2026. július 17-én benyújtásra került az Országgyűlés elé a T/387. számú törvényjavaslat (továbbiakban: Adócsomag), amely a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásához kapcsolódó adóintézkedéseken túl több, már hatályba lépett adózási szabályt is felülvizsgálna.
Az adócsomag indokolása szerint Magyarország 2026. augusztus 31-ig vállalta többek között a bizalmi vagyonkezelések (továbbiakban: BVK) és magánalapítványok adózási rendszerének átalakítását, a Tao-kedvezmények számának csökkentését, a kiskereskedelmi adó versenyfeltételeinek egységesítését, valamint az adónemek számának mérséklését.
A legjelentősebb változások a BVK-t és a magánalapítványokat, egyes Tao-kedvezményeket, a kiskereskedelmi adót, a környezetterhelési díjakat, valamint a szén-dioxid-kvótaadót érintenék. Az alábbi összefoglaló a benyújtott törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit tartalmazza. A parlamenti eljárás során a részletszabályok és a hatálybalépési időpontok még változhatnak.
I. Milyen változásokat hozhat a 2026-os nyári adócsomag a bizalmi vagyonkezelésben és a magánalapítványoknál?
1. Változatlan a vagyonbevitel adózása és az alapnyilvántartási rendszer
A javaslat alapján a vagyonelem BVK-ba vagy magánalapítvány tulajdonába történő átadásakor főszabály szerint továbbra sem keletkezik azonnali adófizetési kötelezettség.
A hatályos szabályoknak megfelelően a vagyonkezelőnek továbbra is meg kell állapítania az ún. eszközérték-növekményt (az átvevő könyveiben kimutatott érték és a vagyonátadó igazolt szerzési értéke közötti különbözetet). Ezen a téren az alapszabályok változatlanok maradnak:
- Kétlépcsős nyilvántartás: Az eszközérték-növekményről alapnyilvántartást kell vezetni, értékesítéskor pedig a növekményt át kell vezetni az elkülönült nyilvántartásba.
- Szigorú igazolási kötelezettség: Ha a szerzési értéket alátámasztó dokumentáció nem áll rendelkezésre, a vagyonelem teljes nyilvántartási értéke eszközérték-növekménynek (adóköteles alapnak) számít.
- 15 napos határidő: A vagyonkezelőnek 15 napon belül tájékoztatnia kell a vagyonrendelőt a nyilvántartási értékről és a megállapított növekményről.
A T/387. javaslat igazi újdonsága a kriptoeszközökre (melyeknél nem állapítható meg eszközérték-növekmény), valamint a kedvezményezett részesedéscsere keretében megszerzett részesedések beviteli szabályaira terjed ki.
2. Megmaradhat az adómentes vagyonkiadás, de változnának a szerzési érték szabályai
Amennyiben a kedvezményezett pontosan ugyanazt a vagyonelemet kapja meg, amelyet a vagyonrendelő korábban a vagyonkezelésbe adott, az induló tőke terhére történő kiadás továbbra is adómentes lehetne. A 2026. augusztus 31-től átadott vagyonelemek esetében az azonos vagyonelem adómentes kiadásához a javaslat semmilyen tartási időt vagy várakozási feltételt nem írna elő (így a jelenleg hatályos ún. 5 éves szabály megszűnik). A kedvezményezett szerzési értéke ugyanakkor főszabály szerint nem a kiadáskori piaci érték, hanem az az igazolt összeg lenne, amelyet a vagyonrendelő a vagyonelem megszerzésére fordított. Ez azt jelenti, hogy a vagyonkiadás maga adómentes marad, de a felhalmozódott értéknövekmény adóztatása nem vész el: a kedvezményezett a későbbi értékesítéskor kizárólag a vagyonrendelő eredeti bekerülési értékével számolhat.
3. Szigorúbb adózás vonatkozhat a pénzben vagy más eszközben történő vagyonkiadásra
A legfontosabb változás a „formaváltott” vagyon kiadását érinti. Ilyen például, amikor a vagyonrendelő üzletrészeket adott a vagyonkezelésbe, a vagyonkezelő azt értékesítette, majd a kedvezményezett már pénzt, másik értékpapírt vagy más vagyontárgyat kap.
Ilyenkor a javaslat sorrendiségi szabályt vezetne be:
- először a kezelt vagyon számviteli eredménye, tartaléka terhére történő juttatást kellene vélelmezni, amely osztalékként adózna;
- ezt követően az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény terhére történő juttatás is osztaléknak minősülne;
- csak az ezek feletti, lényegében a történeti szerzési értéknek megfelelő tőkerész lenne adómentesen kiadható.
Ez a gyakorlatban jelentősen korlátozhatja azt a korábbi kedvező lehetőséget, amelynél a vagyonelemet magasabb értéken vitték be a vagyonkezelésbe, majd annak értékesítését követően a felértékelt tőkét pénzben adómentesen fizették ki.
Az új rendelkezések tervezett hatálybalépése 2026. augusztus 31. Fontos azonban, hogy az új adómentességi rendelkezések a későbbi vagyonkiadásokra akkor is alkalmazandók lehetnek, ha az eszköz már korábban a kezelt vagyon részévé vált. Ezzel párhuzamosan bizonyos régi átmeneti szabályok – így egyes, 2023. szeptember 12. előtti vagyonkezelésekre, illetve már korábban felértékelt vagyonelemekre vonatkozó rendelkezések – továbbra is hatályban maradnának. Emiatt a meglévő struktúrákat egyedileg szükséges értékelni.
4. A kriptoeszközök BVK-ba történő bevitele önálló adózási esemény lehet
2026. augusztus 31-től a kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítvány tulajdonába adása kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősülne. Bevételként azt az értéket kellene figyelembe venni, amelyen a kezelt vagyon vagy a magánalapítvány a kriptoeszközt a számviteli nyilvántartásába felveszi.
Ez azt jelenti, hogy a kriptoeszköz bevitele – más vagyonelemekkel ellentétben – már a vagyonrendelő oldalán adóköteles ügyleti eredményt, és az adott adóév egyéb kriptoügyleteitől függően tényleges adófizetési kötelezettséget keletkeztethetne. Ezzel a jogalkotó kizárja a kriptoeszközök adómentes vagy adóhalasztott vagyonkezelésbe adását: a bevitel pillanatában a felhalmozódott árfolyamnyereség azonnal adókötelessé válik a vagyonrendelőnél. A szabály következtében a kriptoeszközöknél nem érvényesülne a más vagyonelemek bevitelénél főszabály szerint fennmaradó adóhalasztás, ami adózási szempontból érdemben csökkenthetné az ilyen vagyonrendelések vonzerejét.
Kriptoeszköz átadásakor nem kellene eszközérték-növekményt megállapítani, a későbbi, változatlan formában történő kiadáskor pedig a kedvezményezett szerzési értéke a kriptoeszköz számviteli bekerülési értéke lenne.
5. Átalakulna a kezelt vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes használatának adózása
A hatályos szabályozás alapján a kezelt vagyon vagy a magánalapítvány tulajdonában álló vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésével nem járó használata révén a kedvezményezett által megszerzett vagyoni érték főszabály szerint adómentes. A használathoz kapcsolódó, a kezelt vagyont vagy a magánalapítványi vagyont terhelő költséget és ráfordítást azonban már a hatályos szabályok alapján is közteher terheli.
A törvényjavaslat 2026. augusztus 31-től nem újonnan tenné adókötelessé az ingyenes vagy kedvezményes használatot, hanem átalakítaná annak adójogi kezelését. A kezelt vagyon részét képező ingatlan, gépjármű vagy más vagyontárgy tulajdonjogának átruházásával nem járó ingyenes vagy kedvezményes használatához kapcsolódó költség és ráfordítás főszabály szerint egyes meghatározott juttatásnak minősülne.
A javaslat indokolása szerint a kezelt vagyont vagy a magánalapítványi vagyont terhelő költség és ráfordítás 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kellene fizetni. Ez a költség vagy ráfordítás összegére vetítve 33,04 százalékos effektív közterhet jelentene.
Nem keletkezne ilyen adókötelezettség, ha a vagyontárgy tulajdonba adása esetén a kedvezményezettet nem terhelné illetékfizetési kötelezettség. Ilyenkor a használathoz kapcsolódó költség és ráfordítás után sem kellene egyes meghatározott juttatásként közterhet fizetni, és a használattal megszerzett vagyoni érték a kedvezményezettnél is adómentes lenne. Ez például az egyenesági rokon, a házastárs vagy a testvér részére biztosított használatnál lehet releváns.
A mentesség nem lenne alkalmazható, ha a magánszemély a kedvezményezetti jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, illetve ezekkel összefüggésben szerezte meg.
6. Új adatszolgáltatási kötelezettségek és szélesebb NAV-ellenőrzési jogkörök jöhetnek
A vagyonkezelőnek és a magánalapítványnak évente adatot kellene szolgáltatnia többek között:
- a kezelt vagyon nyilvántartott értékéről,
- az egyes vagyonelemek nyilvántartási értékéről,
- az eszközérték-növekményekről,
- valamint az elkülönült nyilvántartás év végi értékéről.
Az első adatszolgáltatást a 2026-os évről 2027. március 31-ig, a későbbieket főszabály szerint a tárgyévet követő január 31-ig kellene teljesíteni.
Ha a NAV a kezelt vagyonnál adótartozást állapít meg, és az a kezelt vagyonnal szemben nem hajtható be, a NAV a kezelt vagyonból ingyenesen vagy kedvezményesen részesülő személyt a megszerzett bevétel értékéig kötelezhetné az adótartozás megfizetésére.
A javaslat alapján a NAV:
- ellenőrizné a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonokat és a magánalapítványokat;
- vizsgálná a vagyonrendelés körülményeit, a közreműködő tanácsadókkal és ügyvédekkel fennálló kapcsolatokat, a szerződések tartalmát és a vagyonkiadás időzítését;
- 2028. január 1-jétől valamennyi BVK és magánalapítvány tekintetében ellenőrzést folytatna az elévülési időn belül.
7. Kedvezőbb szabályok jöhetnek a TBSZ-eknél és az örökléssel történő vagyonátadásnál
A bizalmi vagyonkezelő személyének megváltozása nem szakítaná meg automatikusan a tartós befektetési szerződést (TBSZ), ha az új vagyonkezelő 30 napon belül azonos típusú TBSZ-t köt, és a korábbi szerződésben szereplő valamennyi eszköz hiánytalanul átkerül az új szerződésbe.
Szintén kedvező szabály, hogy ha a vagyonkezelő vagy magánalapítvány a vagyonrendelő halálával szerzi meg a vagyont, nem kellene eszközérték-növekményt megállapítani. Továbbá ha a kedvezményezett a vagyonrendelő halálát követően szerzi meg a vagyont, a juttatás adómentes lehetne, és a szerzési érték a megszerzéskori szokásos piaci érték lenne.
Érintett lehet bizalmi vagyonkezelési struktúrája?
A tervezett módosítások több ponton is érinthetik a meglévő vagyonkezelési konstrukciókat. Érdemes még a hatálybalépés előtt áttekinteni azok adózási és jogi következményeit.
II. Mely társaságiadó-változások érinthetik a vállalkozásokat?
1. Kivezethetik a műemléki Tao-kedvezményeket
2027. január 1-jétől kivezetésre kerülnének a műemlékekhez és műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó társaságiadóalap-csökkentő tételek. Ez érintené többek között a műemléki karbantartást, beruházást, felújítást, valamint az ilyen kedvezmény kapcsolt vállalkozás részére történő átadását.
A kedvezményeket utoljára a 2026-ban kezdődő adóévben lehetne alkalmazni. A korábban megszerzett, de fel nem használt kedvezményállomány nem lenne továbbvihető a 2026-os adóévet követő időszakra.
2. Megszűnhet a növekedési adóhitel választásának lehetősége
A javaslat hatályon kívül helyezné a növekedési adóhitel szabályait. A konstrukció jelenleg lehetővé teszi, hogy a kiugróan növekvő eredményhez kapcsolódó társasági adót az adózó több részletben fizesse meg.
A 2026-ban vagy korábban már keletkezett növekedési adóhitel továbbra is a 2026. december 31-én hatályos szabályok szerint lenne teljesíthető. Beruházási kedvezménnyel azonban már csak a 2027. január 1. előtt esedékes adórészlet lenne csökkenthető.
3. Átalakulhatnak az egyetemek és kutatási szervezetek támogatásának Tao-szabályai
A javaslat 2027. augusztus 1-jei hatálybalépéssel több ponton módosítaná a támogatások Tao-kezelését:
- a HUN-REN részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint az ezekhez kapcsolódóan elszámolt áfa a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülne;
- a HUN-REN támogatása után főszabály szerint a támogatás 20 %-val, tartós adományozási szerződés esetén 40 %-val lehetne csökkenteni az adózás előtti eredményt;
- az egyházi fenntartásban lévő egyetem vagy annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása után 300 %-os adóalap-csökkentés lenne alkalmazható;
- megszűnnének a KEKVA-khoz kapcsolódó speciális társaságiadó-kedvezmények, a KEKVA támogatásához kapcsolódó kedvezmények kivezetésével az energiaellátók jövedelemadójában is megszűnne az ilyen támogatásokhoz kapcsolódó adóalap-növelő tétel alóli kivétel.
A nem egyházi fenntartásban működő, egyéb felsőoktatási intézmények támogatásához kapcsolódó 50 %-os adóalap-kedvezmény is megszűnne 2027. augusztus 1-jétől.
A KEKVA-fenntartású egyetem vagy annak fenntartója támogatásához kapcsolódó jelenlegi 300 %-os kedvezményre ugyanakkor külön átmeneti szabály vonatkozna. A kedvezményt utoljára a 2027-ben kezdődő adóévben lehetne igénybe venni. A kapcsolódó törvényi rendelkezések 2027. augusztus 1-jén lépnének hatályba, az átmeneti szabály azonban lehetővé tenné, hogy a korábbi kedvezményt még a 2027-ben kezdődő teljes adóév tekintetében alkalmazzák.
Nem biztos benne, hogyan érintik vállalkozását az adóváltozások?
Szakértőink segítenek áttekinteni, hogy a tervezett módosítások milyen hatással lehetnek vállalkozása működésére és adótervezésére.
III. Milyen ÁFA-változásokat tartalmaz a nyári adócsomag?
1. Mégsem változna a befogadott számlák ÁFA-adatszolgáltatása
A 2026. július 1-jén hatályba lépett részletesebb befogadott-számla-adatszolgáltatást a javaslat visszamenőleges átmeneti szabállyal lényegében visszavonná, és lehetővé tenné a 2026. június 30-án hatályos szabályok alkalmazását már a július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakra is.
IV. Milyen változások várhatók a kiskereskedelmi adóban és az ágazati terhekben?
1. Megszűnhet a kapcsolt vállalkozások speciális kiskereskedelmi adóalap-összeszámítása
A jelenlegi szabály alapján bizonyos kapcsolt vállalkozások kiskereskedelmi árbevételét össze kell számítani. Ez különösen azokra az esetekre vonatkozik, amikor a kapcsolt vállalkozási viszony 2020. április 14. utáni szétválással vagy kiválással jött létre, illetve amikor a kiskereskedelmi tevékenységhez szükséges eszközöket ezen időpont után más kapcsolt vállalkozásnak adták át vagy adta használatba. Az összeszámítás miatt a progresszív adómértékeket a csoport együttes árbevételére kell alkalmazni.
Az Adócsomag ezt a teljes adóalap-összeszámítási szabályt hatályon kívül helyezné, és kifejezetten kimondaná, hogy azt már a 2026-ban kezdődő adóévre sem kell alkalmazni.
2. Visszamenőleg eltörölhetik a szén-dioxid-kvótaadót
A javaslat a szén-dioxid-kvótaadót annak bevezetésére visszamenőlegesen, 2023. október 7-től megszüntetné.
A 2023. október 7-től megfizetett adót és az ahhoz kapcsolódó, az adózás rendjéről szóló törvény szerint számított kamatot a NAV az adózó kérelmére visszafizetné. A kérelmet a rendelkezés hatálybalépését követő 90 napos jogvesztő határidőn belül kellene benyújtani.
A visszatérítés feltétele, hogy az adózó ugyanazt a követelést más úton – például bírósági vagy más jogorvoslati eljárásban – ne érvényesítse. A javaslat a szén-dioxid-kvótaadó mellett a kapcsolódó tranzakciós díj szabályait is hatályon kívül helyezné.
3. Megduplázódhatnak a levegőterhelési egységdíjak
A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem toxikus szilárd anyag kibocsátására vonatkozó egységdíjak 2026. október 1-jétől kétszeresükre emelkednének:
- Kén-dioxid esetén 50 Ft/kg-ról 100 Ft/kg-ra,
- Nitrogén-oxidok esetén 120 Ft/kg-ról 240 Ft/kg-ra,
- Nem toxikus szilárd anyagok esetén 30 Ft/kg-ról 60 Ft/kg-ra.
A 2026. negyedik negyedévi előleg a 2025. évi tényleges éves díj 50 %-a lenne. 2027-ben az egyes negyedéves előlegek összege a 2026. évi tényleges éves díj 50 %-át tenné ki.
V. Milyen helyi adóváltozásokra érdemes felkészülni?
1. Törvényi szintre emelhetik az ukrajnai menekültek idegenforgalmiadó-mentességét
A 2026. május 14-től keletkező idegenforgalmiadó kötelezettségre mentességet kapna az a magánszemély, aki 2022. február 24-én vagy azt követően érkezett Ukrajnából, és Magyarországra érkezése előtt jogszerűen tartózkodott Ukrajna területén.
A rendelkezés a korábbi veszélyhelyzeti szabályozást emelné törvényi szintre.
2. Egyszerűbbé válhat a HIPA-előleg kezelése leválás esetén
A javaslat a Polgári Törvénykönyv szerinti leváláshoz kapcsolódó helyi iparűzési adóelőleg-bejelentési és -fizetési szabályokat egyszerűsítené. A rendelkezéseket a 2026. május 14-től kezdődően keletkező adókötelezettségekre kellene alkalmazni.
Leválás esetén:
- a jogutód az adóelőleg-bejelentési kötelezettségét a soron következő adóelőleg-részlet esedékességét megelőző 15. napig teljesíthetné, és a bejelentést a jogelőd is megtehetné helyette;
- a jogelőd a leválás hatályosulásától számított 30 napon belül nyilatkozhatna a tárgyévre várható helyi iparűzési adó összegéről;
- az önkormányzati adóhatóság a bevallásnak minősülő nyilatkozat alapján módosítaná a jogelőd adóelőleg-részleteit;
- a jogelőd a tárgyévben rendelkezhetne arról, hogy az adószámláján az esedékessé vált fizetési kötelezettsége összegét meghaladó befizetést vezessék át a jogutód adószámlájára. Az átvezetett összeget a jogutód által teljesített befizetésnek kellene tekinteni.
3. Három kisebb adónem is megszűnhet 2027-től
Az Adócsomag 2027. január 1-jétől megszüntetné:
- az önkormányzatok által bevezethető települési adót,
- az ebrendészeti hozzájárulást,
- a bevándorlási különadót
VI. Milyen vámváltozások várhatók?
1. Elektronikus értesítés válthatná fel a formális vámhatározatot
Ha egy áfaalanynak nem minősülő természetes személy saját nevében nyújt be vám-árunyilatkozatot, és a vámhatóság az eljárást az árunyilatkozatban foglaltak szerint folytatja le, a fizetendő vámról és importáfáról nem kellene külön határozatot hozni, csak elektronikus értesítésben közölni az Adócsomagban meghatározott információkat.
2. Megszűnnének egyes kis összegű vámkönnyítések
Az Adócsomag az alacsony értéken alapuló vámmentesség uniós megszüntetéséhez igazítaná a magyar szabályokat. Az érintett eljárásokban a jövőben az importáfa mellett vámfizetési kötelezettség is keletkezhet. Megszűnne továbbá az a könnyítés, amely alapján a 10 euró alatti vám- és áfaösszegeket bizonyos esetekben nem kellett megfizetni vagy visszafizetni.
VII. Változhatnak a globális minimumadó nemzetközi szabályai is
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó (GloBE) bekerülne az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó adók körébe. A módosítás elsősorban a határon átnyúló adóügyi együttműködés és információcsere jogalapját teremtené meg, önmagában nem változtatná meg a kiegészítő adó számításának alapvető szabályait.
A szabály annak a hónapnak az első napján lépne hatályba, amely a letéteményes értesítésének kézhezvételétől számított három hónap elteltét követi. A pontos dátumot külügyminiszteri közlemény állapítaná meg.
Összegzés: mely változásokra érdemes már most felkészülni?
Az Adócsomag egyszerre tartalmaz adóteher-növelő, adócsökkentő és adminisztrációt mérséklő rendelkezéseket. A BVK-ra vonatkozó új szabályok tekintik a legösszetettebb és legnagyobb felkészülést igénylő változásnak, míg a kiskereskedelmi adó összeszámítási szabályának eltörlése, és a szén-dioxid kvótaadó visszatérítése az érintettek számára jelentős könnyítést eredményezhet.
Készüljön fel időben a 2026-os adóváltozásokra!
Adó- és jogi szakértőink segítenek értelmezni a változásokat, valamint meghatározni a szükséges lépéseket.
A cikk szakmai felülvizsgálatát végezte:
Vizer József
vezető adótanácsadó, partner
ICT Business Advisory
Mendöl Tamás
vezető adótanácsadó
ICT Business Advisory
Dr. Zsidi Roland, LL.M.,
vezető ügyvéd, partner
ICT LEGAL Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda
Jogi nyilatkozat:
Jelen összefoglaló a benyújtott törvényjavaslat alapján készült, kizárólag általános tájékoztatást szolgál, és nem minősül adózási vagy jogi tanácsadásnak. A parlamenti eljárás során a javaslat tartalma, a hatálybalépés időpontja és az átmeneti rendelkezések is változhatnak. Konkrét ügylet vagy meglévő struktúra megítélése minden esetben egyedi vizsgálatot igényel.
A gyakorlatban bevált és adatvédelmi szempontból is megfelelő megoldás, ha a munkáltató a halotti anyakönyvi kivonatot kizárólag bemutatásra kéri be, a munkavállalót pedig nyilatkoztatja arról, hogy az elhunyt milyen rokoni kapcsolatban állt vele.
