Felszolgálási díj 2026: változások és lehetőségek KIVA alatt

Felszolgálási díj 2026: változások és lehetőségek KIVA alatt

A 2026-os változásokkal a felszolgálási díj már nem pusztán árképzési kérdés a vendéglátásban, hanem tudatos bér- és adótervezési eszköz is lehet. Különösen igaz ez a KIVA-s vállalkozásokra, mivel az új szabályozás érdemben javítja a konstrukció adózási megítélését.

2026. február 1-jétől a helyi kereskedelmi hatóság által étteremként vagy cukrászdaként nyilvántartott üzletek a havi, áfás étel- és italbevételük legfeljebb 20%-át felszolgálási díjként figyelembe vehetik akkor is, ha ez a nyugtán vagy a számlán nem szerepel, feltéve, hogy egyébként jogosultak felszolgálási díj alkalmazására.

KIVA alatt a legfontosabb változás az, hogy a felszolgálási díj 2026-tól már nem növeli a KIVA-alapot. A munkavállalói oldalon továbbra is megmarad a konstrukció egyik legfontosabb előnye: a juttatás SZJA-mentes, ugyanakkor 18,5% TB-járulékot kell levonni belőle.

Mi változott 2026-ban?

A 2026-os újdonság nem azt jelenti, hogy a vendégnek automatikusan 20% felszolgálási díjat kell fizetnie. A változás lényege az, hogy az arra jogosult éttermek és cukrászdák a havi, áfás étel- és italbevételük legfeljebb 20%-át felszolgálási díjként vehetik figyelembe akkor is, ha ez a bizonylaton nem jelenik meg külön tételként. A vendégnek kiállított bizonylaton továbbra is legfeljebb 15% felszolgálási díj szerepelhet.

Hogyan adózik a felszolgálási díj?

A felszolgálási díj az SZJA törvény alapján adómentes bevétel, ugyanakkor társadalombiztosítási járulékot kell levonni belőle. Ez azt eredményezi, hogy azonos kifizetési szint mellett a munkavállaló magasabb nettó jövedelemhez juthat, mint hagyományos munkabér esetén. A munkáltató oldalán az előny az alkalmazott adózási módtól függ. TAO alany esetén a felszolgálási díj után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, KIVA-alanynál pedig 2026-tól a juttatás már a KIVA-alapot sem növeli.

Felszolgálási díj és a KIVA-alap kapcsolata

A KIVA rendszerében főszabály szerint a személyi jellegű kifizetések az adóalap részét képezik, ezért a munkabér kifizetése általában növeli a KIVA-alapot. Ezért van külön jelentősége annak, hogy a felszolgálási díj megítélése 2026-tól megváltozik. Az új szabály szerint a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóévekben a felszolgálási díj már nem minősül személyi jellegű kifizetésnek, vagyis nem épül be a KIVA-alapba.

Miért lehet béremelési eszköz? – egy gyakorlati példa

Fontos, hogy a 20%-os felső határ a felszolgálási díj bruttó, azaz áfát is tartalmazó összegére vonatkozik. Ezért a dolgozók között a példában bemutatott módon nem a teljes bruttó összeg osztható fel, hiszen abból előbb az áfát, majd a kifizetéskor a TB-járulékot is figyelembe kell venni.

Mire kell kiemelten figyelni?

A konstrukció csak akkor alkalmazható biztonságosan, ha a vállalkozás a kapcsolódó munkajogi és adminisztrációs feltételeket is teljesíti. A kötelező alapbért a felszolgálási díj nem váltja ki. 2026-ban a teljes munkaidős minimálbér 322 800 Ft, a garantált bérminimum 373 200 Ft, ezeket tehát alapbérként biztosítani kell. Emellett lényeges az is, hogy a felszolgálási díjat havonta kell kifizetni, a felosztás szabályait írásban kell rögzíteni, és a jogosulti kör nemcsak a felszolgálókat, hanem a vendéglátási tevékenységben közvetlenül részt vevő közreműködőket is érintheti.

Kapcsolódó kedvezmény: éttermi reprezentáció adómentessége

A vendéglátó szektorban 2026-ban nemcsak a felszolgálási díj szabályai változtak kedvezően, hanem az étteremben vagy cukrászdában nyújtott reprezentáció meghatározott része is adómentes lehet az éves összes bevétel 1%-áig, legfeljebb 100 millió forintig. Erről részletesen korábbi cikkünkben írtunk.

Összegzés

A 2026-os változásokkal a felszolgálási díj szerepe jelentősen átalakult: megfelelő keretek között tudatos bér- és adótervezési eszközzé vált. Míg korábban a felszolgálási díj a KIVA-alapot növelte, addig az új szabályozás ezt a kapcsolatot megszünteti, így a konstrukció KIVA alatt is érdemi alternatívát jelent.

Szerző: Mendöl Tamás,

Vezető tanácsadó, ICT Business Advisory Zrt. 

Mit jelent az onboarding?

Az onboarding az a folyamat, amelynek során az új munkavállaló az első napoktól kezdve megismeri a szervezet működését, elvárásait és kultúráját. Célja, hogy minél gyorsabban beilleszkedjen és hatékonyan tudjon dolgozni. A jól felépített onboarding csökkenti a fluktuációt és az első hónapok üzleti kockázatait.

Mit jelent a preboarding?

A preboarding az onboardingot megelőző időszak, amely a szerződéskötéstől az első munkanapig tart. Feladata az alapvető információk és adminisztratív lépések előkészítése, hogy az új belépő felkészülten érkezzen. Megalapozza a zökkenőmentes belépést és az onboarding sikerét.

Induljon versenyelőnnyel 2026-ban, készüljön fel még év vége előtt!

Kapcsolat

Vegye fel velünk a kapcsolatot

Kollégánk 24 órán belül kapcsolatba lép Önnel és ingyenes konzultációt biztosít, amin egyeztetnek a részletekről.

Form-bg

Vegye fel velünk a kapcsolatot!​

Figyelem!
Jelenleg nincs lehetőségünk egyéni vállalkozói cégforma befogadására, mivel szolgáltatásainkat legfőképp társas vállalkozásokra optimalizáltuk. Köszönjük a megértést