A csoportos társasági adó (TAO) választása az utóbbi évek egyik leghatékonyabb eszköze lett azoknak a cégcsoportoknak, ahol egyszerre van jelen nyereséges és veszteséges működés, jelentős a csoporton belüli forgalom, és fontos az adminisztráció egyszerűsítése. A konstrukció lényege, hogy a tagvállalatok a TAO szempontjából egy adóalanyként járnak el a kijelölt csoportképviselő útján, miközben más adónemekben továbbra is önállóan teljesítik kötelezettségeiket.
Mi a kockázata a magyar ÁFA-regisztráció elmulasztásának?
Ha az Ön vállalkozása más EU-tagállamban letelepedett, mégis Magyarországon végez értékesítést vagy nyújt szolgáltatást, könnyen előfordulhat, hogy magyar ÁFA-regisztrációra van szükség – akkor is, ha nincs Magyarországon bejegyzett cégük, vagy fizikai jelenlétük.
A vállalkozások számára a megfelelő cégstruktúra kialakítása nem pusztán szervezési kérdés – stratégiai jelentőséggel bír a vagyonvédelem, a növekedés, az öröklés és az üzleti kockázatok kezelése szempontjából is. A leválás, mint a társasági átalakulások egyik legújabb formája, 2024. január 1-jétől vált elérhetővé a magyar jogban, és a holdingstruktúrák kialakításánál kínál további alternatívát. Kifejezetten igaz ez 2025. június 20. után, amikor a jogszabály-módosítás rendezett egy addig nem egyértelmű kérdést a leválás adósemlegességével kapcsolatban, amellyel a leválás még erőteljesebben jelenik meg, mint reális opció a cégstruktúra megtervezésénél.
A teljesítményértékelés sok cégnél még mindig formális kötelezettség, pedig óriási lehetőség rejlik benne. Egy jól működő, átlátható rendszer nemcsak fejleszti az egyéni teljesítményt, hanem erősíti a kultúrát, növeli az elköteleződést – és üzleti eredményeket hoz. A közelgő bértranszparencia-szabályozás pedig új szintre emeli a rendszeres, objektív és indokolható visszajelzések jelentőségét.
Kihirdetésre került az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb adózási és számviteli változásokat.
A vállalkozások fejlődésének természetes velejárója, hogy idővel változnak a működési igények, a tulajdonosi célok vagy éppen a piaci környezet. Előbb-utóbb elérkezik az a pont, amikor a meglévő struktúra már nem szolgálja hatékonyan a vállalat céljait, és szükségessé válik az újragondolása. Ilyenkor kerülhet szóba egy jól megtervezett cégátalakulás, amely túlmutat az adminisztratív kereteken: stratégiai eszközzé válhat a működés egyszerűsítésére, az adózási szempontok optimalizálására, vagy akár a növekedés megalapozására.
2025. július 1-jétől jelentős jogszabályi változások lépnek hatályba, amelyek közvetlenül érintik a bérszámfejtést, az adókedvezményeket és az egyszerűsített foglalkoztatást is. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a családi kedvezmény változásától kezdve a CSED és GYED szabályain át az új levonási szabályokig.
Cikkünkben az osztalékfizetés legfontosabb gyakorlati és adózási tudnivalóit tekintjük át, kitérve többek között az osztalékelőleg szabályaira és devizaalapú osztalékfizetés sajátosságaira is.
Már több mint egy éve beépült a köztudatba a multinacionális- és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportok új adókötelezettsége, a globális minimumadó. Igaz, kezdetben csak az adózási szakemberek érdeklődését keltette fel az új adónem, azonban a tavalyi év végére a potenciálisan érintett cégek pénzügyi és számviteli folyamataiért felelős személyeknek is meg kellett ismerkedniük az új adókötelezettség alapjaival.
Már több mint egy éve beépült a köztudatba a multinacionális- és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportok új adókötelezettsége, a globális minimumadó. Igaz, kezdetben csak az adózási szakemberek érdeklődését keltette fel az új adónem, azonban a tavalyi év végére a potenciálisan érintett cégek pénzügyi és számviteli folyamataiért felelős személyeknek is meg kellett ismerkedniük az új adókötelezettség alapjaival.
