2025. augusztus 22-től módosult a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hibás teljesítésre vonatkozó szabályozása, ami a mikro-, kis- és középvállalkozásokat (KKV) érinti. Az új szabályozás értelmében a fogyasztói jogok bizonyos körben már nemcsak természetes személyeket, hanem a KKV-kat is megilletik – feltéve, hogy üzleti tevékenységükön kívül járnak el egy adott szerződésben.
Mit változtat a 2025-ös Ptk.-módosítás a KKV-k szerződéses helyzetén?
A módosítást követően a Ptk 6:157. §-a egy új, (3) bekezdéssel egészült ki. Ennek lényege, hogy a fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseket a jogalkotó kiterjeszti azokra a mikro-, kis- és középvállalkozásokra is, amelyek nem a szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körében járnak el.
A módosítás jogalkotói indokolása szerint a jogalkotó abból indult ki, hogy bizonyos ügyletekben a KKV-k is hasonlóan kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, mint a természetes személy fogyasztók, amikor üzleti tevékenységükön kívül járnak el. A szabályozás célja ezért a szerződéses pozícióik erősítése és a piaci egyensúly javítása.
Ez a jogszabály-módosítás tehát azt jelenti, hogy KKV-ként fogyasztónak lehet minősülni a hibás teljesítés jogintézményei tekintetében, ha az adott szerződés nem kapcsolódik szorosan a vállalkozás fő tevékenységi köréhez. Ennek következtében ugyanolyan kedvező szabályok érvényesülhetnek, mint amelyek a természetes személy fogyasztókat megilletik.
A gyakorlatban eddig például egy KKV nem élhetett olyan fogyasztóbarát szabályokkal, amikor hibás termék vagy szolgáltatás miatt kellett szavatossági vagy jótállási igényt érvényesítenie. Az új szabályozás ezt a kikötést lazítja, nagyobb jogbiztonságot, kisebb bizonyítási terhet és hosszabb jogérvényesítési lehetőségeket biztosítva.
A 2025-ös Ptk.-módosítás nem automatikus fogyasztói státuszt ad minden KKV-nak minden esetben, hanem egy feltételhez kötött kiterjesztést vezet be.
Egy rosszul megítélt szerződésnél a bizonyítás a KKV-n múlhat.”
Érdemes előre tisztázni, milyen jogok illetik meg.
Kérjen szakértői értelmezést a saját szerződéseire.
Mikor minősülhet egy KKV fogyasztónak?
Fontos hangsúlyozni, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozás fogalma nem feltétlenül „kis céget” jelent a hétköznapi értelemben. A középvállalkozás kategóriába ugyanis azok a vállalkozások tartoznak, amelyek legfeljebb 250 főt foglalkoztatnak, és éves árbevételük nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszegük a 43 millió eurót. Ez azt jelenti, hogy a szabályozás hatálya alá akár több száz főt foglalkoztató, jelentős gazdasági súllyal rendelkező cégek is bekerülhetnek.
Ennek következtében a Ptk. módosítása nem csupán a „klasszikus kisvállalkozásokat” érinti, hanem olyan, a piacon kifejezetten nagynak számító vállalkozásokat is, amelyek egy adott szerződésben mégis üzleti tevékenységükön kívül járnak el. Ezekben az esetekben – a feltételek fennállása mellett – fogyasztónak minősülhetnek, és élhetnek a hibás teljesítéshez kapcsolódó fogyasztói jogokkal. Az ezzel kapcsolatos részletszabályok és jogosultságok pontos körét a Kormány rendeletben fogja megalkotni.
Szerző: dr. Zsidi Roland – ICT Európa LEGAL, vezető ügyéd, partner.
Nem egyértelmű, hogy az Ön cége fogyasztónak minősülhet-e?
Jogi nyilatkozat:
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem minősül tanácsadásnak. Konkrét döntés előtt kérje szakértőnk személyre szabott véleményét.
