A munkahelyi stressz hatása a dolgozókra és a vállalati eredményekre
2024-ben a munkahelyi stressz továbbra is kiemelt problémát jelent Magyarországon és nemzetközi szinten is. A Mental Health UK felmérése szerint az Egyesült Királyságban a 18–24 éves munkavállalók közel egyharmada vett ki betegszabadságot stressz miatt. A fő okok között szerepel a rendszeres, fizetetlen túlóra, valamint a megélhetési költségek emelkedése miatt vállalt extra munka.
A Gallup „State of the Global Workplace 2024” jelentése alapján a munkavállalók 41 százaléka tapasztal napi szintű, magas fokú munkahelyi stresszt, Magyarországon ez az arány 34 százalék. A Pénzcentrum 2024-es beszámolója szerint a kezeletlen munkahelyi stressz évente körülbelül 440 milliárd forint veszteséget okoz a magyar gazdaságnak.
A munkahelyi stressz veszélyei
A munkahelyi stressz nem csupán a teljesítmény csökkenéséhez vezet, hanem hosszabb távon a munkavállalók fizikai és mentális egészségére is komoly hatással lehet.
Leggyakoribb következmények:
- Kiégés, demotiváció
- Mentális problémák: szorongás, depresszió, pánikzavar
- Fizikai tünetek: alvászavar, fejfájás, gyomorpanaszok, magas vérnyomás, szív-és érrendszeri megbetegedések
- Fluktuáció növekedése, távollétek gyakoribbá válása
Munkahelyi fluktuáció és elköteleződés – adatok és összefüggések
A Gallup felmérése szerint a magyar munkavállalók 36 százaléka aktívan keres új munkahelyet, miközben csak 20 százalékuk érzi magát elkötelezettnek jelenlegi munkáltatója iránt. Ez az arány jelentősen elmarad az európai átlagtól.
A DreamJobs 2023-as kutatása alapján:
- A fluktuációs ráta egy év alatt 26%-ról 32%-ra nőtt
- A szellemi munkakörből távozók 48%-a a túlzott stresszt jelölte meg indokként
- A munkából való távollétek 50–60%-a közvetetten vagy közvetlenül a munkahelyi stresszre vezethető vissza
Ez a helyettesítésre kényszerített munkatársakat túlterheli, amely tovább növeli a stressz-szintet, és újabb felmondásokat idézhet elő.
A munkahelyi stressz tünetei
A stressz különféle formában jelentkezhet. Az alábbi tünetek gyakoriak:
- Fáradékonyság, levertség
- Ingerlékenység, nyugtalanság, kedvtelenség
- Hangulatingadozások, állandó aggodalom
- Visszahúzódás, szociális elszigetelődés
- Koncentrációs és memóriazavarok, döntési nehézségek
- Csökkent motiváció, teljesítmény, önbizalom
- Rendszeres késés, túlóra
- Szenvedélybetegségek (pl. dohányzás, alkohol) kialakulása vagy fokozódása
A leggyakoribb munkahelyi stresszforrások
- Túlterheltség: túl sok feladat, kevés idő és kapacitás
- Hosszú munkaidő: különösen a nem fizetett túlórák
- Hiányos eszközellátottság: alapeszközök, támogatás hiánya
- Rossz vezetés: gyenge kommunikáció, alacsony támogatás, toxikus vezetői stílus
- Elismerés hiánya: motiváció és mentális egészség romlása
- Zajos, zsúfolt munkakörnyezet: kényelmetlenség, egészségügyi kockázatok
- Negatív munkahelyi kapcsolatok: konfliktusok, zaklatás, megfélemlítés
- Szervezeti tényezők: kiszámíthatatlanság, előrelépési lehetőségek hiánya, túlzott kontroll
- Munka–magánélet egyensúlyának hiánya: hibrid munka kihívásai, elmosódott határok
- Gazdasági bizonytalanság: kiszámíthatatlan jövedelem, munkanélküliségtől való félelem
A feltárt eredmények alapján cégre szabott javaslatokat adunk a fluktuáció csökkentésére és az elkötelezettség növelésére, így segítve a hatékonyabb, stresszmentesebb munkahely kialakítását.
A HR 361 Audit szolgáltatásunk célja, hogy átfogó képet adjon a HR működéséről, és feltárja a munkavállalói elégedettséget befolyásoló tényezőket. Elemzéseink kiterjednek a vállalati stratégiára, toborzásra, teljesítményértékelésre, juttatásokra és vezetői gyakorlatokra.
Lépjen most – a változás kulcsa az első lépés
Ha szeretne tenni a munkahelyi stressz csökkentéséért, javítaná a munkavállalói elégedettséget, és hosszú távon hatékonyabb működésre törekszik, forduljon hozzánk bizalommal.
Tudjon meg többet HR 361 Audit szolgáltatásunkról, és kérjen személyre szabott ajánlatot szakértőinktől.
A blogcikkünk szerzője: Szentiványi Fruzsina, HR munkatárs
