Az Országgyűlés 2025 novemberében két, egymáshoz szorosan kapcsolódó adócsomagot fogadott el:
Az első az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényben (az „első adócsomag”),
A második pedig a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvényben (a „második adócsomag”) került kihirdetésre.
Megduplázódó keretek, egyszerűbb adminisztráció és sokkal szélesebb vállalkozói kör számára elérhető kedvezményes adózás
A 2025-ös őszi adócsomag egyik legfontosabb üzenete a hazai KKV-szektor számára egyértelmű: a KIVA 2026-tól látványosan vonzóbbá válik, mert megduplázódnak a legfontosabb belépési és kikerülési értékhatárok. A kisvállalati adó eddig főként a kisebb méretű, bérintenzív cégeknek volt igazán kedvező választás, a változások után viszont már egyre több, nagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozás is reálisan számolhat vele.
A 2025-ös év végéhez közeledve minden vállalat számára kulcsfontosságú, hogy tudatosan megtervezze adózási döntéseit – hiszen az adóoptimalizálás nemcsak jogszerű, hanem pénzügyileg is komoly előnyt jelenthet.
Készülniük kell a cégeknek a nyílt bérkommunikációra és a jelentős adminisztrációs terhekre.
Az Európai Unió bértranszparencia- irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak fel kell készülniük a bérsávok nyilvánosságra hozatalára és a munkavállalói bérinformációs kérelmek kezelésére.
Korábbi blog bejegyzésünkben összefoglaltuk, mire kell készülniük a magyar csoporttagoknak 2024. évi globális minimumadó (GloBE) kötelezettségük kapcsán. Most két fontos újdonság érkezett: a NAV közzétette az elismert belföldi kiegészítőadó előleg bevallására szolgáló 24GLBADO nyomtatvány tervezetét és az Országgyűlés elé benyújtása került a többek között a GloBE kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásról és automatikus adatcseréről szóló T/12802 törvényjavaslat. Alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a bevallástervezetről, valamint a törvényjavaslatról.
Készülniük kell a cégeknek a nyílt bérkommunikációra és a jelentős adminisztrációs terhekre.
Az Európai Unió bértranszparencia- irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak fel kell készülniük a bérsávok nyilvánosságra hozatalára és a munkavállalói bérinformációs kérelmek kezelésére.
A csoportos társasági adó (TAO) választása az utóbbi évek egyik leghatékonyabb eszköze lett azoknak a cégcsoportoknak, ahol egyszerre van jelen nyereséges és veszteséges működés, jelentős a csoporton belüli forgalom, és fontos az adminisztráció egyszerűsítése. A konstrukció lényege, hogy a tagvállalatok a TAO szempontjából egy adóalanyként járnak el a kijelölt csoportképviselő útján, miközben más adónemekben továbbra is önállóan teljesítik kötelezettségeiket.
A csoportos társasági adó (TAO) választása az utóbbi évek egyik leghatékonyabb eszköze lett azoknak a cégcsoportoknak, ahol egyszerre van jelen nyereséges és veszteséges működés, jelentős a csoporton belüli forgalom, és fontos az adminisztráció egyszerűsítése. A konstrukció lényege, hogy a tagvállalatok a TAO szempontjából egy adóalanyként járnak el a kijelölt csoportképviselő útján, miközben más adónemekben továbbra is önállóan teljesítik kötelezettségeiket.
Mi a kockázata a magyar ÁFA-regisztráció elmulasztásának?
Ha az Ön vállalkozása más EU-tagállamban letelepedett, mégis Magyarországon végez értékesítést vagy nyújt szolgáltatást, könnyen előfordulhat, hogy magyar ÁFA-regisztrációra van szükség – akkor is, ha nincs Magyarországon bejegyzett cégük, vagy fizikai jelenlétük.
A vállalkozások számára a megfelelő cégstruktúra kialakítása nem pusztán szervezési kérdés – stratégiai jelentőséggel bír a vagyonvédelem, a növekedés, az öröklés és az üzleti kockázatok kezelése szempontjából is. A leválás, mint a társasági átalakulások egyik legújabb formája, 2024. január 1-jétől vált elérhetővé a magyar jogban, és a holdingstruktúrák kialakításánál kínál további alternatívát. Kifejezetten igaz ez 2025. június 20. után, amikor a jogszabály-módosítás rendezett egy addig nem egyértelmű kérdést a leválás adósemlegességével kapcsolatban, amellyel a leválás még erőteljesebben jelenik meg, mint reális opció a cégstruktúra megtervezésénél.
