A Kormány 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelete az éttermek versenyképességének javítását célzó intézkedéscsomag részeként két, a vállalkozások számára azonnal hasznosítható adókönnyítést vezet be:
- az éttermi reprezentáció meghatározott értékhatárig köztehermentessé válik;
- bizonyos feltételekkel a pálinka juttatása is adómentes
Éttermi reprezentáció: adómentesség 1% / 100 millió Ft plafonig
A rendelet alapján az Szja tv. és a Szocho tv. általános szabályaitól eltérően adómentes az étteremben nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1%-át, de legfeljebb 100 millió forintot nem halad meg.
Egy rosszul megítélt szerződésnél a bizonyítás a KKV-n múlhat.”
Érdemes előre tisztázni, milyen jogok illetik meg.
Kérjen szakértői értelmezést a saját szerződéseire.
Mit jelent jogilag az „étterem”?
Éttermek alatt kizárólag azokat a vendéglátóhelyeket kell érteni, amelyeket a helyi kereskedelmi hatóság a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 1. pontja szerinti üzlettípusként tart nyilván.
Ennek gyakorlati következménye, hogy az adómentesség nem alkalmazható büfében, kávézóban, cukrászdában, bárban, kocsmában vagy gyorsétteremben történő fogyasztásra, még akkor sem, ha az adott hely szolgáltatásai egyébként étteremszerűek.
Reprezentáció nélkül nincs mentesség
Az adómentesség kizárólag reprezentációs juttatásnál alkalmazható. A reprezentáció fogalmát az Szja tv. 3. § 26. pontja határozza meg, amely szerint reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá állami vagy egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital), valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.).
Gyakorlati példák az éttermi reprezentáció megítéléséhez
Az alábbi példák iránymutatást adnak arra, hogy a gyakorlatban mikor alkalmazható az éttermi reprezentáció adómentessége, és mikor nem.
Megfelel a feltételeknek
Az adómentesség jellemzően alkalmazható az alábbi esetekben:
- üzleti partnerrel folytatott tárgyaláshoz kapcsolódó, nyilvántartásba vett étteremben biztosított ebéd vagy vacsora;
- szakmai konferenciához, üzleti bemutatóhoz vagy hivatalos üzleti eseményhez kapcsolódó éttermi vendéglátás;
- igazgatósági vagy felügyelőbizottsági üléshez kapcsolódó, dokumentált szakmai program melletti étkezés;
Ezekben az esetekben a vendéglátás egyértelműen a juttató tevékenységéhez kapcsolódik, és megfelel a személyi jövedelemadó törvény szerinti reprezentáció fogalmának.
Nem felel meg a feltételeknek
Nem alkalmazható az adómentesség különösen az alábbi esetekben:
- céges csapatépítő vagy informális belső rendezvény keretében biztosított éttermi fogyasztás, ha annak nincs érdemi szakmai tartalma;
- munkavállalók rendszeres vagy alkalmi étkeztetése, még akkor sem, ha az étteremben történik;
- magánjellegű eseményhez (pl. születésnap, évforduló) kapcsolódó vendéglátás;
- büfében, kávézóban, cukrászdában, bárban vagy kocsmában (azaz nem a kormányrendelet 4. számú melléklet 1. pontja szerinti étterem üzlettípusban) történő fogyasztás;
- gyorsétteremben történő helyszíni fogyasztás, mivel a jogszabály a gyorséttermet önálló vendéglátóhely-üzlettípusként határozza meg, amely nem azonos az „étterem” kategóriával;
- házhozszállítással rendelt étkezés, tekintettel arra, hogy a vendéglátás nem étteremben valósul meg.
Mikortól alkalmazhatók az új szabályok?
Az éttermi reprezentáció adómentessége a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóévben, és a 2025. december 31. után megvalósuló vendéglátásra alkalmazható.
Pálinka: adómentesség – és nem feltétel a reprezentációs cél
A Kormány 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelete alapján adómentes a juttató által juttatott pálinka, amennyiben az reprezentációs vagy nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként kerül átadásra. A jogszabály kifejezetten nem teszi feltétellé a reprezentációs célt, így az adómentesség nem kizárólag reprezentációs eseményekhez kapcsolódhat. Az adómentesség feltétele, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett pálinkáról olyan nyilvántartást vezessen, amelyből egyértelműen megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja.
A pálinkára vonatkozó adómentesség nem kötődik az „éttermi vendéglátás” fogalmához, nem esik az éves 1%-os, illetve 100 millió forintos reprezentációs értékhatár alá, és szélesebb körű, mint az éttermi reprezentációra vonatkozó kedvezmény.
A rendelet alkalmazásában pálinkának a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti, adóraktárban előállított, pálinkazárjeggyel ellátott alkoholtermék minősül.
Szerző: dr. Zsidi Roland, vezető ügyvéd – Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda
Amennyiben kérdése van írjon nekünk!
Jogi nyilatkozat:
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem minősül tanácsadásnak. Konkrét döntés előtt kérje szakértőnk személyre szabott véleményét.