A gazdasági társaságok működését a Kormány 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a koronavírus miatt jelentősen módosította.

A módosításokat (a Ptk-tól és adott esetben a létesítő okiratban foglalt szabályozástól eltérő szabályokat) a jogi személyeknek és a nem jogi személy szervezeteknek egyaránt alkalmazniuk kell 2020. április 11. napjától, már a folyamatban lévő ügyekben (pl.: már összehívott közgyűlés/taggyűlés esetén).

A módosítások elsősorban a döntéshozó szerv ülésének módját és korlátait szabályozzák, azonban az ügyvezetésre jelentős kötelezettséget, döntési jogkört – és ezáltal felelősséget – is rónak a veszélyhelyzet – ill. annak megszűnését követő 90 napos időszaka – alatt.

Az alábbi tájékoztatóban igyekeztünk összegyűjteni és érthető tájékoztatást adni a módosításokról.

 egyszemélyes jogi személya kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellet sem akadályozott a döntéshozatalbanezért nincs változásaz egyedüli tag vagy alapító írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá

többszemélyes jogi személya döntéshozó szerv ülése nem tartható meg személyes részvétellelmegtartható:

• elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével
• határozathozatalára – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet akkor is, ha a létesítő okirat egyáltalán nem vagy eltérően rendelkezik.

ha a döntéshozó szerv vagy más szerv ülésének nyilvánosságát írja elő a jogszabály (pl.: közhasznú, nyrt), a veszélyhelyzet ideje alatt ez a követelmény nem vonatkozik.ha a létesítő okirat az elektronikus hírközlő eszközök használatát /az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem szabályozza/eltér a szabályozás e rendelettől, akkor ezeknek a szabályoknak a megállapítására és annak a tagokkal való közlésére az ügyvezetés jogosult (ha több van, akkor az a vezető tisztségviselő, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja). Magyarul ez most nem igényel létesítő okirat módosítást, ami a tagok hatásköre, helyette az ügyvezetés megalkothatja a szabályrendszerét.5 fő alatti jogi személy: Ha a jogi személy tagjainak száma legfeljebb öt fő, és a döntéshozó szerv határozatképessége és határozathozatala előre láthatóan biztosítható, a döntéshozó szerv határozathozatalára így kell, hogy sor kerüljön azzal, hogy a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni.5 -10 fő közti jogi személy: A határozathozatalára szintén így kerül sor akkor is, ha az öt főt meghaladó, de tíz főt meg nem haladó taglétszámú jogi személy esetén a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik.10 fő feletti jogi személy: a tíz főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén pedig akkor kerül rá sor, ha a jogi személy azt kezdeményezi.Feltételek:

• napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető
• határozat tervezetet előre közölni a tagokkal
• elektronikus hírközlő eszköz út esetén
• meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket és alkalmazásokat
• ha az ügyvezetés a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját

• ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén
• szavazat megküldésére legalább 15 napot biztosítani
• tag a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását nem kezdeményezheti
• tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye, határozattervezet megjelölése és a leadott szavazat
• a határozathozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
• a szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három          napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

felügyelőbizottsága tagnak és az állandó könyvvizsgálójának tájékoztatására és a döntéshozó szerv ülésén való részvételére a tagokkal azonos módon kerül sor.vezető tisztségviselő vezeti le a döntéshozó szerv ülését és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvet (csak) a levezető vezető tisztségviselő írja alá.Jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adataia jogi személy ügyvezetése határoz

• a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról,
• az adózott eredmény felhasználásáról
• a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben
• a döntése a döntéshozó szerv határozatának minősül és végrehajtható (e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában)
• a döntést (jóváhagyásra) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket

 Korlátozások:

• döntést csak akkor hozhat, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, ha a jogi személynek a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.
• létesítő okiratát nem módosíthatja (kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség)
• jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet *
• átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el (folyamatban lévő átalakulásban ilyen ügyekben nem dönthet) *
• jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet *
• pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha a tagok részesedésének mértéként nem érinti és ahhoz előzetesen hozzájárultak a kötelezettek *
• Ha felügyelőbizottság működik, a jogi személy ügyvezetése a beszámolóról a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet. *
• Ha a törzstőke kötelező leszállításáról, ill. a törzstőke leszállításának meghiúsulása esetén szükséges kötelező átalakulásról, egyesülésről, szétválásról vagy jogutód nélküli megszűnésről KFT vagy ZRT esetén a *-val megjelölt okokból nem kerülhet sor, akkor a társaság a szükséges intézkedésekről a              veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli taggyűlésen köteles dönteni.

Az ügyvezetés felelőssége:

• jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
•         harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha a beszámolóról az ügyvezetés határozaz ügyvezetés felelőssége ezen határozatok esetén:Ha az ügyvezetés több tagból áll (testület)

• elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja
• döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet
• vonatkozik a felügyelőbizottságra, audit bizottságra is
• ha nincs elfogadott eljárásrend (vagy eltér e rendelettől) az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag határozza meg és közli az érintettekkel.
• ha a testület tagjainak létszáma a törvényben előírtak alá csökken (vagy a járvány miatt nem tudnak eljárni) a többi tag jogosult a határozathozatalra (ebben az esetben is szótöbbséggel). határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes tagok száma alapján kell meghatározni. Akár egy tag is            jogosult a döntésre

ha a vezető tisztségviselő vagy könyvvizsgáló megbízatása a veszélyhelyzet alatt szűnik meg, akkor a megbízatás a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad és eddig az időpontig köteles feladatát ellátni (kivéve: visszahívás / halál vagy jogutód nélküli megszűnés / cselekvőképesség megszűnése, korlátozása / kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezte)Az állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén a szükséges intézkedések meghozatalára a jogi személy ügyvezetése is jogosult.a jogi személy szervei e-mailen is küldhetik az írásbeli jognyilatkozatokat (minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva)A tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel.

• Jogi személy tag esetén minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva
• természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles

bírósági felülvizsgálata során a határozat bírósági hatályon kívül helyezésére a létesítő okiratba ütközése miatt nem kerülhet sor, ha a határozat kizárólag a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazása miatt ütközik a létesítő okiratba.

A további teendők a magánszemélyt terhelik.