Megduplázódó keretek, egyszerűbb adminisztráció és sokkal szélesebb vállalkozói kör számára elérhető kedvezményes adózás
A 2025-ös őszi adócsomag egyik legfontosabb üzenete a hazai KKV-szektor számára egyértelmű: a KIVA 2026-tól látványosan vonzóbbá válik, mert megduplázódnak a legfontosabb belépési és kikerülési értékhatárok. A kisvállalati adó eddig főként a kisebb méretű, bérintenzív cégeknek volt igazán kedvező választás, a változások után viszont már egyre több, nagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozás is reálisan számolhat vele.
Regisztráljon és nézze vissza a webinár felvételét!
A módosítás értelmében a KIVA-ba történő belépés esetében a bevételi és mérlegfőösszeg korlát 3 milliárd forintról 6 milliárdra, a létszámhatár pedig 50 főről 100 főre emelkedik. Ugyanilyen jelentős változás, hogy a KIVA-alanyiság megszűnésekor alkalmazott bevételi küszöb 6 milliárd forint helyett már 12 milliárd Ft lesz, a létszámkorlát pedig 200 főig kitolódik. Ezeket a magasabb limiteket a NAV már azoknál az adózóknál alkalmazza, akik a KIVA-választást 2025. december 1-jén vagy azt követően jelentik be. Mindez azt eredményezi, hogy a KIVA, amely már ma is kedvező és egyszerű alternatívája a társasági adó és a szociális hozzájárulás kombinációjának, több százezer új vállalkozás számára válik valós opcióvá.
A kisvállalati adó logikája továbbra is változatlan: a KIVA 10 százalékos kulccsal váltja ki a társasági adót (9%) és a szociális hozzájárulási adót (13%). Ez a 10% azonban nem a klasszikus értelemben vett társasági adóalapra, hanem egy speciális, elsősorban személyi jellegű kifizetésekből kiinduló adóalapra vetül, amelyet különböző növelő és csökkentő tételek módosítanak. A rendszer előnye, hogy a vállalkozások a bérköltségek után, amelyek a legtöbb szolgáltató cég esetében a legnagyobb tételt jelentik, lényegesen kedvezőbben adóznak, miközben a nyereség az osztalékjóváhagyásig gyakorlatilag adóhalasztással kezelhető.
Egy hiányos bérpolitika milliókba kerülhet – kérje szakértői útmutatónkat!
A KIVA választásához továbbra is több feltételnek kell megfelelni, a legfontosabbak ezek közül, hogy a cég előző évi árbevétele és mérlegfőösszege (kapcsolt vállalkozásokkal együtt) nem haladhatja meg a 6 milliárd forintot, az átlagos statisztikai állományi létszám legfeljebb 100 fő lehet, a vállalkozásnak pedig nem lehet jogerősen törölt adószáma az előző két évben. A KIVA továbbra is választható év közben is, az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjától áll be. Ellenben a januári indulás messze a legpraktikusabb, mivel így nem keletkezik tört üzleti év, és a kapcsolódó adminisztráció is lényegesen egyszerűbb.
Ami az adóalap számítását illeti, a kiindulópontot a személyi jellegű ráfordítások jelentik, amit növelnek többek között a tőkekivonások, az osztalék jóváhagyása, a pénztár állományának növekedése vagy a vállalkozási céltól eltérő ráfordítások. Csökkentik viszont a tőkebevonások, a kapott osztalékok, illetve a pénztár csökkenése.
2026-tól további fontos pontosítás is érkezik, mivel a jogszabály egyértelműen szétválasztja a készpénzt és az elektronikus pénzeszközöket, az utóbbiakat nem kell készpénzként kezelni a pénztár mentesített érték szabály alkalmazásakor.
A KIVA nemcsak a társasági adót és a szociális hozzájárulást váltja ki, hanem az iparűzési adó kiszámítását is egyszerűbbé teszi. A vállalkozás év végén dönthet úgy, hogy a HIPA alapját a KIVA-alap 1,2-szeresében határozza meg. Ez különösen azoknál a társaságoknál előnyös, ahol az adóalap számítása egyébként bonyolult és az adóalap csökkentő tételek tekintetében akár kockázatos lenne, vagy működésükből fakadóan nincs számottevő iparűzési adóalap csökkentő tétel, ezért számukra ez az egyszerűsített módszer gyakran kedvezőbb adóterhet eredményez.
A nyereség adózása KIVA-s cégeknél sajátos módon alakul. A KIVA időszak alatt képződött eredmény addig nem keletkeztet külön „nyereségadót”, amíg nem történik osztalékjóváhagyás a társasági adó időszakból hozott eredménytartalékon felül. Osztalék jóváhagyás esetén a megállapított összeg növelő tételként kerül be, és az aktuális KIVA kulccsal adózik.
A magasabb értékhatárok következtében jelentősen bővül azoknak a cégeknek a köre, amelyeknél érdemes a KIVA-ra való áttérést megvizsgálni. Kifejezetten előnyös lehet bérintenzív szolgáltató vállalkozásoknál (például IT, tanácsadás, üzemeltetés, ügynökségek), növekedési fázisban lévő cégeknél, ahol a nyereséget visszaforgatják, és azoknál, amelyek a korábbi hárommilliárdos határok miatt egyszerűen túl nagyok voltak.
Összességében a 2026-os változásokkal a KIVA az egyik legversenyképesebb adózási formává válik a KKV-szektor számára. Továbbra is egyszerű, a bértömegre épül, rugalmas, és mostantól jóval nagyobb vállalkozások számára is megnyílik az út a választásához. A kérdés sok esetben már nem az lesz, hogy „érdemes-e a KIVA áttérés”, hanem az, hogy mikor és milyen struktúrával hozhatja a legnagyobb előnyt.
Szerző: Mendöl Tamás, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója
Regisztráljon a webináriumra és legyen naprakész a vállalati adóoptimalizálással kapcsolatban!
Jogi nyilatkozat:
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem minősül tanácsadásnak. Konkrét döntés előtt kérje szakértőnk személyre szabott véleményét.
