Bár a 2024-es adóévhez kapcsolódó globális minimumadó kötelezettségek teljesítésével összefüggő teendők sora még nem ért véget, már most időszerű a 2025-ös adóévhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségek áttekintése. A határidők közelsége és a szabályrendszer összetettsége miatt a megfelelő felkészülés kulcsfontosságú.
2026-tól új alapokra kerül a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek transzferár dokumentációja, mivel megjelent a transzferár nyilvántartásról és a transzferár adatszolgáltatásról szóló új rendelet. A cél kettős: ahol lehet, egyszerűsíteni, ugyanakkor ahol kell, mélyebben alátámasztani.
Az Országgyűlés 2025 novemberében két, egymáshoz szorosan kapcsolódó adócsomagot fogadott el:
Az első az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényben (az „első adócsomag”),
A második pedig a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvényben (a „második adócsomag”) került kihirdetésre.
Megduplázódó keretek, egyszerűbb adminisztráció és sokkal szélesebb vállalkozói kör számára elérhető kedvezményes adózás
A 2025-ös őszi adócsomag egyik legfontosabb üzenete a hazai KKV-szektor számára egyértelmű: a KIVA 2026-tól látványosan vonzóbbá válik, mert megduplázódnak a legfontosabb belépési és kikerülési értékhatárok. A kisvállalati adó eddig főként a kisebb méretű, bérintenzív cégeknek volt igazán kedvező választás, a változások után viszont már egyre több, nagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozás is reálisan számolhat vele.
A 2025-ös év végéhez közeledve minden vállalat számára kulcsfontosságú, hogy tudatosan megtervezze adózási döntéseit – hiszen az adóoptimalizálás nemcsak jogszerű, hanem pénzügyileg is komoly előnyt jelenthet.
Készülniük kell a cégeknek a nyílt bérkommunikációra és a jelentős adminisztrációs terhekre.
Az Európai Unió bértranszparencia- irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak fel kell készülniük a bérsávok nyilvánosságra hozatalára és a munkavállalói bérinformációs kérelmek kezelésére.
Korábbi blog bejegyzésünkben összefoglaltuk, mire kell készülniük a magyar csoporttagoknak 2024. évi globális minimumadó (GloBE) kötelezettségük kapcsán. Most két fontos újdonság érkezett: a NAV közzétette az elismert belföldi kiegészítőadó előleg bevallására szolgáló 24GLBADO nyomtatvány tervezetét és az Országgyűlés elé benyújtása került a többek között a GloBE kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásról és automatikus adatcseréről szóló T/12802 törvényjavaslat. Alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a bevallástervezetről, valamint a törvényjavaslatról.
Készülniük kell a cégeknek a nyílt bérkommunikációra és a jelentős adminisztrációs terhekre.
Az Európai Unió bértranszparencia- irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak fel kell készülniük a bérsávok nyilvánosságra hozatalára és a munkavállalói bérinformációs kérelmek kezelésére.
A csoportos társasági adó (TAO) választása az utóbbi évek egyik leghatékonyabb eszköze lett azoknak a cégcsoportoknak, ahol egyszerre van jelen nyereséges és veszteséges működés, jelentős a csoporton belüli forgalom, és fontos az adminisztráció egyszerűsítése. A konstrukció lényege, hogy a tagvállalatok a TAO szempontjából egy adóalanyként járnak el a kijelölt csoportképviselő útján, miközben más adónemekben továbbra is önállóan teljesítik kötelezettségeiket.
A csoportos társasági adó (TAO) választása az utóbbi évek egyik leghatékonyabb eszköze lett azoknak a cégcsoportoknak, ahol egyszerre van jelen nyereséges és veszteséges működés, jelentős a csoporton belüli forgalom, és fontos az adminisztráció egyszerűsítése. A konstrukció lényege, hogy a tagvállalatok a TAO szempontjából egy adóalanyként járnak el a kijelölt csoportképviselő útján, miközben más adónemekben továbbra is önállóan teljesítik kötelezettségeiket.
