2026. július 17-én benyújtásra került az Országgyűlés elé a T/387. számú törvényjavaslat (továbbiakban: Adócsomag), amely a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásához kapcsolódó adóintézkedéseken túl több, már hatályba lépett adózási szabályt is felülvizsgálna.
A csomag indokolása szerint Magyarország 2026. augusztus 31-ig vállalta többek között a bizalmi vagyonkezelések (továbbiakban: BVK) és magánalapítványok adózási rendszerének átalakítását, a Tao-kedvezmények számának csökkentését, a kiskereskedelmi adó versenyfeltételeinek egységesítését, valamint az adónemek számának mérséklését.
A legjelentősebb változások a BVK-t és a magánalapítványokat, egyes Tao-kedvezményeket, a kiskereskedelmi adót, a környezetterhelési díjakat, valamint a szén-dioxid-kvótaadót érintenék. Az alábbi összefoglaló a benyújtott törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit tartalmazza. A parlamenti eljárás során a részletszabályok és a hatálybalépési időpontok még változhatnak.
I. Milyen változásokat hozhat a 2026-os nyári adócsomag a bizalmi vagyonkezelésben és a magánalapítványoknál?
1. Új nyilvántartási kötelezettség jöhet a BVK-ba átadott vagyonelemeknél
A javaslat alapján a vagyonelem BVK-ba vagy magánalapítvány tulajdonába történő átadásakor főszabály szerint továbbra sem keletkezne azonnali adófizetési kötelezettség. Az átadott vagyonelemeknél ugyanakkor – a törvényben meghatározott kivételekkel – meg kellene állapítani az ún. eszközérték-növekményt, vagyis lényegében az átvevő könyveiben kimutatott érték, valamint a vagyonátadó igazolt szerzési értéke és figyelembe vehető költségei közötti különbözetet.
Az eszközérték-növekményről vagyonelemenként részletes alapnyilvántartást kellene vezetni. Ha az átadott eszközt később értékesítik, a hozzá kapcsolódó növekményt elkülönült nyilvántartásba kellene átvezetni.
Kiemelten fontossá válna a szerzési értéket és az elszámolható költségeket alátámasztó dokumentáció: ha ezek nem állnak rendelkezésre, a vagyonelem teljes nyilvántartási értékét eszközérték-növekményként kellene figyelembe venni. A vagyonkezelőnek, illetve a magánalapítványnak 15 napon belül tájékoztatnia kellene a vagyonrendelőt a nyilvántartási értékről és a megállapított növekményről.
Az új szabályokat főszabály szerint a 2026. augusztus 31-től átadott vagyonelemekre kellene alkalmazni.
2. Megmaradhat az adómentes vagyonkiadás, de változnának a szerzési érték szabályai
Amennyiben a kedvezményezett pontosan ugyanazt a vagyonelemet kapja meg, amelyet a vagyonrendelő korábban a vagyonkezelésbe adott, az induló tőke terhére történő kiadás továbbra is adómentes lehetne. A 2026. augusztus 31-től átadott vagyonelemek esetében az azonos vagyonelem adómentes kiadásához nem kapcsolódna ötéves várakozási idő. A kedvezményezett szerzési értéke ugyanakkor főszabály szerint nem a kiadáskori piaci érték, hanem az az igazolt összeg lenne, amelyet a vagyonrendelő a vagyonelem megszerzésére fordított. Ez azt jelenti, hogy bár a vagyonkiadás adómentes lehetne, a kedvezményezett későbbi értékesítésekor a vagyonrendelés előtt felhalmozódott értéknövekedés is megjelenhetne az adóköteles jövedelmében.
3. Szigorúbb adózás vonatkozhat a pénzben vagy más eszközben történő vagyonkiadásra
A legfontosabb változás a „formaváltott” vagyon kiadását érinti. Ilyen például, amikor a vagyonrendelő üzletrészeket adott a vagyonkezelésbe, a vagyonkezelő azt értékesítette, majd a kedvezményezett már pénzt, másik értékpapírt vagy más vagyontárgyat kap.
Ilyenkor a javaslat sorrendiségi szabályt vezetne be:
- először a kezelt vagyon számviteli eredménye, tartaléka terhére történő juttatást kellene vélelmezni, amely osztalékként adózna;
- ezt követően az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény terhére történő juttatás is osztaléknak minősülne;
- csak az ezek feletti, lényegében a történeti szerzési értéknek megfelelő tőkerész lenne adómentesen kiadható.
Ez a gyakorlatban jelentősen korlátozhatja azt a korábbi kedvező lehetőséget, amelynél a vagyonelemet magasabb értéken vitték be a vagyonkezelésbe, majd annak értékesítését követően a felértékelt tőkét pénzben adómentesen fizették ki.
Az új rendelkezések tervezett hatálybalépése 2026. augusztus 31. Fontos azonban, hogy az új adómentességi rendelkezések a későbbi vagyonkiadásokra akkor is alkalmazandók lehetnek, ha az eszköz már korábban a kezelt vagyon részévé vált. Ezzel párhuzamosan bizonyos régi átmeneti szabályok – így egyes, 2023. szeptember 12. előtti vagyonkezelésekre, illetve már korábban felértékelt vagyonelemekre vonatkozó rendelkezések – továbbra is hatályban maradnának. Emiatt a meglévő struktúrákat egyedileg szükséges értékelni.
4. A kriptoeszközök BVK-ba történő bevitele önálló adózási esemény lehet
2026. augusztus 31-től a kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítvány tulajdonába adása kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősülne. Bevételként azt az értéket kellene figyelembe venni, amelyen a kezelt vagyon vagy a magánalapítvány a kriptoeszközt a számviteli nyilvántartásába felveszi.
Ez azt jelenti, hogy a kriptoeszköz bevitele – más vagyonelemekkel ellentétben – már a vagyonrendelő oldalán adóköteles ügyleti eredményt, és az adott adóév egyéb kriptoügyleteitől függően tényleges adófizetési kötelezettséget keletkeztethetne. Ennek oka, hogy a vagyonrendelés maga is kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősülne, így a kriptoeszköz addig felhalmozódott értéknövekedése már a BVK-ba vagy magánalapítványba történő bevitelkor adózási szempontból realizálódhatna.
A szabály következtében a kriptoeszközöknél nem érvényesülne a más vagyonelemek bevitelénél főszabály szerint fennmaradó adóhalasztás, ami adózási szempontból érdemben csökkenthetné az ilyen vagyonrendelések vonzerejét. Kriptoeszköz átadásakor nem kellene eszközérték-növekményt megállapítani, a későbbi, változatlan formában történő kiadáskor pedig a kedvezményezett szerzési értéke a kriptoeszköz számviteli bekerülési értéke lenne.
5. Átalakulna a kezelt vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes használatának adózása
A hatályos szabályozás alapján a kezelt vagyon vagy a magánalapítvány tulajdonában álló vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésével nem járó használata révén a kedvezményezett által megszerzett vagyoni érték főszabály szerint adómentes. A használathoz kapcsolódó, a kezelt vagyont vagy a magánalapítványi vagyont terhelő költséget és ráfordítást azonban már a hatályos szabályok alapján is közteher terheli.
A törvényjavaslat 2026. augusztus 31-től nem újonnan tenné adókötelessé az ingyenes vagy kedvezményes használatot, hanem átalakítaná annak adójogi kezelését. A kezelt vagyon részét képező ingatlan, gépjármű vagy más vagyontárgy tulajdonjogának átruházásával nem járó ingyenes vagy kedvezményes használatához kapcsolódó költség és ráfordítás főszabály szerint egyes meghatározott juttatásnak minősülne.
A javaslat indokolása szerint a kezelt vagyont vagy a magánalapítványi vagyont terhelő költség és ráfordítás 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kellene fizetni. Ez a költség vagy ráfordítás összegére vetítve 33,04 százalékos effektív közterhet jelentene.
Nem keletkezne ilyen adókötelezettség, ha a vagyontárgy tulajdonba adása esetén a kedvezményezettet nem terhelné illetékfizetési kötelezettség. Ilyenkor a használathoz kapcsolódó költség és ráfordítás után sem kellene egyes meghatározott juttatásként közterhet fizetni, és a használattal megszerzett vagyoni érték a kedvezményezettnél is adómentes lenne. Ez például az egyenesági rokon, a házastárs vagy a testvér részére biztosított használatnál lehet releváns.
A mentesség nem lenne alkalmazható, ha a magánszemély a kedvezményezetti jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, illetve ezekkel összefüggésben szerezte meg.
6. Új adatszolgáltatási kötelezettségek és szélesebb NAV-ellenőrzési jogkörök jöhetnek
A vagyonkezelőnek és a magánalapítványnak évente adatot kellene szolgáltatnia többek között:
- a kezelt vagyon nyilvántartott értékéről,
- az egyes vagyonelemek nyilvántartási értékéről,
- az eszközérték-növekményekről,
- valamint az elkülönült nyilvántartás év végi értékéről.
Az első adatszolgáltatást a 2026-os évről 2027. március 31-ig, a későbbieket főszabály szerint a tárgyévet követő január 31-ig kellene teljesíteni.
Ha a NAV a kezelt vagyonnál adótartozást állapít meg, és az a kezelt vagyonnal szemben nem hajtható be, a NAV a kezelt vagyonból ingyenesen vagy kedvezményesen részesülő személyt a megszerzett bevétel értékéig kötelezhetné az adótartozás megfizetésére.
A javaslat alapján a NAV:
- ellenőrizné a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonokat és a magánalapítványokat;
- vizsgálná a vagyonrendelés körülményeit, a közreműködő tanácsadókkal és ügyvédekkel fennálló kapcsolatokat, a szerződések tartalmát és a vagyonkiadás időzítését;
- 2028. január 1-jétől valamennyi BVK és magánalapítvány tekintetében ellenőrzést folytatna az elévülési időn belül.
7. Kedvezőbb szabályok jöhetnek a TBSZ-eknél és az örökléssel történő vagyonátadásnál
A bizalmi vagyonkezelő személyének megváltozása nem szakítaná meg automatikusan a tartós befektetési szerződést (TBSZ), ha az új vagyonkezelő 30 napon belül azonos típusú TBSZ-t köt, és a korábbi szerződésben szereplő valamennyi eszköz hiánytalanul átkerül az új szerződésbe.
Szintén kedvező szabály, hogy ha a vagyonkezelő vagy magánalapítvány a vagyonrendelő halálával szerzi meg a vagyont, nem kellene eszközérték-növekményt megállapítani. Továbbá ha a kedvezményezett a vagyonrendelő halálát követően szerzi meg a vagyont, a juttatás adómentes lehetne, és a szerzési érték a megszerzéskori szokásos piaci érték lenne.
Érintett lehet bizalmi vagyonkezelési struktúrája?
A tervezett módosítások több ponton is érinthetik a meglévő vagyonkezelési konstrukciókat. Érdemes még a hatálybalépés előtt áttekinteni azok adózási és jogi következményeit.
II. Mely társaságiadó-változások érinthetik a vállalkozásokat?
1. Kivezethetik a műemléki Tao-kedvezményeket
2027. január 1-jétől kivezetésre kerülnének a műemlékekhez és műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó társaságiadóalap-csökkentő tételek. Ez érintené többek között a műemléki karbantartást, beruházást, felújítást, valamint az ilyen kedvezmény kapcsolt vállalkozás részére történő átadását.
A kedvezményeket utoljára a 2026-ban kezdődő adóévben lehetne alkalmazni. A korábban megszerzett, de fel nem használt kedvezményállomány nem lenne továbbvihető a 2026-os adóévet követő időszakra.
2. Megszűnhet a növekedési adóhitel választásának lehetősége
A javaslat hatályon kívül helyezné a növekedési adóhitel szabályait. A konstrukció jelenleg lehetővé teszi, hogy a kiugróan növekvő eredményhez kapcsolódó társasági adót az adózó több részletben fizesse meg.
A 2026-ban vagy korábban már keletkezett növekedési adóhitel továbbra is a 2026. december 31-én hatályos szabályok szerint lenne teljesíthető. Beruházási kedvezménnyel azonban már csak a 2027. január 1. előtt esedékes adórészlet lenne csökkenthető.
3. Átalakulhatnak az egyetemek és kutatási szervezetek támogatásának Tao-szabályai
A javaslat több ponton módosítaná a támogatások Tao-kezelését:
- a HUN-REN részére adott támogatás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülne;
- a HUN-REN támogatása után főszabály szerint 20 %-os, tartós adományozás esetén 40 %-os adóalap-csökkentés lenne alkalmazható;
- az egyházi fenntartású egyetem, illetve fenntartója támogatásánál 300 %-os kedvezmény maradna;
- más felsőoktatási intézmény támogatásánál 50 %-os kedvezmény lenne alkalmazható;
- a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz – KEKVA-khoz – kapcsolódó speciális Tao-kedvezmények és státuszszabályok több eleme megszűnne.
A KEKVA-fenntartású egyetem, illetve fenntartója támogatásához kapcsolódó jelenlegi 300 %-os adóalap-kedvezmény átmenetileg még a 2027-ben kezdődő adóévben igénybe vehető lenne. A KEKVA-támogatáshoz kapcsolódó kedvezmény kivezetése az energiaellátók jövedelemadójára is hatással lenne: megszűnne az ilyen támogatásokhoz kapcsolódó adóalap-növelő tétel alóli kivétel.
Nem biztos benne, hogyan érintik vállalkozását az adóváltozások?
Szakértőink segítenek áttekinteni, hogy a tervezett módosítások milyen hatással lehetnek vállalkozása működésére és adótervezésére.
III. Milyen ÁFA-változásokat tartalmaz a nyári adócsomag?
1. Mégsem változna a befogadott számlák ÁFA-adatszolgáltatása
A 2026. július 1-jén hatályba lépett részletesebb befogadott-számla-adatszolgáltatást a javaslat visszamenőleges átmeneti szabállyal lényegében visszavonná, és lehetővé tenné a 2026. június 30-án hatályos szabályok alkalmazását már a július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakra is.
IV. Milyen változások várhatók a kiskereskedelmi adóban és az ágazati terhekben?
1. Megszűnhet a kapcsolt vállalkozások speciális kiskereskedelmi adóalap-összeszámítása
A jelenlegi szabály alapján bizonyos kapcsolt vállalkozások kiskereskedelmi árbevételét össze kell számítani. Ez különösen azokra az esetekre vonatkozik, amikor a kapcsolt vállalkozási viszony 2020. április 14. utáni szétválással vagy kiválással jött létre, illetve amikor a kiskereskedelmi tevékenységhez szükséges eszközöket ezen időpont után más kapcsolt vállalkozásnak adták át vagy adta használatba. Az összeszámítás miatt a progresszív adómértékeket a csoport együttes árbevételére kell alkalmazni.
Az Adócsomag ezt a teljes adóalap-összeszámítási szabályt hatályon kívül helyezné, és kifejezetten kimondaná, hogy azt már a 2026-ban kezdődő adóévre sem kell alkalmazni.
2. Visszamenőleg eltörölhetik a szén-dioxid-kvótaadót
A javaslat a szén-dioxid-kvótaadót annak bevezetésére visszamenőlegesen, 2023. október 7-től megszüntetné.
A 2023. október 7-től megfizetett adót és az ahhoz kapcsolódó, az adózás rendjéről szóló törvény szerint számított kamatot a NAV az adózó kérelmére visszafizetné. A kérelmet a rendelkezés hatálybalépését követő 90 napos jogvesztő határidőn belül kellene benyújtani.
A visszatérítés feltétele, hogy az adózó ugyanazt a követelést más úton – például bírósági vagy más jogorvoslati eljárásban – ne érvényesítse. A javaslat a szén-dioxid-kvótaadó mellett a kapcsolódó tranzakciós díj szabályait is hatályon kívül helyezné.
3. Megduplázódhatnak a levegőterhelési egységdíjak
A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem toxikus szilárd anyag kibocsátására vonatkozó egységdíjak 2026. október 1-jétől kétszeresükre emelkednének:
- Kén-dioxid esetén 50 Ft/kg-ról 100 Ft/kg-ra,
- Nitrogén-oxidok esetén 120 Ft/kg-ról 240 Ft/kg-ra,
- Nem toxikus szilárd anyagok esetén 30 Ft/kg-ról 60 Ft/kg-ra.
A 2026. negyedik negyedévi előleg a 2025. évi tényleges éves díj 50 %-a lenne. 2027-ben az egyes negyedéves előlegek összege a 2026. évi tényleges éves díj 50 %-át tenné ki.
V. Milyen helyi adóváltozásokra érdemes felkészülni?
1. Törvényi szintre emelhetik az ukrajnai menekültek idegenforgalmiadó-mentességét
A 2026. május 14-től keletkező idegenforgalmiadó kötelezettségre mentességet kapna az a magánszemély, aki 2022. február 24-én vagy azt követően érkezett Ukrajnából, és Magyarországra érkezése előtt jogszerűen tartózkodott Ukrajna területén.
A rendelkezés a korábbi veszélyhelyzeti szabályozást emelné törvényi szintre.
2. Egyszerűbbé válhat a HIPA-előleg kezelése leválás esetén
A Polgári Törvénykönyv szerinti leválás esetén:
- a jogelőd is teljesíthetné a jogutód adóelőleg-bejelentését;
- a jogelőd a leválástól számított 30 napon belül nyilatkozhatna a tárgyévi várható helyi iparűzési adóról;
- az önkormányzati adóhatóság e nyilatkozat alapján módosítaná az előlegrészleteket;
- a jogelőd adószámláján lévő túlfizetés a jogutód adószámlájára átvezethető lenne, és azt a jogutód saját befizetésének kellene tekinteni.
Tervezett változásokat a 2026. május 14-től keletkező adókötelezettségekre lehetne alkalmazni.
3. Három kisebb adónem is megszűnhet 2027-től
Az Adócsomag 2027. január 1-jétől megszüntetné:
- az önkormányzatok által bevezethető települési adót,
- az ebrendészeti hozzájárulást,
- a bevándorlási különadót
VI. Milyen vámváltozások várhatók?
1. Elektronikus értesítés válthatja fel a vámhatározatot
Az Adócsomag az alacsony értéken alapuló vámmentesség uniós megszüntetéséhez igazítaná a magyar szabályokat. Az érintett eljárásokban a jövőben az importáfa mellett vámfizetési kötelezettség is keletkezhet. Megszűnne továbbá az a könnyítés, amely alapján a 10 euró alatti vám- és áfaösszegeket bizonyos esetekben nem kellett megfizetni vagy visszafizetni.
2. Megszűnhetnek egyes kis összegű vámkedvezmények
2027. január 1-jétől kivezetésre kerülnének a műemlékekhez és műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó társaságiadóalap-csökkentő tételek. Ez érintené többek között a műemléki karbantartást, beruházást, felújítást, valamint az ilyen kedvezmény kapcsolt vállalkozás részére történő átadását.
A kedvezményeket utoljára a 2026-ban kezdődő adóévben lehetne alkalmazni. A korábban megszerzett, de fel nem használt kedvezményállomány nem lenne továbbvihető a 2026-os adóévet követő időszakra.
VII. Változhatnak a globális minimumadó nemzetközi szabályai is
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó (GloBE) bekerülne az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó adók körébe. A módosítás elsősorban a határon átnyúló adóügyi együttműködés és információcsere jogalapját teremtené meg, önmagában nem változtatná meg a kiegészítő adó számításának alapvető szabályait.
Összegzés: mely változásokra érdemes már most felkészülni?
Az Adócsomag egyszerre tartalmaz adóteher-növelő, adócsökkentő és adminisztrációt mérséklő rendelkezéseket. A BVK-ra vonatkozó új szabályok tekintik a legösszetettebb és legnagyobb felkészülést igénylő változásnak, míg a kiskereskedelmi adó összeszámítási szabályának eltörlése, és a szén-dioxid kvótaadó visszatérítése az érintettek számára jelentős könnyítést eredményezhet.
Készüljön fel időben a 2026-os adóváltozásokra!
Adó- és jogi szakértőink segítenek értelmezni a változásokat, valamint meghatározni a szükséges lépéseket.
A cikk szakmai felülvizsgálatát végezte:
Vizer József
vezető adótanácsadó, partner
ICT Business Advisory
Mendöl Tamás
vezető adótanácsadó
ICT Business Advisory
Dr. Zsidi Roland, LL.M.,
vezető ügyvéd, partner
ICT LEGAL Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda
Jogi nyilatkozat:
Jelen összefoglaló a benyújtott törvényjavaslat alapján készült, kizárólag általános tájékoztatást szolgál, és nem minősül adózási vagy jogi tanácsadásnak. A parlamenti eljárás során a javaslat tartalma, a hatálybalépés időpontja és az átmeneti rendelkezések is változhatnak. Konkrét ügylet vagy meglévő struktúra megítélése minden esetben egyedi vizsgálatot igényel.
A gyakorlatban bevált és adatvédelmi szempontból is megfelelő megoldás, ha a munkáltató a halotti anyakönyvi kivonatot kizárólag bemutatásra kéri be, a munkavállalót pedig nyilatkoztatja arról, hogy az elhunyt milyen rokoni kapcsolatban állt vele.
