Tekintettel arra, hogy a közvetített szolgáltatással az iparűzési adó alapja csökkenthető, így jelentős adómegtakarítás érhető el, ezért fontosnak tartjuk a tartalmi, számlázási és nyilvántartási követelmények tisztázását.

Az adózók jelenetős részének problémát okoz a közvetített szolgáltatás fogalmának pontos értelmezése, ezért első lépésként fontos ennek ismertetése. 

Közvetített szolgáltatás esetén az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

• A szolgáltatást változatlan formában kell továbbértékesíteni
• A közvetítés, továbbértékesítés lehetőségét a partnerrel kötött szerződésből meg kell tudni állapítani
• A kiállított számlából ki kell derülnie a közvetítés tényének.

A megrendelővel kötött szerződést minden esetben írásba kell foglalni, a kiállított számlán pedig a közvetített és saját szolgáltatást (ha van) elkülönítetten szükséges kimutatni. A számlán kötelezően fel kell tüntetni „A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz” megjegyzést.

Az általános forgalmi adó szempontjából a közvetített szolgáltatás számos kérdést vet fel, ugyanis az Áfa törvény, mint fogalmat nem definiálja (a számviteli törvénnyel ellentétben). Fogalomként a törvény ugyan nem említi ezt a kifejezést, de rendelkezik róla a 15. § -ban, miszerint közvetített szolgáltatás során két külön gazdasági esemény valósul meg, az első, amikor megvásároljuk a szolgáltatást, majd a második, amikor azt változatlan formában továbbértékesítjük. Mindkét gazdasági eseménynek az áfa kezelését önállóan kell vizsgálni, hiába egyezik meg a két ügylet tárgya.

Sokszor felmerül kérdésként, hogy a vásárolt szolgáltatást milyen áron lehet továbbszámlázni, erre vonatkozóan a törvény nem ír elő szabályokat. Az eladási és a vételi ár a felek megállapodása szerint eltérhet egymástól.

Az Áfa tv. tehát nem tartalmaz semmilyen sajátos szabályozást a közvetített szolgáltatásokra forgalmi adó tekintetében. Mivel a két gazdasági esemény tárgya azonos, így általánosságban elmondható, hogy számlázásuk során sincs eltérés, azonban több olyan eset is előfordulhat, amikor mégsem egyeznek meg (például eltérő Áfa kulcs alkalmazása szükséges).

Ilyen eltérések lehetnek például az alábbi ügyletek során:

• Ha a szolgáltatást a közvetítő egy alanyi adómentes személytől veszi igénybe, aki nyilván egy alanyi mentes számlát fog kiállítani, de ha a közvetítő már nem mentes státuszban van, abban az esetben a szolgáltatásra jellemző adómértékkel kell azt tovább számláznia.
• Amennyiben például a közvetítő internet szolgáltatást vesz igénybe, melyet teljes egészében továbbszámláz a partnere részére. Ilyenkor két lehetőség áll fenn, az első, amikor az internetet önálló szolgáltatásként számlázza tovább, úgy alkalmazható a kedvezményes áfa kulcs (5 %), ellenben, ha valamely tevékenységéhez járulékosan kapcsolódóan (pl. telefon), akkor a főszolgáltatás áfa mértéke (27 %) vonatkozik rá.
• Nemzetközi ügyletek esetében a teljesítési hely is eltérhet egymástól, például ha egy magyar cég egy szlovák cégtől vásárol szolgáltatást, melyet később továbbértékesít a francia partnerének, ez esetben a vásárlásnál a teljesítés helye Magyarország, míg az értékesítésnél már Franciaország.
• A teljesítés ideje is eltérő lehet abban az esetben, ha a közvetítő a megrendelővel időszakos elszámolásban állapodott meg, míg a szolgáltatás nyújtójával eseti elszámolást alkalmaz. A bejövő és kimenő számlák időpontjait ez esetben nem lehet összehangolni, és nem is szükséges erre törekedni. 

Összefoglalva a legfontosabb, hogy a közvetített szolgáltatás számlázása során a szereplők státuszától és a gazdasági esemény tárgyától függően, a részeket külön-külön kell meg vizsgálni és ennek megfelelően eljárni.

A fent leírtak a szerző véleményét tükrözik, azok nem minősülnek jogi, adózási vagy számviteli kérdésben adott tanácsadásnak. Továbbá nem minősül a jogszabályok hivatalos értelmezésének, kizárólag tájékoztatási célt szolgálnak.