz 300 150 Ft fizetendő. Természetesen a további negyedév vonatkozásában ismételten szükséges megállapítani az átlagos statisztikai létszámot a fizetési kötelezettség pontos kalkulációjához.

Miért előnyös az adóoptimalizáláson kívül a rehabilitációs mentor alkalmazása?

A rehabilitációs mentor munkáltató általi alkalmazása nem csak amiatt előnyös, mert a rehabilitációs hozzájárulás összege csökkenthető általa, így az adóoptimalizálást is elősegíti, hanem hozzájárulhat ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozó részére a munkakörülmények kedvező kialakításával és tanácsadási módszereivel építsen ki megtartható munkahelyet, ahol a munkavégzés nem megterhelő a megváltozott egészségi állapotú dolgozóknak sem, így az ő munkájuk is támogatja a vállalat sikereit.

A rehabilitációs mentor, mint fogalom 2021. január 1. napjától került bele a jogszabályi rendelkezésbe, ettől az időponttól a munkáltatók csökkenthetik, vagy éppen kiválthatják a fizetési kötelezettségüket az ilyen alkalmazott foglalkoztatásával. Erre a jogszabályi módosításra azért volt szükség, hogy némi ösztönzést érjen el a jogalkotó azon a téren, mely szerint a munkáltató is sokat tehet azért, hogy a nem teljesen egészséges munkaerő is biztonságos, és nem utolsó sorban biztos munkahelyre leljen. Ez az elv egyébiránt összevág az Mmtv. egy másodlagos céljával (azon kívül, hogy a tartós egészségkárosodott személyek részére társadalombiztosítási ellátást biztosítson), mely szerint visszavezessen a munka világába mindenkit, akinek állapota és szándéka ezt engedi.

Milyen feltételeknek kell megfelelni a rehabilitációs mentornak?

A rehabilitációs mentornak olyan munkaszerződéssel kell rendelkeznie az adott munkáltatónál, amely legalább a napi 4 órát eléri, valamint a szerződése tartalmazza az ezen munkakörre vonatkozó megnevezést is. Fontos, hogy vezető tisztségviselő nem lehet! A jogszabály emellett kijelöli azon végzettségek körét, amellyel a mentornak feltétlen rendelkeznie kell. A képesítési előírások közös jellemzője, hogy a tevékenység végzését valamely felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséghez köti, ennek szabályait az Mmr. 3. melléklet I. pont 1. alpontja részletezi, melyek:

· bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közgazdaságtudományi, orvostudományi, egészségtudományi, állam- és jogtudományi, közigazgatástudományi karon szerzett végzettség vagy

· tanítói, tanári, gyógypedagógiai végzettség,

· munkavállalási tanácsadó, munkaügyi kapcsolatok szaktanácsadó,

· személyügyi szervező,

· gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáns,

mentálhigiénés szakember,

· foglakozási rehabilitációs szaktanácsadó,

· foglalkozási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó,

· rehabilitációs szakmérnök.

Ahhoz, hogy a munkáltató a fizetési kedvezménnyel élhessen, legalább 1, de legfeljebb 12 fő rehabilitációs mentort alkalmazhat annak függvényében, hogy egyébként hány megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékos alkalmazottja van.

Mik a feladatai a rehabilitációs mentornak?

A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások formáit – köztük a mentori tevékenység szabályait – az Mmr. 2. sz. mellékletének 1.5. pontja tartalmazza, ezek részletesen:

• • szükség szerint a képzésben részesülők benntartásának segítése, a lemorzsolódás elkerülése, a munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés elősegítése, a betanítás, a munkahelymegtartás segítése, az utánkövetés, valamint az egyéni rehabilitációt támogató, segítő szolgáltatások szervezése, az életvitelt, munkavállalást segítő eszközök hozzáférésének szervezése a mentor által,

• • egyéb tanácsadási módszerek és eszközök felhasználásával segíti a mentor a munkaerő-piaci integrációt és a munkaadók befogadóvá válását a megváltozott munkaképességű személyek iránt,

• • egyéb a munkáltató által meghatározott, a megváltozott munkaképességű, fogyatékos, sajátos nevelési igényű fiatal beilleszkedését, munkahelyének megtartását segítő feladatokat.

Mint a fenti feladatokból látható, amennyiben ezek megvalósulnak, a mentor tevékenysége jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy az egészségkárosodott személy ismét megtalálja és meg is tartsa helyét a munkakörnyezetben. Azonban nem csak a fent említett két jogszabályhely nyújthat támpontot a rehabilitációs mentor sikeres működéséhez. A 327/2012 (XI. 16.) Korm. rendelet (amely azon munkáltatók akkreditációs és költségvetési támogatási szabályait írja le, akik megváltozott munkaképességű személyeket kívánnak alkalmazni) tovább részletezi azokat a feladatokat, amelyben a rehabilitációs mentor – az immár akkreditált munkáltatónál – a rehabilitációs tanácsadó munkáját kiegészítve tehet azért, hogy azon dolgozók alkalmazása sikeres legyen, akik ezt a szolgáltatást igénybe veszik. Az egyik ilyen tennivaló az új dolgozó munkába állása után, vagy a próbaidő letelte utáni 30 napon belül egy személyes rehabilitációs terv felállítása, amely meghatározza a rehabilitációs foglalkoztatás irányát, alapul véve ehhez az orvosszakértői szerv által készített komplex minősítésben leírtakat.

A személyes rehabilitációs terv figyelembe veszi többek között a munkaköréhez szükséges képzettségeken kívül a képességeit is, az érdeklődése, személyisége alapvető jegyeinek figyelembevételével kialakítva egy pályatervet, amely a szakmai előrehaladását biztosítja az adott munkaerő-piaci igények szerint. A rehabilitációs tanácsadóval karöltve tehát a fentiek szerint határozhatók meg a rövid- és hosszútávú célok az adott munkahely és dolgozó tekintetében, valamint együttes munkával feltárják azon gátló körülményeket, akadályokat, amelyek felmerülhetnek a foglalkoztatás során, tervet készítenek ezek elhárítására. Ezt a személyes rehabilitációs tervet szükséges legalább évente egy alkalommal felülvizsgálni, az addigi tapasztalatokat összegezni, esetleges módosításait megvitatni.

A rehabilitációs mentor nem csak a munkavállalóval, de szükség szerint annak családjával is tarthat kapcsolatot, így mérve fel a szükségleteket, hogy melyek azok a területek a dolgozó életében, ahol leginkább segítségre szorul, melyek azok a képességek, amelyeket fejleszteni lehet, és ezekkel kapcsolatosan tájékoztatást is nyújt a lehetőségekről, szociális, munkaügyi, egészségügyi stb. előírásokról. Amennyiben szükséges, közvetítőként vesz részt a munkáltató és a rehabilitációs szerv között annak érdekében, hogy a dolgozó rehabilitációja minél sikeresebb és kielégítőbb lehessen. Amennyiben nem marad a megváltozott munkaképességű személy a munkáltató alkalmazásában, még legalább 6 hónapig segítséget nyújt ahhoz, hogy állapota szerint a legkedvezőbb elhelyezkedési lehetőséggel éljen a munkavállaló, amennyiben erre szükség van.

A rehabilitációs foglalkoztatás keretében a munkáltató rehabilitációs tanácsadói és rehabilitációs mentori tevékenységre együttesen, megváltozott munkaképességű munkavállalónként legalább havi átlag 30 percet köteles biztosítani. A rehabilitációs mentori tevékenységet ellátó személy évente köteles a Kormányhivatal által szervezett képzésen részt venni.

Azon túl, hogy a rehabilitációs mentor alkalmazása nagy segítség a megváltozott munkaképességű dolgozó részére, természetesen a munkáltató szempontjából is nagyon előnyös, abban az esetben, ha egyébként kötelezett a törvényi előírások miatt a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére, ám mégsem kívánja megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazásával kiváltani a teljes fizetési kötelezettségét.

Szerző: Truzsi Ágnes, bérszámfejtő