Vagyonadó 2026 – Tervezett szabályok, vállalati kötelezettségek és cégértékelés gyakorlati számításokkal és példákkal
Társadalmi egyeztetésre bocsátották a vagyonadóról szóló törvénytervezetet, amely 2026. december 15-i hatálybalépést és első alkalommal a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot adóztatását irányozza elő. A jogalkotási törvény előírásaival összhangban az előterjesztés rögzíti: a tervezetet a Kormány hivatalosan még nem tárgyalta meg, így az jelenleg szakmai tervezetnek minősül, nem a Kormány végleges álláspontjának.
Bár a közteher közvetlenül a magánszemélyeket és a vagyonkezelési struktúrákat (bizalmi vagyonkezelés, vagyonkezelő alapítvány) terhelné, a szabályozás a működő társaságokra is közvetlen adminisztratív feladatokat telepítene.
Cikkünkben sorra vesszük a törvénytervezet legfontosabb szabályait és határidőit, bemutatjuk a cégekre háruló közvetlen adatszolgáltatási feladatokat, egy részletes számpéldán keresztül levezetjük a svájci formulához hasonló cégértékelési képlet gyakorlati működését, valamint számba vesszük a döntéshozók és tulajdonostársak előtt álló likviditási és jogi kockázatokat.
A vagyonadó lényege dióhéjban
Kit érint?
- A vagyonos magánszemélyeket: Azokat a belföldi illetőségű magánszemélyeket, akiknek az összesített nettó vagyona meghaladja az 1 milliárd forintot. Külföldieknél a magyar ingatlanok, ezeken fennálló vagy ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, magyar társasági részesedések, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társasági részesedések adóznak.
- A vagyonkezelési struktúrákat: A bizalmi vagyonkezeléseket (BVK), magánalapítványokat és külföldi trust, alapítványi vagy más vagyonkezelési konstrukciókat, amelyek önálló adóalannyá válnak.
- Közvetve a működő vállalkozásokat: Minden olyan gazdasági társaságot, amelynek tulajdonosa eléri az értékhatárt – különösen az 500 millió forint feletti saját tőkéjű cégeket, amelyekre kötelező könyvvizsgálói adatszolgáltatást ír elő a tervezet.
Mikortól lép életbe és milyen határidőkkel?
- Hatálybalépés: A jogszabály tervezett hatálybalépése 2026. december 15.
- Fordulónap: Az adókötelezettség évente egyetlen naphoz kötődik; elsőként a 2026. december 31-i vagyoni állapot az irányadó.
- Első bevallás és befizetés: 2027. augusztus 31. elektronikus úton a NAV-hoz (bevallást csak akkor kell benyújtani, ha ténylegesen fizetendő adó keletkezik).
- Visszamenőleges hatósági vizsgálat: Bár a törvény decemberben lépne hatályba, a NAV a rendeltetésszerű joggyakorlást és az adóelkerülést már a kormányzati szándék közzétételétől, 2026. május 14-től vizsgálhatja.
Hogyan működik az adóztatás?
- Adóalap és kulcsok: Az összes adóköteles vagyonelem értékéből levonhatók a hitel- vagy kölcsönszerződésen alapuló tartozások, majd az így kapott nettó vagyonból 1 milliárd forint mentesül. Az 1 milliárd forint feletti, de 100 milliárd forintot el nem érő adóalaprész után 1%, a 100 milliárd forint feletti rész után 1,5% az éves adó.
- Mit vesznek számításba? Belföldi adóalanyoknál a teljes Magyarországon és külföldön található vagyont: magáningatlanokat, készpénzt, bankszámla egyenlegeket, értékpapírokat, társasági részesedéseket, kriptoeszközöket, meghatározott értékhatár feletti ingóságokat (10 M Ft feletti járművek, 3 M Ft feletti ékszerek/műtárgyak) t.
- Hogyan értékelik a vállalkozásokat? Az ún.ához hasonló módszer alapján: a saját tőke 1/3-os súlyának és az utolsó 3 év adózott nyereségéből (15%-os tőkésítéssel) számított hozamérték 2/3-os súlyának átlagával.
A konstrukció a diákok számára is vonzó lehet.
A feltételeknek megfelelő 25 év alatti fiatal 2026-ban jogosultsági hónaponként 715 765 forintig nem fizet 15 százalék személyi jövedelemadót az érintett jövedelmei után. A kedvezőbb nettó kereseti lehetőség erősítheti a toborzást és a megtartást, ami a partner számára stabilabb rendelkezésre állást jelenthet.
Hogyan számítanák a társasági részesedések adózási értékét?
A társasági részesedések számított értékét a tervezet főszabály szerint saját tőke és hozamérték alapú képlettel határozná meg. Meghatározott esetekben azonban tranzakciós ellenérték vagy független cégértékelés is alkalmazható lenne.
A képlet a társaság múltbeli pénzügyi adataira épül, és két tényezőt vesz figyelembe:
- Saját tőke (ST): az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló szerinti saját tőke, a tervezet szerinti korrekciókkal – ez egyharmados súllyal szerepel a képletben.
- Hozamérték (H): főszabály szerint az utolsó 3 lezárt üzleti év adózott eredményének számtani átlaga osztva a 15%-os tőkésítési rátával – ez kétharmados súllyal szerepel a képletben.
A súlyozás és a tulajdoni hányad alapján határozható meg a társasági részesedés vagyoni értéke (V).
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A tervezet főszabály szerinti értékelési képlete alapján egy alacsony eszközigényű, de jól jövedelmező vállalkozás – például egy szolgáltató- vagy szoftvercég – vagyonadó szempontból meghatározott értéke akár többszörösen is meghaladhatja a könyv szerinti saját tőkéjét. A 15%-os tőkésítési ráta és a kétharmados súlyozás miatt az utolsó három lezárt üzleti év átlagos éves adózott eredményének minden 100 millió forintja mintegy 444 millió forinttal növeli a társaság főszabály szerint számított értékét, a saját tőke egyharmadán alapuló értékrészen felül.
Ennek következtében a nyereséges működésből levezetett hozamérték a tulajdoni hányad és az alkalmazható korrekciók figyelembevételével hozzájárulhat ahhoz, hogy a tulajdonos összesített adóköteles nettó vagyona meghaladja az 1 milliárd forintos adómentes küszöböt – miközben sem a társaságnál, sem a tulajdonosnál nem feltétlenül áll rendelkezésre a számított értéknek megfelelő likvid pénzeszköz.
Kivételek és mentőövek a képletben:
- Kisebbségi tulajdonosi levonás: Ha a magánszemély részesedése 33% és 50% közé esik, a részesedésére számított vagyoni értékből 25%-os, 33% alatti részedésnél pedig 30%-os csökkentési lehetőség jár a korlátozott döntési jogok miatt.
- Start-up cégek: Az újonnan, jogelőd nélkül alapított cégeknél az első 3 üzleti évben a hozamértéket kötelezően nullának kell tekinteni (csak a tőke 1/3-a után adóznak).
- Holdingtársaságok: Ahol az eszközök legalább 90%-át leányvállalati részesedések alkotják, a profit nem számít: kizárólag a saját tőke 100%-a adja az értéket.
- Kifizetett osztalék: A saját tőke összege csökkenthető az utolsó lezárt üzleti év mérlegfordulónapja után jóváhagyott vagy kifizetett osztalékkal.
Mit jelentenek a gyakorlatban a különös szabályok?
A különös szabályokból látható, hogy azonos vállalati teljesítmény mellett is eltérő lehet a tulajdonosi részesedések számított értéke: számít a tulajdoni hányad, a társaság működésének időtartama és az eszközállomány összetétele. A kisebbségi korrekció mérsékelheti a figyelembe veendő értéket, az induló társaságok kedvezménye azonban feltételekhez kötött, a holdingoknál pedig a saját tőke és annak korrekciói kerülnének előtérbe. Az osztalékkifizetés önmagában nem jelentene biztos vagyonadó-megtakarítást: miközben csökkentheti a részesedés számított értékét, a tulajdonosnál pénzeszközként jelenhet meg. A várható adóhatást ezért a részesedés értékelése és a tulajdonos teljes adóköteles vagyonának együttes vizsgálata alapján célszerű modellezni.
Gyakorlati Példa:
Nézzünk egy gyakorlati példát: a Minta Kft. saját tőkéje a könyvekben 300 millió Ft, az utolsó három lezárt év adózott nyeresége pedig emelkedett: 70 millió, 90 millió és 110 millió Ft.
A cégnek két magánszemély tulajdonosa van: „A” tulajdonos 60%-os többséggel, míg „B” tulajdonos 40%-os kisebbségi üzletrésszel.
1. lépés: Mennyit ér a cég a profitja alapján? (Hozamérték)
- A három év átlagos profitja: (70 + 90 + 110)/3 = 90 millió Ft
- Hozamérték a 15%-os osztóval: 90 millió/0,15 = 600 millió Ft
2. lépés: Mennyire értékeljük a céget a képlet szerint?
Bár a cég könyv szerinti saját tőkéje csak 300 millió Ft, a képlet szerint 500 millió forintot ér.
3. lépés: Mekkora vagyoni értékkel számolnak a tulajdonosok?
- „A” tulajdonos (60%):
- Névleges része: 500 millió X 60% = 300 millió
Mivel többségi tulajdonos, levonás nem alkalmazandó, így neki a teljes 300 millió Ft vagyoni értéket kell számításba venni.
- „B” tulajdonos (40%):
- Névleges része: 500 millió X 40% = 200 millió
Mivel 33% és 50% közötti kisebbségi tulajdonos, 25%-os levonással számolva nála 150 millió Ft vagyoni értéket kell számításba venni (Adózási érték: 200 millió X (1-0,25)
4. lépés: Mennyi adót kell ténylegesen fizetni?
Tegyük fel, hogy a 60%-os „A” tulajdonosnak a Minta Kft. üzletrészein kívül van még egy 600 millió Ft-ot érő magáningatlana és 200 millió Ft pénzeszköze.
- Összesített nettó vagyona: 300 millió Ft (cég) + 600 millió Ft (ingatlan) + 200 millió Ft (pénz) = 1.1 milliárd Ft
- Mivel ez átlépi az 1 milliárd Ft mentességi küszöböt:
Adóalap: 1.1 milliárd Ft – 1 milliárd Ft = 100 millió Ft
Éves vagyonadó (1%): 100 millió Ft X 1% = 1 millió Ft
Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű társaságok tervezett feladatai: a rejtett tartalékok felmérése és könyvvizsgálata
A tervezet közvetlen adatszolgáltatási kötelezettséget írna elő azoknak a belföldi székhelyű társaságoknak, amelyek saját tőkéje az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló szerint meghaladta az 500 millió forintot.
Mi az a rejtett tartalék?
A mérlegben szereplő befektetett eszközök (ingatlanok, cégrészesedések, értékpapírok) piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti pozitív különbség. Például: ha egy telephely a cég könyveiben 40 millió forintos nettó értéken szerepel, de a valóságban 400 millió forintot ér, ott 360 millió forint rejtett tartalék keletkezett.
A cég kötelező teendői:
- Az így meghatározott felértékelődési többletet (a kapcsolódó halasztott adókötelezettséggel, ennek meglapozott becslése hiányában 15%-kal csökkentve) rejtett tartalékként hozzá kell adni a saját tőkéhez, ami tovább növeli a cég képlet szerinti értékét.
- A rejtett tartalékok számítását független könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni.
- A könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a beszámoló elfogadásától számított 30 napon belül hivatalosan le kell jelenteni a NAV-nak és a tulajdonosoknak.
Mit jelent ez a vállalatok számára?
A tervezett szabály a tulajdonos vagyonadójához kapcsolódó értékelési és adminisztrációs feladatok egy részét a társaságra telepítené. Különösen a régebben megszerzett ingatlanokkal rendelkező cégeknél lehet jelentős a hatás: a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbség növelheti a részesedések adózási szempontból számított értékét, miközben a felértékelődés önmagában nem biztosít pénzeszközt az adó megfizetéséhez. A társaságnál így értékelési és könyvvizsgálói költség, a tulajdonosnál pedig magasabb vagyonadó-kitettség jelentkezhet.
Vagyonátrendezés és cégátszervezés: miért fontos a gazdasági indokok igazolása?
A tervezett vagyonadó miatt felmerülhet a tulajdonosi struktúra átalakítása, a családon belüli vagyonmegosztás vagy társasági részesedések átruházása. A tervezet szerint a NAV a rendeltetésszerű joggyakorlást a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válásától kezdődő időszakra vizsgálná. Az indokolás ezt a kezdőpontot 2026. május 14-éhez kapcsolja (maga a normaszöveg konkrét dátumot nem tartalmaz)
- Az ügylet célja meghatározó: A tervezet szerint a törvény céljával ellentétes lenne az olyan értékmeghatározás, jogügylet vagy más magatartás, amely az értékelési vagy adóalap-megállapítási szabályok megkerülésére irányul. Egy cégátszervezés vagy családon belüli átruházás ugyanakkor önmagában nem jelentene adóelkerülést.
- A döntés indokait az adóalanynak kellene igazolnia: A tervezet rendeltetésszerűnek minősítené a szerződést vagy más jogügyletet, ha az adóalany igazolja, hogy a döntést valós gazdasági vagy az adókötelezettségtől független, méltányolható körülmények indokolták. Ilyen indok lehet például egy finanszírozási feltétel teljesítése, a tulajdonostárs kiválása vagy a családi vagyonutódlás rendezése; ezek megítélése mindig az adott ügylet körülményeitől függne.
A tulajdonosi struktúra felülvizsgálatakor a gazdasági célt és a várható adóhatást együtt célszerű értékelni. Egy átszervezés indokoltságát az ügylet tényleges tartalmával összhangban álló, ellenőrizhető dokumentációval lehet megalapozottan bemutatni
Családi vagyon és bizalmi vagyonkezelés: hogyan érvényesülne az 1 milliárd forintos küszöb?
A tervezet a családtagok és a vagyonkezelési konstrukciók esetében eltérően szabályozná, hogy kinek a vagyonában kell figyelembe venni az egyes vagyonelemeket, és hogyan alkalmazható az 1 milliárd forintos adómentes küszöb.
- Házastársak: önálló küszöb, szabályozott vagyonmegosztás. Mindkét házastárs önálló adóalanyként alkalmazhatná az 1 milliárd forintos küszöböt. A közös vagyon megosztásánál elsődlegesen a házassági vagyonjogi szerződés és az egymás között kötött szerződések lennének irányadók. Ezek hiányában az egyik házastárshoz rendelten nyilvántartott közös vagyonelemeket választásuk szerint kizárólag az érintett házastársnál vagy egyenlő arányban vehetnék figyelembe, határidőben tett, azonos tartalmú nyilatkozattal. Nyilatkozat hiányában, illetve a további közös vagyonelemeknél az egyenlő megosztás érvényesülne.
- Kiskorú gyermek: főszabály szerint a szülőnél figyelembe vett vagyon. A gyermek vagyonát főszabály szerint a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő adóalapjában kellene figyelembe venni; közös felügyelet esetén a szülők között egyenlő arányban.
- Bizalmi vagyonkezelés: önálló vagyonadó-alanyiság. A kezelt vagyon, a magánalapítvány önálló vagyonadó-alannyá válnának. A vagyonadót az elkülönített vagyonból kellene teljesíteni, és az adótartozás végrehajtása sem terjedhetne ki a vagyonkezelő elkülönített vagyonhoz nem tartozó saját vagyonára.
- Kapcsolt vagyonkezelések: több konstrukcióhoz nem járna több adómentes keret. Ha például ugyanaz a személy két bizalmi vagyonkezelést hoz létre, és azok a tervezet szerint kapcsoltnak minősülnek, együttesen összesen 1 milliárd forintos adómentes alkalmazhatnának. Ezt határidőben tett, azonos tartalmú nyilatkozattal megoszthatnák egymás között.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A családon belüli vagyonmegosztás vagy több vagyonkezelési konstrukció létrehozása önmagában nem biztosítana további adómentes keretet. A kiskorú gyermeknek ajándékozott vagyon főszabály szerint továbbra is a szülőknél lenne figyelembe veendő, a kapcsolt vagyonkezelések pedig közös küszöbön osztoznának. A házastársaknál a vagyonjogi helyzet és az előírt nyilatkozatok határoznák meg a közös vagyon adózási megosztását. A családi vagyontervezés során ezért együtt célszerű áttekinteni a tulajdoni viszonyokat, a vagyon eredetét, a vagyonkezelések kapcsoltságát és a szükséges nyilatkozatokat.
Gyakorlati ellenőrző lista: mit tegyenek most a cégvezetők és a tulajdonosok?
A szabályozás tervezeti státuszára tekintettel jelenleg a felkészülésre, az adatok felmérésére és a lehetséges kockázatok azonosítására célszerű összpontosítani.
- Modellezzük a tulajdonosi részesedések számított értékét. A könyvelő és a pénzügyi vezetés bevonásával, az utolsó három lezárt üzleti év adózott eredménye és a saját tőke alapján célszerű kiszámítani a társaság tervezet szerinti értékét. Ebből a tulajdoni hányadok és az alkalmazható korrekciók figyelembevételével állapítható meg, mekkora részesedési érték kerülne az egyes tulajdonosok adóköteles vagyonába.
- Ellenőrizzük az 500 millió forintos saját tőke-küszöböt. Ha a belföldi székhelyű társaság saját tőkéje az utolsó lezárt üzleti évi beszámoló szerint meghaladta az 500 millió forintot, a tervezet alapján fel kell mérni a befektetett eszközként kimutatott ingatlanokban, társasági részesedésekben és értékpapírokban lévő rejtett tartalékokat. A tervezet ezekhez könyvvizsgálói felülvizsgálatot és főszabály szerint a beszámoló elfogadását követő 30 napon belüli adatközlést kapcsolna.
- Rendszerezzük a tranzakciók indokait alátámasztó iratokat. Az indokolásban megjelölt 2026. május 14-i kezdőpontra tekintettel célszerű áttekinteni az azóta végrehajtott és a tervezett üzletrész-átruházások, cégátszervezések és tőkerendezések dokumentációját. Az iratokból legyen megállapítható a döntés valós gazdasági célja vagy az adókötelezettségtől független, méltányolható indoka.
- Mérjük fel a tulajdonosi adófizetés lehetséges finanszírozási hatását. Célszerű megvizsgálni, hogy a várható adó megfizetése igényelne-e osztalékkifizetést, és ez hogyan érintené a társaság működését, beruházásait és finanszírozását. Ha az egyösszegű adófizetés aránytalanul súlyos likviditási terhet jelentene, és a későbbi teljesítés valószínűsíthető, a NAV fizetési könnyítést engedélyezhetne. Ennek elbírálásakor különös jelentősége lenne annak, ha az adóalapban figyelembe vett vagyon legalább 50%-a közvetlenül nem biztosít likvid pénzeszközt. A könnyítés főszabály szerint legfeljebb 12 hónapra, kivételes méltánylást érdemlő esetben legfeljebb 24 hónapra lenne engedélyezhető.
- Ellenőrizzük az értékelések és a nyilvántartási adatok összhangját. A tervezet szerint a NAV tisztázásra hívná fel az adózót, ha a bevallás és a rendelkezésére álló adatok közötti ellentmondás adóalap-csökkenést eredményezne. Ha az ellentmondás az adózó nyilatkozata ellenére sem tisztázódna, és az adóalap-csökkenés elérné az 500 millió Ft-ot, a hatóság köteles lenne adóellenőrzést indítani. A felhívás teljesítésének elmulasztása értékhatártól függetlenül is ellenőrzést vonna maga után.
- Építsük be a tervezett határidőket a pénzügyi naptárba. A társadalmi vitára bocsátott tervezet alapján az első irányadó vagyonállapot a 2026. december 31-i lenne, az első bevallási és fizetési határidő pedig 2027. augusztus 31. Bevallást akkor kellene benyújtani, ha vagyonadó-fizetési kötelezettség keletkezik.
A szabályozás még társadalmi egyeztetés alatt áll, ezért a végleges rendelkezések változhatnak. Amennyiben azonban az új vagyonadó a jelenlegi formában kerül elfogadásra, a rövid felkészülési idő miatt már 2026 végén szükségessé válhat a jelentősebb cégtulajdonok, ingatlanok, befektetések és vagyonkezelési struktúrák értékének felmérése.
Az ICT Európa szakértői segítséget nyújtanak annak vizsgálatában, hogy az új vagyonadó hogyan érintheti a magán- és üzleti vagyont, a cégtulajdonokat, valamint a magyar és nemzetközi vagyonkezelési struktúrákat.
Kérdése van az új vagyonadó várható hatásairól? Vegye fel velünk a kapcsolatot, és szakértőink segítenek a felkészülésben.
Jogi nyilatkozat: Jelen összefoglaló a 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet alapján készült, kizárólag általános tájékoztatást szolgál, és nem minősül adózási vagy jogi tanácsadásnak. A tervezet tartalma, a hatálybalépés időpontja és az átmeneti szabályok a jogalkotási folyamat során változhatnak.
Szerzők: Dr Zsidi Roland, ügyvéd és Vizer József, adószakértő
Amennyiben támogatásra van szükségük az átalakulás megtervezésében vagy lebonyolításában, szakértő csapatunk készséggel áll rendelkezésükre a teljes folyamat során.
Tekintse meg kapcsolódó szolgáltatásunkat, és kérje szakértő kollégáink segítségét!
Mit jelent az onboarding?
Az onboarding az a folyamat, amelynek során az új munkavállaló az első napoktól kezdve megismeri a szervezet működését, elvárásait és kultúráját. Célja, hogy minél gyorsabban beilleszkedjen és hatékonyan tudjon dolgozni. A jól felépített onboarding csökkenti a fluktuációt és az első hónapok üzleti kockázatait.
Mit jelent a preboarding?
A preboarding az onboardingot megelőző időszak, amely a szerződéskötéstől az első munkanapig tart. Feladata az alapvető információk és adminisztratív lépések előkészítése, hogy az új belépő felkészülten érkezzen. Megalapozza a zökkenőmentes belépést és az onboarding sikerét.
Induljon versenyelőnnyel 2026-ban, készüljön fel még év vége előtt!
