TARTALOMJEGYZÉK
- Személygépkocsi vagy tehergépkocsi? Miért fontos a megfelelő besorolás?
- Hogyan kerüljön az autó a céghez?
- Céges autó ÁFA-visszaigénylése: vásárlás és lízing
Közvetlen vásárlás és zárt végű lízing
Nyílt végű lízing és tartós bérlet
Üzemanyag, szerviz és egyéb autóköltségek ÁFA-kezelése - Cégautóadó és gépjárműadó: két külön adó, mégis összefüggnek
Mely személygépkocsik után kell cégautóadót fizetni?
A cégautóadó mértéke 2026-ban
Gépjárműadó és annak beszámítása - Magánhasználat és a munkavállaló saját autója
- Elektromos és hibrid céges autók adózása
Tisztán elektromos autók
Plug-in hibridek és a zöld rendszám kivezetése - Mi történik a céges autó értékesítésekor vagy a lízing végén?
ÁFA-mentes vagy ÁFA-köteles az értékesítés?
Nyílt végű lízing: vétel, visszaadás vagy vevőkijelölés - A céges autó értékesítésének számviteli és társaságiadó-hatásai
- Gyakori kérdések a céges autók adózásáról
Céges autó adózása 2026-ban: cégautóadó, ÁFA, lízing és elektromos autók
Egy vállalkozás működése sok esetben nehezen képzelhető el gépjármű nélkül. A céges autó beszerzése azonban nem csupán arról szól, hogy melyik modell, finanszírozási ajánlat vagy havi díj a legkedvezőbb. A választott konstrukció meghatározza az ÁFA levonhatóságát, a költségek elszámolásának módját, a cégautóadó alanyát, valamint azt is, milyen adózási kérdések merülnek fel az autó későbbi értékesítésekor.
A döntés során ezért három szempontot mindenképpen együtt kell vizsgálni:
- az adózási és számviteli következményeket;
- a finanszírozási és likviditási hatásokat;
- az adminisztrációt és a vállalkozás számára biztosított rugalmasságot.
Ugyanaz a személygépkocsi egészen eltérő adózási és pénzügyi eredményt hozhat attól függően, hogy a vállalkozás megvásárolja, zárt vagy nyílt végű pénzügyi lízingben szerzi meg, esetleg tartós bérleti konstrukciót választ.
Ebben a cikkben áttekintjük a céges személygépkocsik adózásának legfontosabb kérdéseit: a személy- és tehergépkocsik besorolását, a vásárlás és a különböző lízingkonstrukciók ÁFA-szabályait, a fenntartási költségek elszámolását, a cégautóadót és a gépjárműadót, az elektromos és hibrid autókra vonatkozó sajátosságokat, valamint a céges autó értékesítésének adózási kérdéseit.
Személygépkocsi vagy tehergépkocsi? Miért fontos a megfelelő besorolás?
A gépjármű adózási besorolása az első kérdés, amit a szerződés megkötése előtt tisztázni kell. A jelen cikk elsősorban a személygépkocsikra vonatkozó szabályokat mutatja be, mivel ezeknél található a legtöbb speciális ÁFA-korlátozás, és főszabály szerint ezek után merül fel cégautóadó is.
A cégautóadó szempontjából személygépkocsinak minősülhet az a jármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc személy szállítására alkalmas. Bizonyos, 2 500 kilogrammot meg nem haladó együttes tömegű vegyes használatú járművek is ebbe a körbe kerülhetnek.
ÁFA szempontjából a személygépkocsi fogalmát alapvetően a 8703 vámtarifaszám határozza meg. Emiatt önmagában a forgalmi engedélyben szereplő megnevezés nem minden esetben ad végleges választ; különösen a pickupok, kisbuszok és vegyes használatú járművek besorolásánál indokolt lehet a vámtarifaszám külön ellenőrzése.
A tehergépkocsiknál a személygépkocsikra vonatkozó speciális ÁFA-levonási tilalmak jelentős része nem alkalmazandó, így a levonhatóságot alapvetően az általános szabályok szerint kell vizsgálni. Ettől függetlenül például a motorbenzinre, a parkolásra és az úthasználatra külön levonási korlátozások vonatkozhatnak.
Hogyan kerüljön az autó a céghez?
A vállalkozások jellemzően négy konstrukció közül választanak:
- közvetlen vásárlás;
- zárt végű pénzügyi lízing;
- nyílt végű pénzügyi lízing;
- operatív lízing, más néven tartós bérlet.
A konstrukciók közötti különbségek röviden a következők:
Konstrukció | Tulajdon és számviteli kezelés | ÁFA főszabály szerint | Legfontosabb előny | Legfontosabb kockázat |
|---|---|---|---|---|
Közvetlen vásárlás | A társaság tulajdona, tárgyi eszközként aktiválandó | A beszerzési ÁFA nem vonható le | Teljes tulajdonosi kontroll | Magas induló finanszírozási igény, értékvesztési kockázat |
Zárt végű pénzügyi lízing | A futamidő végén automatikus tulajdonszerzés; a gépjármű a lízingbe vevő könyveiben jelenik meg | Termékbeszerzésként kezelendő, az ÁFA főszabály szerint nem vonható le | Alacsonyabb induló forrásigény, biztos tulajdonszerzés | Kötött konstrukció, a teljes ÁFA már a futamidő elején jelentkezik |
Nyílt végű pénzügyi lízing | A futamidő végén vétel, visszaadás vagy vevőkijelölés lehetséges; a gépjármű a lízingbe vevő könyveiben jelenik meg | A lízingdíjak ÁFA-jának 50%-a útnyilvántartás nélkül is levonható | Likviditási előny és döntési lehetőség a futamidő végén | Maradványérték-kockázat és nagyobb adminisztráció |
Operatív lízing, tartós bérlet | Az autó a bérbeadó tulajdonában és könyveiben marad; a bérleti díj költség | A bérleti díj ÁFA-jának 50%-a útnyilvántartás nélkül is levonható | Tervezhető költség, kiszervezett üzemeltetés | Futásteljesítményre, állapotra és korai megszüntetésre vonatkozó szerződéses korlátok |
A közvetlen vásárlás és a zárt végű pénzügyi lízing számviteli szempontból hasonló: az autó tárgyi eszközként jelenik meg, költségként pedig elsősorban az értékcsökkenés és finanszírozás esetén a kamat jelentkezik.
Nyílt végű pénzügyi lízingnél szintén a lízingbe vevő számolja el az értékcsökkenést és a kamatot, az ÁFA-kezelés azonban lényegesen kedvezőbb lehet. Operatív lízingnél ezzel szemben a társaság jellemzően a havi bérleti díjat számolja el költségként, miközben az üzemeltetés jelentős részét a szolgáltató végzi.
A magyar számviteli szabályok szerinti kezelés mellett fontos, hogy az IFRS-ek alapján beszámolót készítő vállalkozásoknál a lízingek mérlegben történő megjelenése eltérhet.
A pénzügyi lízinghez kapcsolódó kamat után a mikro-, kis- és középvállalkozások bizonyos feltételek teljesülése esetén társaságiadó-kedvezményt is érvényesíthetnek. A jogosultságot, az adókorlátot, valamint az üzembe helyezési és megtartási feltételeket azonban minden esetben külön kell megvizsgálni.
Bizonytalan a céges autók adózásával kapcsolatban?
Kérje szakértőink segítségét!
Céges autó ÁFA-visszaigénylése: vásárlás és lízing
A személygépkocsik esetében az ÁFA-kezelést elsősorban a beszerzés formája határozza meg.
Közvetlen vásárlás és zárt végű lízing
Személygépkocsi közvetlen megvásárlásakor a beszerzést terhelő előzetesen felszámított ÁFA főszabály szerint nem vonható le. Ugyanez érvényes a zárt végű pénzügyi lízingre, amely ÁFA szempontból termékértékesítésnek minősül. A teljes ÁFA ezért jellemzően már a futamidő elején felmerül, és levonási tilalom alá esik.
A levonási tilalom alól vannak kivételek. Ilyen lehet többek között, ha a vállalkozás a személygépkocsit igazoltan továbbértékesítési célból szerzi be, vagy egészben, illetve túlnyomó részben bérbeadással hasznosítja. Ezek a kivételek nem automatikusak, a tényleges használatot és az Áfa tv.-ben meghatározott feltételek teljesülését dokumentálni kell.
Tehergépkocsi vásárlásakor a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó tételes levonási tilalom nem alkalmazandó, így az ÁFA az adóköteles gazdasági célú használat arányában főszabály szerint levonható.
Nyílt végű lízing és tartós bérlet
A nyílt végű pénzügyi lízing és az operatív lízing ÁFA szempontból szolgáltatásnak, azon belül a személygépkocsi bérbevételének minősül. Ebben az esetben a bérleti vagy lízingdíj ÁFA-tartalmának 50%-a tételes útnyilvántartás nélkül is levonható, ha az autót legalább részben ÁFA-levonásra jogosító gazdasági tevékenységhez használják. Ebben az esetben a másik 50% levonási tilalom alá esik.
Ez nem azt jelenti, hogy a vállalkozásnak semmilyen dokumentációra nincs szüksége.
Azt továbbra is igazolni kell, hogy a személygépkocsi legalább részben a vállalkozás adóköteles tevékenységét szolgálja. Ehhez megfelelő lehet például a gépjármű-használati szabályzat, a tárgyalások és üzleti utak dokumentációja vagy más belső nyilvántartás.
A vállalkozás választhatja azt is, hogy az 50%-os egyszerűsített módszer helyett a tényleges üzleti használat arányában vonja le az ÁFA-t. Ehhez már részletes, ellenőrizhető útnyilvántartás szükséges. A választás személygépkocsinként is eltérő lehet.
Példa:
Ha a havi nettó lízingdíj 200 000 forint, annak ÁFA-ja 54 000 forint. Az egyszerűsített szabály alkalmazásakor 27 000 forint vonható le, míg a másik 27 000 forint nem levonható ÁFA-ként jelenik meg.
Ha a vállalkozás részletes nyilvántartással 80%-os üzleti használatot tud igazolni, úgy az ÁFA 80%-át, vagyis 43 200 forintot vonhat le. Ugyanakkor, ha az igazolható üzleti használat 50% alatti, a tételes módszer alkalmazása kedvezőtlenebb eredményt is hozhat.
Amennyiben a társaság ÁFA-mentes és ÁFA-köteles tevékenységet egyaránt végez, az 50%-os korlátozás mellett további arányosítási kötelezettség is felmerülhet.
Üzemanyag, szerviz és egyéb autóköltségek ÁFA-kezelése
A személygépkocsi beszerzésétől elkülönítetten kell vizsgálni az üzemeltetéshez és fenntartáshoz kapcsolódó költségeket. Az Áfa tv. 124. §-a több olyan levonási tilalmat tartalmaz, amely akkor is alkalmazandó, ha az autót egyébként a vállalkozás gazdasági tevékenységéhez használják.
Költség | ÁFA-kezelés személygépkocsinál | Megjegyzés |
|---|---|---|
Benzin, dízel, gáz és elektromos energia | Főszabály szerint nem vonható le | Az elektromos autó töltése sem jelent kivételt |
Gumiabroncs, motorolaj, alkatrész, szélvédőmosó és más termék | Főszabály szerint nem vonható le | A termék beszerzésére tételes levonási tilalom vonatkozik |
Javítás, szerviz, autómosás, gumiszerelés | Az ÁFA 50%-a levonható | Legalább részbeni adóköteles gazdasági használat szükséges |
Parkolási díj | Főszabály szerint nem vonható le | A tiltás nem csak személygépkocsira vonatkozhat |
Úthasználati díj, autópálya-matrica | Főszabály szerint nem vonható le | Közvetített szolgáltatásnál speciális kivétel lehet |
Kötelező biztosítás és casco | Nincs levonható ÁFA | A biztosítási szolgáltatás jellemzően adómentes |
A NAV álláspontja szerint az üzemanyag fogalmába a személygépkocsi működtetéséhez felhasznált elektromos energia is beletartozik. Ezért a céges elektromos személygépkocsi töltését terhelő ÁFA főszabály szerint ugyanúgy nem vonható le, mint a benzin vagy a gázolaj ÁFA-ja.
Az autó fenntartásához szükséges termékek, például a gumiabroncs és a motorolaj, ÁFA-ja főszabály szerint teljes egészében levonási tilalom alá esik. A szervizeléshez, javításhoz, mosatáshoz vagy gumiszereléshez kapcsolódó szolgáltatások ÁFA-jának ezzel szemben 50%-a levonható.
Tartós bérletnél különösen fontos megvizsgálni, hogy a havi díj pontosan milyen szolgáltatásokat tartalmaz, és azokat a bérbeadó egyetlen összetett szolgáltatásként vagy külön tételként számlázza. A külön számlázott üzemanyag, parkolás vagy úthasználat nem válik automatikusan 50%-ban levonhatóvá pusztán azért, mert a bérleti szerződéshez kapcsolódik.
Tehergépkocsiknál a személygépkocsi fenntartási termékeire és szolgáltatásaira vonatkozó speciális korlátozás főszabály szerint nem alkalmazandó. A motorbenzinre, a parkolásra és az úthasználatra vonatkozó önálló korlátozásokat azonban ebben az esetben is figyelembe kell venni.
A céges járművek használatát érdemes belső szabályzatban rendezni. A szabályzatban célszerű meghatározni többek között a használatra jogosult személyeket, a magánhasználat feltételeit, az üzemanyag és az otthoni töltés elszámolását, a bírságok és károk viselését, valamint a vezetendő nyilvántartásokat.
Cégautóadó és gépjárműadó: két külön adó, mégis összefüggnek
A céges személygépkocsi használata többféle adófizetési kötelezettséget is eredményezhet. Az alábbiakban bemutatjuk, mely járművek után, kinek és mikortól kell cégautóadót fizetnie, hogyan alakul annak összege, valamint milyen feltételekkel számítható be a megfizetett gépjárműadó.
Szeretné optimalizálni céges autói adózását? Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Mely személygépkocsik után kell cégautóadót fizetni?
Cégautóadót főszabály szerint azok után a személygépkocsik után kell fizetni,
- amelyek nem magánszemély tulajdonában vannak;
- amelyeket nem magánszemély pénzügyi lízingbe vesz;
- vagy amelyek magánszemély tulajdonában vannak, de utánuk tételes költséget vagy értékcsökkenést számolnak el.
A magyar nyilvántartásban nem szereplő (például külföldi rendszámú) személygépkocsi is a cégautóadó hatálya alá kerülhet, ha a használatával kapcsolatban a vállalkozás költséget számol el.
Az adó alanya főszabály szerint a tulajdonos. Pénzügyi lízing esetén azonban a lízingbe vevő fizeti a cégautóadót. Belföldi operatív lízingnél vagy tartós bérletnél az autó tulajdonosa, vagyis jellemzően a bérbeadó a cégautóadó alanya, bár annak gazdasági terhe természetesen megjelenhet a havi bérleti díjban.
Konstrukció | A cégautóadó alanya főszabály szerint |
|---|---|
Saját tulajdonú céges személygépkocsi | A társaság mint tulajdonos |
Zárt vagy nyílt végű pénzügyi lízing | A lízingbe vevő |
Belföldi operatív lízing, tartós bérlet | A bérbeadó mint tulajdonos |
Magánszemély autója tételes költségelszámolással | A magánszemély tulajdonos |
Külföldi rendszámú autó | A költséget elszámoló személy vagy szervezet |
A nem magánszemély tulajdonában álló vagy általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után az adókötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a lízingbe vétel hónapját követő hónap első napján kezdődik. Az adókötelezettség ilyenkor attól függetlenül fennáll, hogy az autót ténylegesen használják-e, számolnak-e el hozzá kapcsolódó költséget, vagy ideiglenesen kivonták-e a forgalomból.
Az értékesítés vagy a pénzügyi lízing megszűnése esetén a cégautóadó-kötelezettség az érintett hónap utolsó napján szűnik meg. Vagyis az értékesítés hónapjára még teljes havi cégautóadót kell fizetni.
Az adót negyedévente, önadózással kell megállapítani és bevallani. A bevallási és fizetési határidő a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja.
A cégautóadó mértéke 2026-ban
A havi adó összegét a gépjármű kilowattban meghatározott teljesítménye és a forgalmi engedélyben szereplő környezetvédelmi osztályjelzése alapján kell megállapítani.
Teljesítmény | „0–4” osztály | „6–10” osztály | „5”, „14–15” osztály |
|---|---|---|---|
0–50 kW | 38 500 Ft/hó | 20 000 Ft/hó | 17 500 Ft/hó |
51–90 kW | 51 000 Ft/hó | 25 000 Ft/hó | 20 000 Ft/hó |
91–120 kW | 76 000 Ft/hó | 51 000 Ft/hó | 25 000 Ft/hó |
120 kW felett | 101 000 Ft/hó | 76 000 Ft/hó | 51 000 Ft/hó |
A cégautóadó mértékét 2026-tól évente valorizálják, ezért az összegek a korábbi évekhez képest automatikusan változnak.
Példa:
Egy 110 kW teljesítményű, 14-es környezetvédelmi osztályba sorolt személygépkocsi után 2026-ban havonta 25 000 forint, évente 300 000 forint cégautóadót kell fizetni, a gépjárműadó később ismertetett beszámítása előtt.
A törvény több speciális mentességet tartalmaz, például egyes megkülönböztető jelzéssel ellátott, halottszállításra használt, haditechnikai vagy kizárólag továbbértékesítési célból készleten tartott személygépkocsikra. Ezek a mentességek célhoz és tényleges használathoz kötöttek, ezért nem elegendő pusztán az, hogy az autó egy autókereskedő vagy más speciális tevékenységet végző vállalkozás tulajdonában áll.
Gépjárműadó és annak beszámítása
A gépjárműadó alanya főszabály szerint az a személy vagy szervezet, aki az év első napján a járműnyilvántartásban üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Az éves gépjárműadót 2026-ban is egy összegben, április 15-éig kellett megfizetni.
A személygépkocsi és motorkerékpár éves gépjárműadójának 2026-os mértéke:
A gépjármű kora | Adómérték |
|---|---|
A gyártás évében és az azt követő 3 naptári évben | 375 Ft/kW |
A gyártási évet követő 4–7. naptári évben | 325 Ft/kW |
A gyártási évet követő 8–11. naptári évben | 250 Ft/kW |
A gyártási évet követő 12–15. naptári évben | 205 Ft/kW |
A gyártási évet követő 16. évtől | 150 Ft/kW |
A kétszeres adóztatás elkerülése érdekében az ugyanarra a személygépkocsira megfizetett gépjárműadó beszámítható a cégautóadóba, amennyiben:
- a két adó alanya ugyanaz;
- ugyanarra a személygépkocsira áll fenn a két kötelezettség;
- a két adókötelezettség időszaka egybeesik;
- a gépjárműadót határidőben megfizették.
A késedelmesen megfizetett gépjárműadó sem utólag, sem a később esedékes cégautóadóból nem vonható le. Ha azonban a NAV a gépjárműadó-határozatot később adja ki, és az adózó az abban szereplő határidőt betartja, a beszámítás önellenőrzéssel utólag is érvényesíthető.
Az előző példában szereplő, 110 kW teljesítményű új autó 2026. évi gépjárműadója 41 250 forint. Ha a beszámítás minden feltétele teljesül, a 300 000 forint éves cégautóadó tényleges terhe 258 750 forintra csökkenthető.
Magánhasználat és a munkavállaló saját autója
A céges tulajdonú személygépkocsi magánhasználata önmagában nem változtatja meg a cégautóadó összegét. A nem magánszemély tulajdonában álló autó után az adó akkor is fizetendő, ha azt kizárólag üzleti célra használják, és akkor is, ha jelentős a magánhasználat.
A magánhasználatnak elsősorban az ÁFA-levonás szempontjából van jelentősége.
Nyílt végű lízing vagy tartós bérlet esetén az 50%-os egyszerűsített levonás alkalmazásával nem szükséges minden egyes üzleti és magánutat elkülöníteni. Ha azonban a vállalkozás az ÁFA több mint 50%-át kívánja levonni, a tényleges üzleti használatot részletes nyilvántartással kell alátámasztania.
A munkavállaló saját tulajdonú autójának üzleti használata eltérő eset. Kiküldetési rendelvény alapján, a jogszabályban meghatározott igazolás nélkül elszámolható összeget meg nem haladó költségtérítés nem minősül tételes költségelszámolásnak, ezért ilyen esetben nem keletkezik cégautóadó. Ha azonban a magánszemély vagy a társaság tételesen számolja el az autó használatához kapcsolódó költségeket, cégautóadó-kötelezettség merülhet fel.
A kiküldetés, a munkába járás és a céges autó magánhasználata külön jogcímek, ezért az ezekhez kapcsolódó költségtérítéseket és nyilvántartásokat nem célszerű egyetlen általános „autóköltségként” kezelni.
Elektromos és hibrid céges autók adózása
Az elektromos és hibrid céges autók adózása több ponton eltér a hagyományos járművekétől. Míg a tisztán elektromos autókhoz több adómentesség és kedvezmény kapcsolódik, a hibridekre részben eltérő, átmeneti szabályok vonatkoznak. Az alábbiakban ezek legfontosabb elemeit foglaljuk össze.
Segítünk megtalálni az Ön vállalkozása számára legkedvezőbb megoldást. Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Tisztán elektromos autók
A tisztán elektromos, 5E környezetvédelmi osztályba sorolt, valamint a nulla emissziós, 5Z besorolású személygépkocsik több adónemben is kedvezőbb elbírálás alá esnek.
Adó vagy költség | 5E és 5Z személygépkocsi kezelése |
|---|---|
Cégautóadó | Adómentes |
Gépjárműadó | Adómentes |
Regisztrációs adó | A fizetendő adó nulla forint |
Vagyonszerzési illeték | Illetékmentes |
Beszerzési ÁFA | Főszabály szerint nem vonható le |
Elektromos töltés ÁFA-ja | Főszabály szerint nem vonható le |
Szervizszolgáltatások ÁFA-ja | Az általános szabály szerint 50%-ban levonható |
A cégautóadó- és gépjárműadó-mentesség szempontjából 2026-ban kizárólag a tisztán elektromos és a nulla emissziós gépkocsik minősülnek környezetkímélő gépkocsinak.
A regisztrációs adó számításakor az 5E és 5Z besorolású környezetkímélő gépkocsikhoz nulla szorzószám tartozik, a tulajdonjog vagy vagyoni értékű jog megszerzése pedig mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.
Fontos ugyanakkor, hogy az elektromos meghajtás önmagában nem oldja fel a személygépkocsi beszerzési ÁFA-jára vonatkozó levonási tilalmat. Egy céges elektromos személygépkocsi közvetlen megvásárlásának ÁFA-ja ezért főszabály szerint ugyanúgy nem vonható le, mint egy benzin- vagy dízelüzemű személygépkocsié.
Az elektromos töltéshez felhasznált áram szintén üzemanyagnak minősül, ezért annak ÁFA-ja főszabály szerint nem levonható. Az otthoni töltés munkáltatói megtérítésénél emellett biztosítani kell a céges autóhoz kapcsolódó fogyasztás megfelelő mérését, elkülönítését és dokumentálását. Elektromos töltőállomás létesítése esetén bizonyos feltételekkel társaságiadóalap-csökkentés is alkalmazható.
A parkolási kedvezmények nem országosan egységesek, azokat az egyes önkormányzatok saját rendeleteikben szabályozzák, ezért az adott település aktuális előírásait külön kell ellenőrizni.
Plug-in hibridek és a zöld rendszám kivezetése
- szeptember 1-jétől újonnan már kizárólag a tisztán elektromos és nulla emissziós gépkocsik kaphatnak zöld rendszámot. Az 5P besorolású plug-in hibridek és az 5N besorolású növelt hatótávolságú hibrid gépkocsik ettől az időponttól nem minősülnek környezetkímélő gépkocsinak.
Az 5P és 5N besorolású, korábban zöld rendszámot kapott járművek rendszámát legkésőbb 2026. november 30-ig le kell cserélni. Az adómentesség határideje ettől eltér. Azok az 5P és 5N besorolású gépkocsik, amelyeket 2025. január 1-je előtt helyeztek forgalomba vagy jegyeztek be a hatósági nyilvántartásba, 2026. december 31-ig még mentesek a cégautóadó és a gépjárműadó alól.
A két határidőt tehát nem szabad összekeverni:
- 2026. november 30.: a zöld rendszám lecserélésének határideje;
- 2026. december 31.: a 2025 előtt forgalomba helyezett 5P és 5N járművek átmeneti cégautóadó- és gépjárműadó-mentességének vége.
A 2025-ben vagy később forgalomba helyezett plug-in hibridek már nem részesülnek ebben az átmeneti adómentességben.
Mi történik a céges autó értékesítésekor vagy a lízing végén?
A céges autó értékesítése vagy a lízing lezárása további adózási kérdéseket vethet fel. Az alábbiakban bemutatjuk az értékesítés ÁFA-kezelését, valamint a nyílt végű lízing futamidő végi lehetőségeit és azok legfontosabb következményeit.
ÁFA-mentes vagy ÁFA-köteles az értékesítés?
A személygépkocsi későbbi értékesítésének ÁFA-kezelése elsősorban attól függ, hogy a beszerzéskor fennállt-e levonási jog. Nem önmagában az számít, hogy a vállalkozás ténylegesen levonta-e az ÁFA-t, hanem az, hogy a jogszabályok alapján levonhatta-e volna.
Ha a személygépkocsi beszerzését ÁFA terhelte, de az a személygépkocsira vonatkozó levonási tilalom miatt nem volt levonható, a későbbi értékesítés főszabály szerint adómentes.
Ha a vállalkozásnak a beszerzéskor levonási joga volt (például igazolt továbbértékesítési vagy bérbeadási cél miatt) a későbbi értékesítés jellemzően ÁFA-köteles.
Speciális szabály vonatkozik arra az esetre, amikor a beszerzést nem terhelte előzetesen felszámított ÁFA, például mert az autót magánszemélytől vagy különbözeti adózást alkalmazó kereskedőtől vásárolták. Ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy egy ÁFÁ-s beszerzés esetén fennállt volna-e a levonási tilalom. A továbbértékesítési céllal beszerzett járműveknél azonban az adómentesség nem alkalmazható.
Ezért a használt céges autó értékesítése előtt célszerű visszakeresni az eredeti beszerzési számlát, az alkalmazott ÁFA-kezelést, az autó tényleges használati célját, valamint azt, hogy történt-e bármilyen utólagos levonási korrekció.
Nyílt végű lízing: vétel, visszaadás vagy vevőkijelölés
Nyílt végű pénzügyi lízingnél a futamidő végén a lízingbe vevő rendszerint három lehetőség közül választhat:
Lehetőség | Fő következmény |
|---|---|
Az autó visszaadása | A lízingbe vevő nem szerez tulajdont, a lízingviszony lezárul |
Az autó megvásárlása a maradványértéken | A maradványérték megfizetésével a lízingbe vevő megszerzi az autót |
Harmadik személy vevőként történő kijelölése | A lízingcég közvetlenül a kijelölt személynek értékesíti az autót |
A futamidő alatt fizetett lízingdíjak szolgáltatásnak minősülnek, ezért azok ÁFA-jára alkalmazható az 50%-os egyszerűsített levonási szabály.
A maradványérték megfizetése azonban már külön termékbeszerzésnek, vagyis személygépkocsi-vásárlásnak minősül. A maradványértékre jutó ÁFA-ra ezért nem alkalmazható automatikusan a lízingdíjak 50%-os szabálya, annak ÁFA-ja főszabály szerint nem vonható le.
Ez a nyílt végű lízing egyik leggyakoribb félreértése. Az, hogy a havi díjak ÁFA-jának egy része levonható volt, nem jelenti azt, hogy a futamidő végén a tulajdonszerzéshez kapcsolódó ÁFA is ugyanilyen arányban levonható.
Vevőkijelölés esetén az autót a kijelölt személy közvetlenül a lízingcégtől szerzi meg, így az eredeti lízingbe vevőnél nem történik személygépkocsi-beszerzés. A vevőkijelölés feltételeit, az esetleges ellenértéket és a felek közötti pénzmozgásokat azonban a szerződés és az ügylet tényleges tartalma alapján kell megvizsgálni. A pénzügyi lízing szabályai kifejezetten lehetővé teszik, hogy a maradványérték megfizetésével a lízingbe vevő vagy az általa kijelölt személy szerezzen tulajdont.
Egy rövid konzultációval jelentős adózási kockázatok előzhetők meg. Vegye fel velünk a kapcsolatot!
A céges autó értékesítésének számviteli és társaságiadó-hatásai
A saját tulajdonú céges autó értékesítésekor az eladási ár bevételként, az autó nettó könyv szerinti értéke pedig ráfordításként jelenik meg. Az ügylet számviteli eredménye így hat az adózás előtti eredményre.
A társaságiadó-hatás azonban nem minden esetben azonos egyszerűen az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetének 9%-ával. A számviteli és a társasági adó szerinti értékcsökkenés eltérése miatt (akár a maradványérték alkalmazásából fakadóan) az eszköz kivezetéséhez adóalap-növelő és -csökkentő tételek is kapcsolódhatnak.
Ha társasági adóban a vállalkozás a finanszírozáshoz kapcsolódóan KKV-kamatkedvezményt vett igénybe, az autó futamidő alatti értékesítése vagy kivonása előtt annak megtartási feltételeit is ellenőrizni kell.
A cégautóadó az értékesítés hónapjára még fizetendő, és főszabály szerint a következő hónaptól szűnik meg.
Gyakori kérdések a céges autók adózásáról
Levonható-e a céges személygépkocsi beszerzési ÁFA-ja?
Közvetlen vásárlás és zárt végű pénzügyi lízing esetén főszabály szerint nem.
Kivétel lehet többek között az igazolt továbbértékesítési vagy bérbeadási célú beszerzés.
Nyílt végű és operatív lízingnél ugyanakkor a futamidő alatti díjak ÁFA-jának minimum 50%-a levonható.
Nyílt végű lízingnél levonható az ÁFA 50%-a útnyilvántartás nélkül?
Igen, amennyiben az autót legalább részben ÁFA-levonásra jogosító gazdasági tevékenységhez használják. Az üzleti használat tényét azonban útnyilvántartás hiányában is alá kell tudni támasztani.
Levonható-e a nyílt végű lízing maradványértékének ÁFA-ja 50%-ban?
Főszabály szerint nem. A maradványértéken történő tulajdonszerzés személygépkocsi-vásárlásnak minősül, így arra a személygépkocsi beszerzési ÁFA-jára vonatkozó levonási tilalom alkalmazandó.
Kell-e cégautóadót fizetni tehergépkocsi után?
Valódi tehergépkocsi után nem kell cégautóadót fizetni. A vegyes használatú járműveknél azonban a tömeg, az ülések száma és a gyári kialakítás alapján külön kell ellenőrizni, hogy a jármű nem minősül-e mégis személygépkocsinak.
Kell-e cégautóadót fizetni a munkavállaló saját autója után?
után? (H3)
Nem minden költségtérítés eredményez cégautóadót. A kiküldetési rendelvény alapján, az igazolás nélkül elszámolható mértéket meg nem haladó térítés nem jár cégautóadóval. Tételes költségelszámolás esetén viszont már keletkezhet adókötelezettség.
Adómentes-e a tisztán elektromos céges autó?
A tisztán elektromos, 5E vagy 5Z besorolású autó mentes a cégautóadó és a gépjárműadó alól, továbbá a megszerzése vagyonszerzési illetékmentes, regisztrációs adója pedig nulla forint.
A beszerzési és töltési ÁFA-ra vonatkozó levonási tilalom azonban itt is alkalmazandó.
Meddig maradhat zöld rendszám a plug-in hibrideken?
Az 5P és 5N besorolású járművek zöld rendszámát legkésőbb 2026. november 30-ig le kell cserélni. A 2025 előtt forgalomba helyezett járművek átmeneti cégautóadó- és gépjárműadó-mentessége ettől eltérően 2026. december 31-ig tart.
ÁFA-mentesen értékesíthető-e a használt céges személygépkocsi?
Gyakran igen, ha a beszerzést terhelő ÁFA a személygépkocsira vonatkozó levonási tilalom miatt nem volt levonható. Az értékesítés előtt azonban az eredeti beszerzés és az akkor fennálló levonási jog részletes vizsgálata szükséges.
Nincs minden vállalkozás számára egyetlen jó megoldás
A céges autó nem csupán közlekedési eszköz, hanem egyszerre pénzügyi, adózási és működési döntés.
Ha a hosszú távú tulajdon és a teljes kontroll a legfontosabb, a közvetlen vásárlás vagy a zárt végű pénzügyi lízing lehet megfelelő. Ha a likviditás és az ÁFA részleges levonhatósága kap nagyobb súlyt, a nyílt végű pénzügyi lízing kerülhet előtérbe. Amennyiben pedig a vállalkozás tervezhető havi költséget és alacsonyabb adminisztrációt szeretne, az operatív lízing vagy tartós bérlet jelenthet megoldást.
A döntést azonban nem kizárólag az alapján érdemes meghozni, hogy melyik konstrukció havi díja alacsonyabb. Együttesen kell megvizsgálni az ÁFA-levonhatóságot, a cégautóadót, a finanszírozási költséget, az értékcsökkenést, a maradványértéket, a későbbi értékesítést és a vállalkozás tényleges használati igényeit.
Vegye fel velünk a kapcsolatot egy személyre szabott konzultációért!
Egyetlen autó esetén is több százezer forintos különbséget jelenthet, hogy a vállalkozás vásárlást, nyílt végű lízinget vagy tartós bérletet választ. Az ICT Business Advisory szakértői segítenek a konstrukciók adózási és pénzügyi összehasonlításában, valamint a cégautóadó és ÁFA-kockázatok felülvizsgálatában.
(A fenti összefoglaló a 2026. július 28-án hatályos szabályokon alapul.)
Jelen cikk általános tájékoztatásnak minősül. Egy konkrét gépjármű vagy finanszírozási konstrukció adókezelését minden esetben az egyedi szerződéses feltételek és a tényleges használat alapján kell meghatározni.
A cikk szakmai felülvizsgálatát végezte:
Mendöl Tamás,
Vezető adótanácsadó, ICT Business Advisory Zrt.
Amennyiben támogatásra van szükségük az átalakulás megtervezésében vagy lebonyolításában, szakértő csapatunk készséggel áll rendelkezésükre a teljes folyamat során.
Tekintse meg kapcsolódó szolgáltatásunkat, és kérje szakértő kollégáink segítségét!
Mit jelent az onboarding?
Az onboarding az a folyamat, amelynek során az új munkavállaló az első napoktól kezdve megismeri a szervezet működését, elvárásait és kultúráját. Célja, hogy minél gyorsabban beilleszkedjen és hatékonyan tudjon dolgozni. A jól felépített onboarding csökkenti a fluktuációt és az első hónapok üzleti kockázatait.
Mit jelent a preboarding?
A preboarding az onboardingot megelőző időszak, amely a szerződéskötéstől az első munkanapig tart. Feladata az alapvető információk és adminisztratív lépések előkészítése, hogy az új belépő felkészülten érkezzen. Megalapozza a zökkenőmentes belépést és az onboarding sikerét.
Induljon versenyelőnnyel 2026-ban, készüljön fel még év vége előtt!
