2024 évben sem marad változatlan az adókat és az adózást érintő jogszabályi környezet. A jogalkotók sokhelyütt a rendeleti szabályokat integrálták a törvényekbe, más esetben módosítottak azokon.
Jelen írásunkban a jelentősebb módosításokat igyekszünk számba venni, leginkább figyelemfelkeltő jelleggel.
4 perces olvasmány
Személyi jövedelemadó
Már 2023. augusztus 1-i hatállyal beépült az SZJA törvénybe néhány vészhelyzeti kormányrendelet, úgy mint 30 év alatti anyák kedvezményét, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető kiegészítő családi kedvezmény, vagy a munkába járás címén adható költségtérítés egyes szabályai.
Kedvező változás, hogy – egyes meghatározott juttatásként adózó – csekély értékű ajándékként juttatott adóköteles jövedelem évi három alkalommal adható az eddigi egy alkalom helyett.
Változott a béren kívüli egyes meghatározott juttatások, mint például a SZÉP kártya juttatás vagy a fent említett csekély értékű ajándék közterheinek bevallására és megfizetésére vonatkozó határidő. Ezeket a juttatásokat ezután negyedévente, a juttatás hónapját magában foglaló negyedévben kell bevallani és a kapcsolódó járulékokat megfizetni.
Adómentes juttatásnak minősül a juttató által vendéglátás keretében, üzleti, vagy csekély értékű ajándékként adott, a törvényben meghatározott borászati termék. Erről az ajándékozónak olyan nyilvántartást kell vezetnie, melyből a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja megállapítható.
Új fogalom a jogszabályban az induló vállalkozás, mely olyan, legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget, valamint nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.
Ehhez kapcsolódóan jelenik meg a törvényben az az adómentes juttatás, mi szerint az induló vállalkozásban a munkavállalók vagy a vezető tisztségviselők ingyenesen, vagy kedvezményesen szerezhetnek tagsági jogot megtestesítő részesedést, amennyiben a megszerzett jogot vagy részvényt a szerző legkevesebb három évig nem értékesíti.
A kriptoügyletekből származó jövedelmek szabályai mellett változnak a 2023. szeptember 12. után létrejött bizalmi vagyonkezelőkre és magánalapítványokra vonatkozó szabályok is: ezek kedvezményezettjeinek adót kell fizetniük, ha a kezelt vagyon induló tőkéjének terhére szereznek bevételt, és ezt megelőzően 5 éven belül a vagyonelemeket felértékelték.
2024. január 1-jétől megszűnik a magyar-amerikai kettős adóztatást elkerülő egyezmény, az SZJA törvény ennek hatásait igyekszik enyhíteni néhány új rendelkezéssel. Ilyen például, hogy az előadói, művészeti és sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni. Jelentős könnyítés, hogy a magyar adóilletékességű magánszemély OECD tagállamból származó kamat- vagy értékpapírjövedelme nem minősül egyéb jövedelemnek, s így az egyéb jövedelmekre vonatkozó szigorúbb szabályokat ezen esetekben nem kell alkalmazni. Megmarad továbbá az adókiegyenlítés lehetősége is, mivel az USA-ban működő pénzpiaci szolgáltató közreműködésével kötött ügyletek ezután is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek, illetve a külföldről származó külön adózó jövedelmek (például osztalék) esetében a külföldön már megfizetett adót be lehet számítani.
Szociális hozzájárulási adó
2024. január 1-jétől munkaerőpiacra lépők utáni kedvezmény magyar állampolgárok, továbbá a Magyarországgal határos, nem EGT-államok (Ukrajna és Szerbia) állampolgárainak munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén vehető igénybe. Ez a kedvezmény továbbra sem alkalmazható annál a munkavállalónál, aki az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam (mint például Kína, vagy Dél- és Közép Amerika országai) állampolgára.
Társasági adó
A globális minimumadó megjelenése miatt új kutatás-fejlesztési támogatási jogcímet vezetnek be a társasági adóban, így az új K+F adókedvezmény ott is elismert, visszatérítendő adókedvezménynek minősül majd.
Az adókedvezményt először a 2024-es adóévben lehet majd alkalmazni, alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére, valamint az ezekhez kapcsolódó tételesen felsorolt közvetlen költségekre. A kedvezmény a felmerülés évében és az azt követő 3 évben használható fel, mértéke az elszámolható költség maximum 10%-a, bár ehhez további euró alapú felső határértékek is kapcsolódnak.
Jelentős változás, hogy az adókedvezmények érvényesíthetőségi sorrendje is megváltozik, az új K+F kedvezmény minden más adókedvezmény előtt alkalmazandó majd, és a társasági adót akár nullára is csökkentheti.
Szintén a globális minimumadó bevezetésével összhangban módosul a törvény, ami lehetőséget ad arra, hogy az adózó a 2023. december 31-ét megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését utólag, a 2023. évre vonatkozó adóbevallási határidő utolsó napjáig bejelentse.
Módosult az ellenőrzött külföldi társaság fogalma, és pontosításra került kapcsolt vállalkozás definíciója, átalakult továbbá az energiahatékonysági beruházások, felújítások adókedvezményének rendszere is.
Kisvállalati adó
A KIVA tekintetében jobbára az adóalanyisággal kapcsolatos szabályokat módosította a jogalkotó. Egyrészt megszűnik a KIVA alanyiság a ZRT-ből NYRT-be való átalakulást megelőző nappal. Másrészt az egyesülés vagy szétválás miatti megszűnés egyes eseteiben továbbra is választható marad a KIVA alanyiság, ami a vállalati struktúra átalakításának kapcsán jelentős szempont lehet.
Helyi iparűzési adó
Fontos változás a munka törvénykönyve szerinti munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozó esetén annak az önkormányzatnak az illetékességi területe, ahol a vállalkozó által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21 000 óra időtartamban munkát végeznek január 1-jétől telephelynek minősül.
Változnak továbbá a kerekítésre és – egyszerűsített adóalap esetében – az adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályai is, valamint a korábbiaktól eltérően nem lehet csökkenteni az adóalapot a K+F tevékenység alapján igénybe vehető táraságiadó-kedvezmény lehetőségével.
Globális minimumadó
Nagy érdeklődésre tart számot a globális minimumadó bevezetése, ugyanakkor a globális viszonylatban kisebb méretűnek számító, illetve a KKV szektor vállalkozásainak számára jelentős változást nem jelent majd, itt továbbra is megmarad a 9%-os társasági adó.
A globális minimumadó alanyai olyan multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tagjai, melyek végső anyavállalata által összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.
A globális minimumadó kulcsa 15%, ugyanakkor a számítás során a társasági adón kívül figyelembe kell majd venni azokat az adókat, melyeket a számviteli nyilvántartásokban szereplő jövedelemre vagy nyereségre vetnek ki, mint például a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék vagy az energiaellátók jövedelemadója – ezek az úgynevezett „lefedett adók”.
Általános forgalmi adó
A NAV 2024. évben elindítja az elektronikus áfarendszert, az eÁFA-t, s így az adózóknak lehetőségük nyílik arra, hogy már nem csak a hagyományos áfabevallási nyomtatványokon (ÁNYK) keresztül teljesítsék áfabevallási kötelezettségüket.
Lehetőség lesz egyrészt az eÁfa rendszer elektronikus felületén keresztül, a NAV rendelkezésére álló információk alapján elkészített tervezet felhasználásával áfabevallást benyújtani.
Másrészt egy szabványosított fájlt is fel lehet majd tölteni a NAV felületére közvetlen számítógépes kapcsolaton keresztül (M2M, gép-gép), az adatokat a NAV ellenőrzi, ezt követően pedig az adózó véglegesítheti a bevallást.
A bevallás véglegesítéséhez természetesen mindkét esetben szükséges az adózó jóváhagyása.
A NAV által kiajánlott bevallás-tervezetet elfogadó vállalkozások nem csak az áfabevallás elkészítésének és benyújtásának terhe alól mentesülnek, de az „M lapok”-nak nevezett belföldi összesítő jelentésre vonatkozó kötelezettségek alól is. Ez jelentősen csökkentheti az adminisztrációs terheket, ugyanakkor az adatok és a bevallástervezet ellenőrzése továbbra is elengedhetetlen.
Várhatóan 2024. július 1-jétől az online pénztárgépeket felváltja majd az e-pénztárgép rendszer, a tervek szerint e-nyugta kibocsátásra bármilyen digitális eszköz (mobiltelefon is) használható lesz. Az új nyugtákon fel kell majd tüntetni a termék vagy szolgáltatás megnevezését, illetve az adómentességre való utalást is. Az adatszolgáltatásra vonatkozó új rendelkezés, hogy az e-nyugtákról valós időben, más bizonylatokról 3 napon belül kell adatot szolgáltatni.
Január 1-jével bővül az építési-szerelési szolgáltatások definíciója és az ezzel kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettség is. Az ingatlanra vonatkozó tevékenységek elnevezés olyan szolgáltatást takar, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatására irányul.
Az ilyen szolgáltatásra fordított adózás alkalmazandó abban az esetben, ha a tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, erről a tényről a szolgáltatást igénybevevő adóalany előzetesen és írásban köteles nyilatkozni.
Ha azonban a hatósági engedély vagy bejelentés a szolgáltatás nyújtójának tevékenységéhez kapcsolódik, akkor megfordul a nyilatkozattételi kötelezettség, és a szolgáltatásnyújtóját fogja terhelni.
