Hozzátartozója halálakor a munkavállalót két munkanap fizetett távollét illeti meg. A köznyelvben ezt rendszerint „temetési szabadságnak” nevezik, munkajogi szempontból azonban nem szabadságról, hanem a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli törvényi mentesülésről van szó.
A különbség a munkáltatói adminisztrációban is jelentős. A távollét nem csökkenti a munkavállaló éves szabadságkeretét, a munkáltató pedig a törvényi feltételek fennállása esetén nem mérlegelheti, hogy biztosítja-e a két munkanapot. A helyes kezeléshez a HR, a közvetlen vezető és a bérszámfejtés összehangolt eljárása szükséges.
Mit mond a munka törvénykönyve a temetési szabadságról?
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdés f) pontja alapján a munkavállaló hozzátartozója halálakor két munkanapra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
A két munkanap:
- alanyi jogon jár a munkavállalónak;
- nem része az éves rendes szabadságnak;
- nem számítható be az alap- vagy pótszabadságba;
- kizárólag olyan napra értelmezhető, amelyen a munkavállalónak a munkaidő-beosztása szerint munkavégzési kötelezettsége lenne.
Meddig vehető ki a temetési szabadság?
Bérszámfejtői szempontból a leggyakoribb kérdés, hogy a két munkanapot egyben vagy külön-külön kell-e kiadni, illetve van-e időbeli korlátja a felhasználásnak. A jogszabály egyik kérdést sem rendezi: nem írja elő a két munkanap egybefüggő igénybevételét, és külön felhasználási határidőt sem állapít meg. Ebből következően a két munkanap részletekben, akár két külön időpontban is igénybe vehető, és a felhasználásra a haláleset után nincs törvényi jogvesztő határidő.
A felhasználás időpontjának megválasztására ugyanakkor a rendeltetésszerű joggyakorlás elve is irányadó: a távollétnek a céljához képest ésszerű időbeli kapcsolatban kell maradnia a halálesettel, ezért a jogszerűség határát súrolja, ha a munkavállaló azt indokolatlanul, jóval később, a rendeltetésével már nyilvánvalóan össze nem függő időpontban kívánná igénybe venni. A munkavállalónak a távollétet be kell jelentenie, annak időpontjáról pedig célszerű a munkáltatóval előzetesen egyeztetnie.
A munkáltatói eljárásrend nem korlátozhatja a törvényes jogosultságot. Előírhatja azonban, hogy a munkavállaló milyen módon és mely szervezeti egység felé jelentse be a távollétet, illetve hogyan igazolja annak jogalapját.
Temetési szabadság - kinek jár, ki minősül hozzátartozónak?
A jogosultság megállapításánál nem a köznyelvi rokoni megnevezés, hanem az Mt. saját hozzátartozó-fogalma az irányadó.
Az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja alapján hozzátartozónak minősül:
- a házastárs;
- az egyeneságbeli rokon;
- az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek;
- az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő;
- a testvér;
- az élettárs;
- az egyeneságbeli rokon házastársa;
- a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére;
- a testvér házastársa.
A jogszabályban meghatározott hozzátartozói kör tehát viszonylag széles, ugyanakkor nem tartozik ide például a nagynéni, a nagybácsi vagy az unokatestvér. Ilyen esetben a két munkanapos törvényi mentesülés nem illeti meg a munkavállalót, a munkáltató azonban saját döntése alapján, belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben további fizetett vagy fizetés nélküli távollétet biztosíthat.
A két munkanap díjazása és nyilvántartása
A hozzátartozó halála miatti mentesülés idejére a munkavállalót teljes, azaz 100%-os távolléti díj illeti meg. Ez eltér például a betegszabadságtól, amelynek tartamára a távolléti díj 70%-a jár.
Fontos, hogy a két munkanapot nem szabadságként kell nyilvántartani. A gyakorlatban visszatérő hiba, hogy a munkáltató a távollétet szabadságként rögzíti, és ezzel csökkenti a munkavállaló éves szabadságkeretét.
A távollétet a munkaügyi nyilvántartásban és a bérszámfejtésben a megfelelő, hozzátartozó halála miatti mentesülési jogcímen kell rögzíteni. Az elszámolásból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy a munkáltató a két munkanapot milyen jogcímen és milyen összeggel számolta el.
Milyen igazolást kérhet a munkáltató?
A munkáltató jogosult ellenőrizni, hogy a munkavállaló valóban megfelel-e a törvényi feltételeknek. Az Mt. 10. §-a alapján a munkáltató a munkaviszony teljesítése vagy a törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges nyilatkozatot és személyes adatot kérhet, továbbá okirat bemutatását is előírhatja.
Az igazolási gyakorlat kialakításakor ugyanakkor érvényesülnie kell a szükségesség és az adattakarékosság elvének. A munkáltató csak azokat az adatokat kezelheti, amelyek a haláleset tényének, a hozzátartozói kapcsolatnak és a távolléti jogosultságnak az ellenőrzéséhez valóban szükségesek.
A gyakorlatban bevált és adatvédelmi szempontból is megfelelő megoldás, ha a munkáltató a halotti anyakönyvi kivonatot kizárólag bemutatásra kéri be, a munkavállalót pedig nyilatkoztatja arról, hogy az elhunyt milyen rokoni kapcsolatban állt vele.
Egységes belső eljárás csökkenti a hibák kockázatát
A hozzátartozó halála miatti mentesülés kezelése során a leggyakoribb hibák a jogosulti kör téves meghatározásából, a szabadságként történő nyilvántartásból, a távolléti díj hibás kiszámításából és a szükségesnél szélesebb körű igazoláskérésből erednek.
Egy rövid, írásban rögzített munkáltatói eljárásrenddel biztosítható, hogy a HR, a vezetők és a bérszámfejtés azonos elvek szerint járjon el. A szabályzatnak célszerű rendeznie:
- a bejelentés módját és címzettjét;
- a jogosultság ellenőrzésének folyamatát;
- az elfogadható igazolási módokat;
- a nyilvántartás és a bérszámfejtés jogcímét;
- a kapcsolódó dokumentumok és személyes adatok kezelését.
A munkajogi, bérszámfejtési és adatvédelmi szempontok együttes áttekintése segít megelőzni az eltérő belső gyakorlatot, a hibás elszámolást és az indokolatlan adatkezelést.
Bizonytalan abban, hogyan kell jogszerűen kezelni a temetési szabadságot?
Munkajogi és bérszámfejtési szakértőink segítenek kialakítani a megfelelő belső eljárásrendet.
A cikk szakmai felülvizsgálatát végezte:
Horváth Adrienn
szakmai igazgató, bérszámfejtési vezető
ICT Európa
Dr. Zsidi Roland, LL.M.,
vezető ügyvéd, partner
ICT LEGAL Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda
Jogi nyilatkozat:
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem minősül tanácsadásnak. Konkrét döntés előtt kérje szakértőnk személyre szabott véleményét.
