Transzferár-ellenőrzések 2026-ban: mire figyel a NAV és mekkora lehet a kockázat?
A transzferár-dokumentáció az elmúlt évben kiemelt figyelmet kapott a NAV részéről, és ez a trend 2026-ban várhatóan tovább erősödik. A 2026-os ellenőrzési terv egyértelműen jelzi, hogy az adóhatóság már nem csupán a dokumentáció formális meglétét vizsgálja, hanem automatizált adatösszevetési rendszerek segítségével elemzi a cégcsoporton belüli ügyletek jövedelmezőségét, trendjeit és az esetleges eltéréseket is.
Hogyan választja ki a NAV az ellenőrzendő társaságokat?
A NAV a transzferár-adatszolgáltatásból, a nemzetközi adatcseréből, az országonkénti jelentésekből és más kockázati jelekből szűri ki azokat a társaságokat, ahol nagyobb eséllyel merülhet fel eltérés a szokásos piaci ártól. Ennek köszönhetően az adóhatóság már az ellenőrzés megindítása előtt képet alkothat a kapcsolt ügyletek jövedelmezőségi trendjeiről, az ügyletértékekről és az alkalmazott módszertanokról, még mielőtt bekérné a helyi dokumentációt.
A 2026-os ellenőrzési fókusz alapján különösen számíthatnak vizsgálatra azok a vállalkozások, amelyeknél a kapcsolt felek közötti ügyletek immateriális javakat érintenek, illetve csoporton belüli hitelek vagy más pénzügyi tranzakciók jelennek meg. Fokozott figyelmet kaphatnak azok a társaságok is, amelyek rutin gyártóként, disztribútorként vagy ügynökként veszteségesek, vagy csak rendkívül alacsony nyereséget érnek el.
A NAV emellett kifejezetten nevesíti a transzferár-adatszolgáltatás alapján kockázatosnak minősített ügyleteket. Az ellenőrzési terv iparági fókuszt is kijelöl: a kapcsolt gyógyszeripari, élelmiszeripari, építőipari, autóipari, valamint IT- és szoftverfejlesztési vállalkozások fokozott figyelemre számíthatnak.
Beszéljen egy szakértővel a transzferár-kötelezettségeiről!
Transzferárak kiigazítása
Fontos ugyanakkor, hogy a transzferár-kockázat nem azonos a dokumentációs kockázattal. Ha a kapcsolt felek egymás között a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket alkalmaznak, az adózás előtti eredményt a piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével korrigálni kell. A szabály lényege, hogy az adóalap végső soron olyan eredményt tükrözzön, mintha a felek ügyleteiket egymással is piaci feltételek mellett kötötték volna meg.
Növelő kiigazításra akkor van szükség, ha az alkalmazott ellenérték következtében az adózó eredménye alacsonyabb, mint amekkora a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lenne. Csökkentő kiigazításról pedig akkor beszélünk, ha az alkalmazott ellenérték miatt az adózó adózás előtti eredménye magasabb annál, mint ami a szokásos piaci ár mellett indokolt lenne.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kiigazítási kötelezettség nem azonos a dokumentációs vagy adatszolgáltatási kötelezettséggel. Előfordulhat tehát, hogy egy ügylethez nem kell külön transzferár-dokumentációt készíteni vagy adatot szolgáltatni, ugyanakkor az adóalap korrekciója mégis szükséges lehet.
Milyen transzferár-kockázatokra figyel a NAV 2026-ban?
Szankciók: adóbírság, késedelmi pótlék és mulasztási bírság
A szankciók több szinten is jelentkezhetnek. Ha a szükséges kiigazítás elmarad, az ellenőrzés adóhiányt állapíthat meg, amely után adóbírság is kiszabható. Ennek általános mértéke az adóhiány 50%-a. Emellett az adóhiány után késedelmi pótlék is felszámításra kerül, amelynek napi mértéke az idő múlásával jelentős összeget eredményezhet.
A szankciók másik jelentős köre a dokumentációs kötelezettségekhez kapcsolódik. A transzferár-dokumentáció és a kapcsolódó adatszolgáltatás az ellenőrzések lényeges elemei. A súlyosan hibás, hiányos vagy hiányzó dokumentáció miatt dokumentumonként akár 5 millió forintig, ismételt jogsértés esetén pedig 10 millió forintig terjedő mulasztási bírság is kiszabható.
A transzferár-adatszolgáltatás hibás vagy hiányos teljesítése szintén jelentős kockázatot jelenthet a vállalkozások számára. A NAV 2026-ban kiemelt figyelmet fordít azokra az adózókra, akik elmulasztják e kötelezettség teljesítését. Az általános bírságszabályok alapján a nem természetes személy adózók hibás, hiányos vagy valótlan adattartalmú adatszolgáltatás, illetve késedelmes vagy elmaradt teljesítés esetén akár 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is számolhatnak.
A 2026-os év azért is kiemelten fontos, mert új szabályozási környezet lépett hatályba. A 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet rendelkezéseit főszabály szerint a 2026-ban kezdődő adóévekhez kapcsolódó transzferár-nyilvántartásra és adatszolgáltatásra kell először alkalmazni. Az új szabályok részleteiről korábbi cikkünkben írtunk bővebben.
Mit érdemes most átgondolni a 2025-ös üzleti év zárásakor?
A 2025-ös üzleti év zárása kulcsfontosságú időszak minden olyan társaság számára, amelynek kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletei meghaladják a transzferár-dokumentációs küszöbértékeket.
Az időben elkészített dokumentáció és a pontos transzferár-adatszolgáltatás nemcsak a NAV-ellenőrzések során nyújt védelmet, hanem segít megelőzni a többmilliós mulasztási bírságokat és az adóhiány megállapítását is.
Ha kérdése van transzferár-kötelezettségeivel kapcsolatban, vagy segítségre van szüksége a dokumentáció elkészítésében, forduljon hozzánk bizalommal, szakértő csapatunk minden lépésben támogatja.
Szerző: Tamás Lili Anna,
HR generalista
Kérjen díjmentes konzultációt a transzferár dokumentáció elkészítésére!
Mit jelent az onboarding?
Az onboarding az a folyamat, amelynek során az új munkavállaló az első napoktól kezdve megismeri a szervezet működését, elvárásait és kultúráját. Célja, hogy minél gyorsabban beilleszkedjen és hatékonyan tudjon dolgozni. A jól felépített onboarding csökkenti a fluktuációt és az első hónapok üzleti kockázatait.
Mit jelent a preboarding?
A preboarding az onboardingot megelőző időszak, amely a szerződéskötéstől az első munkanapig tart. Feladata az alapvető információk és adminisztratív lépések előkészítése, hogy az új belépő felkészülten érkezzen. Megalapozza a zökkenőmentes belépést és az onboarding sikerét.
Induljon versenyelőnnyel 2026-ban, készüljön fel még év vége előtt!
