Kihirdetésre került az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb adózási és számviteli változásokat.
I. A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás különadó kötelezettsége
A veszélyhelyzeti banki különadó szabályok törvényi szintre emelkednek, és a 2026-ban kezdődő adóévre is meghosszabbításra kerülnek.
A különadó alapja 2025. adóévben a különböző növelő és csökkentő tételekkel módosított 2023. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény. Az adó mértéke 20 milliárd forintig 7%, az efölötti részre 18%.
Állampapír-vásárlás után adókedvezmény vehető igénybe: az állomány növekményének 10%-a de legfeljebb a fizetendő adó összegének 50 %-áig.
Az adót két egyenlő részletben kell megfizetni: június 10-ig és december 10-ig.
2026-ban az adó alapja a 2024. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, különböző módosító tételekkel módosított adózás előtti eredmény. Az adó mértéke 20 milliárd forintig 8%, az efölött 20%.
Az állampapír-növelés esetén alkalmazható kedvezmény 2026. adóévre is alkalmazható, feltéve, hogy 2030. január 1-jét követően lejáró állampapírok állománya növekszik a bázisidőszakokhoz képest. A kedvezmény a forintban denominált állampapírokra alkalmazható, a lakossági állampapírokat nem lehet figyelembe venni a kedvezmény alkalmazásában.
II. A kőolajtermék-előállító különadó kötelezettsége
A veszélyhelyzeti rendelet szerinti Brent–Urál különadó törvényi szintre emelkedik, és 2026-ra is kiterjesztik.
A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata, melyre hordónként 5 USD csökkentés érvényesíthető.
Az adó mértéke továbbra is 95%.
III. Energiaellátók jövedelemadója
A tavaszi adócsomag törvényi szintre emeli az energiaellátók jövedelemadójának 2025-re előírt 41%-os mértékét és egyben rögzíti, hogy az adó mértéke 2026-tól visszaáll az eredeti 31 %-ra.
IV. Biztosítási adó
A tavaszi adócsomag törvényi szintre emeli a 2025-re vonatkozó rendeleti szabályokat, és 2026-ra is meghosszabbítja azokat.
Biztosítási adó kedvezmények (normál adómértékek: casco esetében 15%, vagyon- és balesetbiztosítás esetén 10%) tovább élnek, ha az előző évi adóalap nem haladta meg a 20 milliárd forintot. Így a ténylegesen fizetendő adó mértéke:
- 250 millió Ft-ig: az adómérték 25%-a
- 250 millió–1,75 milliárd Ft között: 50%-a
- 1,75 milliárd Ft felett: 100%-a
Biztosítási pótadó mértéke 2025–2026-ban:
- Nem életbiztosításoknál: 48 milliárd Ft-ig 3%, felette 14%
- Életbiztosításoknál: 48 milliárd Ft-ig 2%, felette 6%
Az állampapír-kedvezmény szabályai is törvényi szintre kerülnek, és 2026-ban is alkalmazhatók.
V. Kiskereskedelmi különadó
A tavaszi adócsomag törvényi szintre emeli a kiskereskedelmi adó 2025-re kormányrendelettel előírt szabályait és egyben meghosszabbítja azok alkalmazását 2026-ra.
A kiskereskedelmi adó mértéke a gépjárműüzemanyag kiskereskedelmi tevékenység kivételével:
a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %,
b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 %,
c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 %,
d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 %.
A gépjárműüzemanyag kiskereskedelem esetében az adó mértéke:
a) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %,
b) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meghaladó része után 3 %.
VI. Személyi jövedelemadó (Szja)
Korábbi bejegyzésünkben részletesen bemutatott a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentessége, a három-, illetve kétgyermekes anyák élethosszig tartó adómentessége, valamint a 30 év alatti anyák adómentessége bevezetésével szükségessé vált a kedvezmények érvényesítési sorrendjének meghatározása: 2025. július 1., 2025. október 1. és 2026. január 1 hatálybalépéssel.
a) a 30 év alatti anyák kedvezménye,
b) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a három gyermeket nevelő anyák
c) kedvezménye vagy a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
d) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,
e) a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
f) személyi kedvezmény,
g) az első házasok kedvezménye,
h) családi kedvezmény.
A gyermekek után járó adókedvezményt érvényesítő nyugdíjasoknak nem kell Szja-bevallást benyújtaniuk, kivéve ha a kedvezményes jövedelmük nem kifizetőtől származik (pl.: egyéni vállalkozói, őstermelői önálló tevékenységből származó jövedelem), és éves bevételük meghaladja az átlagkereset négyszeresét.
12 %-ban kerül egységesítésre a tételes költségelszámolásra tett téves adóelőleg-nyilatkozatok és az adóalap kedvezmények jogalap nélküli érvényesítése esetén az Szja bevallásban megállapítandó különbözeti bírság mértéke. Nem kell bírságot fizetni, ha a különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.
A mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke 100%-ról 150%-ra nő, és az előző évhez képest bővülő létszám, valamint a minimálbér alapján vehető igénybe. A létszámhatár 5 főről 10 főre emelkedik.
A hatályos rendelkezés a kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használatának biztosítását minősíti adómentesnek. Az elektromos kerékpárok fejlődéséhez igazodva 2026. január 1-jétől a motorteljesítmény korlátozására vonatkozó 300 W-os előírás 750 W-ra emelkedik.
VII. Szociális hozzájárulási adó (Szocho)
A saját jogú nyugdíjasokat érintő Szocho-mentességtől eltérően, ha egy nyugdíjas magánszemély gyermekek számától függő Szja-kedvezményt érvényesít, és éves jövedelme meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, akkor a kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik, ha egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl. bér, megbízási díj). Az összeghatár szempontjából a kapcsolt vállalkozások kifizetései összeszámítandók. Az adót a kifizetőnek a következő év január havi bevallásában kell bevallania és megfizetnie.
VIII. Általános forgalmi adó
A tavaszi adócsomag alapján a vámhatóság általi záradékolással és lebélyegzéssel egyenértékű, digitális bélyegzővel ellátott adat is megfelel a kiléptetés igazolására termékexport esetében.
Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 18 millió forintra növelő Kormányrendelet előírásai törvényi szintre emelésre kerülnek.
2025. január 1-jétől belföldi fordított adózás alkalmazandó az Áfa tv. szerinti adóalany-kereskedők közötti földgáz értékesítések esetében. Ezzel összefüggésben bevezetésre kerül, hogy a beszerző nyilatkozni köteles az értékesítő felé arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül. Új előírásként mind az értékesítő, mind a beszerző adóalanyt adatszolgáltatási kötelezettség terheli, többek között a gáz mennyiségére vonatkozóan is.
A tavaszi adócsomag átvezeti az Áfa törvény előírásain annak hatását, hogy az általános kötelező nyugtaadat-szolgáltatás az eredetileg tervezett 2025. július 1-jéről 2026. szeptember 1-re változik.
2026. január 1-jétől kiállított, kibocsátott számlákról jogutódlás esetén, ha a jogutód a jogelőd által teljesített ügyletről állít ki számlát, az online számla adatszolgáltatásnak a jogelőd adószámára is ki kell terjednie. Csoportos adóalany általi számlakiállítás esetén az adatszolgáltatásnak az adott csoporttag adószámát is tartalmaznia kell.
IX. Jövedéki adó
A tavaszi adócsomag 2025 július 1-től lehetővé teszi a NAV által jövedéki ügyekben lefolytatott helyszíni ellenőrzések esetében a kapcsolódó jegyzőkönyv és feljegyzések elektronikus úton történő rögzítését.
A törvény kihirdetését követő 31. naptól megemelésre kerül a jövedéki ellenőrzés során feltárt azon vagyoni hátrány összege (általános esetben 20 ezer forintról 80 ezer forintra, dohánygyártmány esetén a 28 ezer forintról 98 ezer forintra), amelyig a gyorsított eljárás még alkalmazható. Emellett fix összeg helyett maximált bírságérték kerül meghatározásra.
X. Társasági adó (TAO)
A mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke 100 százalékról 150 százalékra növekszik, mely az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege után érvényesíthető. A kapcsolódó létszámkorlát 5 főről 10 főre emelkedik. Az új szabályokat már a 2025. adóévre is alkalmazni lehet.
A felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával és egyes más kutatóhelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére vonatkozó adóalap-kedvezmény 50 millió forintos korlátja 150 millió forintra emelkedik.
Kedvezményezett eszközátruházás esetén, ha a tartási kötelezettség csak részlegesen nem teljesül, abban az esetben már nem egyösszegben fordul vissza az elhalasztott adókötelezettség, hanem csak a nemteljesítő részre vonatkozóan, a tulajdoni hányad arányában. Ezt mind az átadónak, mind az átvevőnek alkalmaznia kell már 2025. január 1-jét követően is.
A bejelentett részesedés szabályai kiegészülnek a határon átnyúló átalakulásokkal. Abban az esetben, ha az adózó egy 2024-ben megvalósult határokon átnyúló átalakulás következtében vált belföldi illetőségű adózóvá, akkor a rendelkezést alkalmazhatja, feltéve hogy annak hatálybalépését követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak azon részesedéseket, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett, feltéve, hogy e részesedéseket a rendelkezés hatályba lépéséig még nem jelentette be. A határidő elmulasztása jogvesztő.
A vállalati kerékpárra vonatkozó elismert költség esetében alkalmazandó teljesítménykorlát 750 W-ra emelkedik. E változás már a 2025. adóévre i figyelembe veendő.
A kedvezményezett eszközátruházásnak minősülő leválásban részt vevő felek mentesülnek a transzferár kötelezettségek alól.
XI. Kisvállalati adó (KIVA)
Amennyiben könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás során az adózó ismételten választja a KIVA alanyiságot, akkor az áttérési különbözetre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznia. A kivétel a módosítás hatályba lépését követő megszűnés, illetve ismételt választás esetén alkalmazandó.
XII. Globális minimumadó
Kitolódik a globális minimumadó alanyiság adóhatósági bejelentési határideje az adóév utolsó napjáról az adóévet követő második hónap utolsó napjáig.
A globális minimumadó miatt egy adott üzleti év után ténylegesen fizetendő kiegészítő adó összege csak az adott üzleti év éves beszámolójának elkészítési és közzétételi határidejét követően fog rendelkezésre állni (ekkor kerül bevallásra „visszamenőlegesen”). Új számviteli előírásként az adott üzleti évet terhelő várható kiegészítő adó összegét passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni arra az üzleti évre vonatkozóan, amelyet érint. Ezt az adó összegének végleges megállapításakor kell feloldani az adófizetési kötelezettséggel szemben. Az új előírás már a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazandó.
Bevezetésre kerül, hogy a 10 millió forintig terjedő mulasztási bírság az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén is kiszabható. A 2026. december 31. előtt kezdődő adóévekre vonatkozó átmeneti mentesség erre a jogkövetkezményre is kiterjed.
XIII. Helyi adók
Csökken a szerencsejáték szervezők helyi iparűzési adó kötelezettsége azáltal, hogy az adóalap megállapítása során a 2025. június 30-át követően elszámolt nettó árbevételükből levonhatják az elszámolt nyereményráfordításuk összegét.
A törvény kihirdetését követő napon lép hatályba, hogy a háziorvos- és védőnő vállalkozók számára adható adómentesség nem csak 20, hanem már 40 millió forintot meg nem haladó iparűzési adó alap esetén is igénybe vehető.
A tavaszi adócsomag megteremti a lehetőségét annak, hogy a NAV az önkormányzati adóztatás szempontjából kiemelten fontos, a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók pénzforgalmi számának adatait, valamint a KIVA-alanyiságot választó adózók KIVA-alanyisággal kapcsolatos adatait átadhassa az önkormányzati adóhatóságok részére a Magyar Államkincstár által működtetett ASP rendszer útján.
XIV. Cégautó adó
2025. július hónaptól cégautó adó mentesség vonatkozik a közfeladat ellátást segítő polgárőr szervezet és az önkéntes tűzoltó egyesület alapfeladat ellátása érdekében üzemeltetett személygépkocsikra is.
XV. Illetékek
A törvény kihirdetését követő 31. naptól a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazható módon mentessé válik a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a telekingatlan forgalmi értékéből a naperőmű, szélerőmű felépítmény forgalmi értékének megfelelő vagyonrész.
XVI.Adózás rendje, adóigazgatás
A NAV lehetőséget kap arra, hogy az adózót megillető költségvetési támogatást (visszaigénylést, visszatérítést) az adózó jogutód nélküli megszűnését követően a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) jogosultjával szemben fennálló tartozás összegéig visszatartsa.
Jelenleg a pénzforgalmi számla megnyitásáról és megszüntetéséről a pénzforgalmi szolgáltatónak 15 napon belül kell bejelentést tennie a NAV részére. Ez a határidő 7 napra csökken.
Az adóhatóság elektronikus úton vehet fel jegyzőkönyvet a helyszíni ellenőrzésekről. Az eljárási cselekményen részt vevő személy elektronikus aláírás hiányában biometrikus aláírásával látja el a jegyzőkönyvet.
A tavaszi adócsomag biztosítja, hogy a gazdasági társaság – vezető tisztségviselőnek nem minősülő – tagjai, részvényesei megismerhessék a cég adótitoknak minősülő adótartozásának összegét az adótartozás kiegyenlítése céljából, ha a cég nevében eljárni jogosult személy(ek) nem rendezik e tartozást, és a tagok, részvényesek a további működés érdekében azt meg akarják fizetni. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében e társaságok részvényesei az adótitok megismerésére továbbra sem lennének jogosultak.
Lehetőség nyílik arra, hogy az adózó a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtását megelőzően, elektronikus úton előzetes konzultációt kezdeményezzen, aminek díja egymillió forint.
Az adózó a be nem jelentett foglalkoztatottak közzétételi listájáról történő lekerülést naptári évenként egyszer, maximum 5 fő bejelentésének elmulasztásakor kérheti azzal, hogy a közzétételt kiváltó bírságot esedékességig megfizeti.
A módosításoknak köszönhetően 1 millió forintról 2 millió forintra emelkedik az az összeghatár, amelyre az adóhatóság automatikusan, további feltételek vizsgálata nélkül, évente egyszer legfeljebb 12 havi (nem természetes személynél legfeljebb 6 havi) részletfizetést engedélyez. Megbízható adózó esetében ugyanezen összeghatár 3 millió forintról 5 millió forintra emelkedik.
A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja egyoldalú eljárásban 8 millió forintról 10 millió forintra, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban 12 millió forintról 14 millió forintra emelkedik a törvény kihirdetését követő 31. naptól. Az előzetes konzultáció díjának mértéke pedig konzultációnként 500 ezer forintról 1 millió forintra emelkedik.
XVII. Számvitel
A hatályos előírások szerint az anyavállalatra mindig vonatkozik a könyvvizsgálati kötelezettség, akkor is, ha nem készít összevont (konszolidált) éves beszámolót. A tavaszi adócsomag alapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól mentesülő anyavállalat a többi vállalkozással azonos módon mentesülhet a kötelező könyvvizsgálat alól. Ezen módosítást először a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra alkalmazandó.
A fenntarthatósági jelentéstételi követelmények hatályba lépésével kapcsolatban a tavaszi adócsomag átvezeti a számviteli törvényen az Európai Unió által 2025 áprilisában kihirdetett irányelvet, amely két évvel elhalasztja bizonyos társaságok számára a követelmények teljesítését.
Egyértelműsítésre került, hogy az ESEF formátum csak a fenntarthatósági jelentés elkészítésére vonatkozik és a könyvvizsgáló bizonyossági véleményénél nem kell ezt a formátumot alkalmazni.
A blogcikkünk szerzője Vizer József, Cégvezető, ICT Business Advisory Zrt.
