Fókuszban a vállalatokat érintő adókedvezmények, kötelezettségek és a szabályozások pontosításai.

Társasági adó (TAO)

2025-től elismert költségként, ráfordításként elszámolhatóvá válnak a látványcsapatsportban működő, árbevételének legalább 75%-át sporttevékenységből szerző hivatásos sportszervezet számára adott ingyenes juttatások. Ennek feltételei, hogy e juttatások nem haladhatják meg a támogató társaság éves árbevételének 1 százalékát, a juttatás ne az ismert társasági adóalap- és adókedvezmény keretében történjen, és a támogató rendelkezzen a sportszervezet által kiállított igazolással.
A látványcsapatsport támogatási lehetőségei új jogcímként kibővülnek a sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeinek támogatásával.

A 2024-től alkalmazható K+F adókedvezményre vonatkozó előírások pontosításra kerültek, melynek alapján egyértelműsítették, hogy azokra a kutatás-fejlesztési projektekre alkalmazható az adókedvezmény, amelyek 2024. január első napján, vagy azt követően indultak.

Globális minimumadó

A globális minimumadó alanyának minősülnek azok a belföldi adóalanyok, amelyek nagyméretű vállalatcsoport tagjai, és ahol a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója alapján az éves bevétel az adóévet megelőző négy évből legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.
A szabályozás értelmében a belföldi csoporttagnak, vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek, be kell jelenteni az adóalanyiságot, és adatokat kell szolgáltatnia a vállalatcsoportról az adóhatóság számára. A 2024-es adóévre vonatkozó adatszolgáltatást legkésőbb 2024. december 31-ig kell benyújtani a NAV által kiadott GLOBE nyomtatványon, az ONYA rendszeren keresztül.

Kisvállalati adó (KIVA)

A KIVA adókulcsa, belépési értékhatárai és feltételei változatlanok 2025-ben.
Újdonság viszont, hogy egyesülés vagy szétválás esetén, ha az átalakulás könyv szerinti értéken történik (tehát nem valósul meg vagyonértékelés), a KIVA alanyiság megtartható.
Ehhez az átalakulás napját követő 15 napon belül kell az adóhatósághoz bejelentést tenni.
Az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napján jön létre.

Gépjárműadó és Cégautóadó

2025-től a gépjárműadó mértéke évente, a megelőző év júliusi, KSH által közzétett infláció mértékével növekszik. Az adómértéket a NAV minden év október 31-ig teszi közzé, a 2025-ös évre vonatkozóan azonban kivételesen ez 2024. december 15-től elérhető.
Az új szabályozás kiterjed a cégautóadóra is, amelyre ugyanezt a valorizációs eljárást alkalmazzák, ez nagyságrendileg 20 százalékos növekedést jelent az adónem esetében 2025-re vonatkozóan.

A 2024. december 31-ig forgalomba helyezett 5P és 5N környezetvédelmi osztályjelzésű hibrid és plug-in hibrid gépjárművek 2026. december 31-ig mentesülnek a gépjárműadó, illetve a cégautóadó fizetési kötelezettsége alól.

Kiskereskedelmi adó

Kibővül az adókötelezettek köre azokkal a platform üzemeltetőkkel (belföldi és külföldi egyaránt), akik online piacteret biztosítanak kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítők számára. A módosítás következtében a platformüzemeltetőknek kell a kiskereskedelmi adót megfizetniük a platformon értékesített áruk nettó árbevétele alapján. Ebben az esetében tehát az adóalany nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető lesz.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

Meghosszabbításra kerül az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes 5%-os ÁFA kulcs, ami így 2026. december 31-ig alkalmazható marad. Meghatározott előfeltételek teljesülése esetében az elhúzódó építkezések kapcsán akár 2030. év végéig is alkalmazható lesz a kedvezményes adókulcs.

Az ÁFA bevallás részeként kötelezően előírt bejövő számlákról szóló összesítő jelentésben 2025-től ezer forint helyett forintban kell adatot szolgáltatni. A bevallás fő sorait továbbra is ezer forintra kell kerekíteni.

2025-től fordított adózás alá tartozik az adóalany-kereskedő által az unió területén lévő földgázrendszeren, illetve a rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztül történő gázértékesítés, ezáltal a belföldi értékesítők esetén is a fordított adózás alkalmazandó. A jogszabály adatszolgáltatási kötelezettségeket ír elő az adóalanyok számára.

2025-től szigorúbb feltételek vonatkoznak az importáló adólevonási jogának közvetett vámjogi képviselőre történő átruházására a termékek behozatalával kapcsolatban.

Az e-Nyugta rendszer bevezetése halasztásra került 2025. július 1-re.

Számviteli törvényváltozás

Változnak a könyvvizsgálati kötelezettség határértékei. A 2025. január 1-jétől kezdődő üzleti évekre vonatkozó számviteli beszámolók esetében a gazdálkodóknak az új határértékek alapján kell meghatározniuk, hogy mentesülnek-e a könyvvizsgálati kötelezettség alól.
A mentesség feltétele, hogy az előző két üzleti év átlagában a nettó árbevétel legfeljebb 600 millió forint legyen, és az átlagosan foglalkoztatottak száma ne haladja meg az 50 főt.

Az egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó értékhatárok is emelkednek a 2025-ös üzleti évtől. A mérlegfőösszeg esetén 1,2 milliárd forintról 2 milliárd forintra, míg az éves árbevétel határ 2,4 milliárd forintról 4 milliárd forintra nő, a létszámra vonatkozó 50 fős korlát változatlan marad.

Az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítési küszöbértékek is megváltoznak.
A mérlegfőösszeg 6 milliárd forintról 10 milliárd forintra, míg az éves nettó árbevétel 12 milliárd forintról 20 milliárd forintra emelkedik, a létszámra vonatkozó határérték továbbra is 250 fő marad.

Személyi jövedelemadó

2025. július 1-jétől az eltartottak után igénybe vehető családi adókedvezmény havi összege jelentősen, a jelenlegi érték másfélszeresére emelkedik. A második lépcső 2026-tól újabb növekedést hoz, amikortól a jelenlegi kedvezmény a duplájára növekszik.

A munkáltatók 35 év alatti munkavállalóknak évi 1,8 millió forint lakhatási támogatást adhatnak béren kívüli juttatásként, lakásbérleti díj vagy lakáscélú hiteltörlesztés fedezésére.
A támogatás nem haladhatja meg a munkavállaló igazolt kiadását.
A juttatással kapcsolatban a munkáltatókat adatszolgáltatási kötelezettség terheli majd.

A SZÉP-kártya éves keretösszege 450 ezer forintról 570 ezer forintra emelkedik, emellett a felhasználhatósága is bővül. A kártyára utalt összeg 50%-a 2025-től lakásfelújításra is felhasználható lesz. Továbbá egy új alszámla révén sportolásra és aktív életmódot támogató szolgáltatásokra is költhető.

Új adómentes juttatások is bevezetésre kerülnek. Például 2025-től az állatkerti belépőjegy is adómentesen adható, ugyanúgy, mint a sportrendezvényekre, kulturális szolgáltatások igénybevételére szóló belépőjegy vagy bérlet, mindez a havi minimálbér összegéig.

Szociális hozzájárulási adó

A tartós befektetési számlán (TBSZ) elhelyezett befektetések idő előtti feltörése esetén szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség keletkezik a lekötési hozam után, ha a lekötési időszak nem éri el az 5 évet. Az adó mértéke a lekötési idő függvényében úgy változik, hogy 3 éven belül 13% szociális hozzájárulási adó fizetendő, míg 3 és 5 év közötti időszak esetében 8%, 5 éven túl pedig nincs adófizetési kötelezettség.

A munkaerőpiacra lépők kedvezménye kapcsán az új előírások értelmében a munkáltató a szociális hozzájárulási adó alapját a korábbi két év helyett egy évig csökkentheti legfeljebb a minimálbér összegével, az ezt követő 6 hónapban pedig már csak az előzőekben megállapított kedvezmény 50 százalékával.

A 2025-től induló képzések esetében a munkáltatók legfeljebb egy évig érvényesíthetik a szakirányú oktatásban vagy duális képzésben részt vevő diákok után járó kedvezményt.
A kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a munkavállaló a szakirányú oktatást saját foglalkoztatójánál végzi, és a képzés befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.

Mendöl Tamás, vezető adótanácsadó, ICT Business Advisory Zrt.