Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2026-tól több ponton változtak. Az alkalmi munka éves időkerete a korábbi 90 napról 120 napra emelkedett, a mezőgazdasági idénymunka pedig meghatározott feltételekkel akár 210 napig is tarthat.
A hosszabb foglalkoztatási lehetőség mellett továbbra is figyelni kell a napi és havi időkorlátokra, a létszámkeretekre, a munkabérre és a napi közteherre. A legfontosabb gyakorlati követelmény változatlan: a munkavállalót minden esetben a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni.
Milyen munkákra alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás?
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján egyszerűsített munkaviszony létesíthető:
- alkalmi munkára;
- mezőgazdasági idénymunkára;
- turisztikai idénymunkára;
- speciális szabályok szerint filmipari statiszta foglalkoztatására.
Az alkalmi munka a közszféra kivételével bármely ágazatban alkalmazható rövid időtartamú, határozott idejű munkaviszonyként. Az idénymunka olyan munkavégzés, amely az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, és mezőgazdasági vagy turisztikai tevékenységhez kapcsolódik.
Az egyszerűsített foglalkoztatás is munkaviszony. Az Efo tv. különös szabályai mellett ezért a Munka Törvénykönyvének alkalmazandó rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
Mi változott 2026-tól?
A legfontosabb változások röviden:
- Az alkalmi munka éves kerete 90 napról 120 napra emelkedett.
- A mezőgazdasági idénymunka bizonyos feltételekkel összesen 210 napig tarthat.
- Az alkalmi munka napi közterhe 2026-ban 4 800 forint.
- A foglalkoztatást továbbra is minden esetben a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni.
Az alkalmi munka éves kerete 120 napra nőtt
Alkalmi munka esetén ugyanazon munkáltató és munkavállaló között a munkaviszony legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen 15 naptári napig állhat fenn.
Az alkalmi munka éves kerete a korábbi 90 napról 120 naptári napra nőtt, de fontos hangsúlyozni, hogy az éves időkeret az összes munkáltatónál összesen értendő. Egy munkavállaló egy naptári évben – valamennyi munkahelyét beleszámítva – legfeljebb 120 napot dolgozhat alkalmi és turisztikai idénymunka keretében egyszerűsített foglalkoztatásban. Amennyiben a munkavállaló eléri a 120 napot, az adott évben további alkalmi vagy turisztikai idénymunkát sehol nem vállalhat.
A munkáltató a rendelkezésre álló, még felhasználható efo-s napokat a NAV Mobilalkalmazásában valamint az ONYA vagy NAV Ügyfélportál felületén tudja nyomon követni.
Ha a munkavállaló ugyanazon a naptári napon két különböző munkáltatónál is egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozik, ez az éves keretéből egy napot használ fel. A napi közterhet ugyanakkor mindkét munkáltatónak külön-külön meg kell fizetnie.
Ha az EFO keretében teljesített műszak átnyúlik éjfélen, a foglalkoztatás két naptári napot érinthet, ami a bejelentésnél, az éves keret számításánál és a közteher megfizetésénél is külön figyelmet igényel.
A mezőgazdasági idénymunka akár 210 napig is tarthat
Mezőgazdasági idénymunka esetén a munkavállaló 2026-tól a 120 napos éves időkereten túl további 90 napig, összesen legfeljebb 210 napig foglalkoztatható egyszerűsített munkaviszonyban.
A 120 napot meghaladó időszakra magasabb napi közterhet kell fizetni.
A munkáltatónak saját nyilvántartásai alapján folyamatosan ellenőriznie kell, hogy az adott munkavállalóval fennálló foglalkoztatás nem lépi-e túl az éves, havi és egymást követő napi korlátokat.
Egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos gyakori kérdések
Milyen létszámkorlát vonatkozik az alkalmi munkára?
Az egy napon foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számát a munkáltató átlagos statisztikai létszáma határozza meg.
A napi keret:
- főállású munkavállaló hiányában 1 fő;
- 1–5 fő közötti létszámnál 2 fő;
- 6–20 fő közötti létszámnál 4 fő;
- 20 fő felett a munkavállalói létszám 20 százaléka.
A napi létszámkeret a naptári év napjaira egyenlőtlenül is felhasználható. Egy kiemelt napon ezért a napi alapkorlátnál több alkalmi munkavállaló is foglalkoztatható, amennyiben a munkáltató az évesített létszámkeretet nem lépi túl.
A fel nem használt keret a következő naptári évre nem vihető át.
Hogyan és mikor kell bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatást?
A bejelentést mindig a munkakezdés előtt kell megtenni Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony a munkáltató bejelentésével jön létre. A bejelentést ezért minden esetben a munkavégzés megkezdése előtt kell teljesíteni.
A munkanap folyamán utólag megtett bejelentés nem teszi visszamenőleg alkalmazhatóvá az egyszerűsített foglalkoztatás kedvező szabályait.
A bejelentés többek között teljesíthető:
- a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásában, az ONYA felületén;
- az EFO vagy az EFO Pro mobilalkalmazásban;
- a 185-ös telefonszámon.
Az ONYA a bejelentés során a jogszabályi korlátok egy részét automatikusan ellenőrzi, ami segítheti az adminisztratív hibák megelőzését.
Gyakorlati példa: késedelmes bejelentés egy raktárban
Tegyük fel, hogy egy logisztikai vállalkozás 2026. március 10-én öt alkalmi munkavállalót kíván raktári feladatokra foglalkoztatni. A munkavégzés reggel 8 órakor megkezdődik, a bejelentés azonban adminisztratív hiba miatt csak 10 óra 30 perckor történik meg.
Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a munkakezdés időpontjában még nem jött létre. Az utólagos bejelentés az addig végzett munkára nem teszi alkalmazhatóvá az Efo tv. kedvező közteher-szabályait.
A munkáltatónál felmerülhet az általános adó- és járulékszabályok szerinti elszámolás, valamint adóhatósági vagy foglalkoztatás-felügyeleti jogkövetkezmény kockázata. A bejelentésért felelős személyt és a helyettesítési rendet ezért célszerű előre, belső folyamatban meghatározni.
Az ICT Európa payroll- és jogi szakértői segítenek az EFO-bejelentési folyamatok felülvizsgálatában, a foglalkoztatási keretek ellenőrzésében és az adminisztrációs hibák megelőzésében.
Mikor módosítható vagy vonható vissza a bejelentés?
Előfordulhat, hogy a már bejelentett munkavállaló nem jelenik meg, vagy a munkavégzés időpontja megváltozik. A bejelentés módosítására vagy visszavonására azonban csak rövid határidőn belül van lehetőség.
A módosítás vagy visszavonás főszabály szerint:
- a bejelentést követő két órán belül;
- a következő napon kezdődő vagy egy napnál hosszabb foglalkoztatás esetén a módosítás napján 9 óráig
teljesíthető.
A határidő elmulasztása esetén a napi közterhet akkor is meg kell fizetni, ha tényleges munkavégzésre végül nem került sor.
Kell-e írásbeli munkaszerződést kötni?
Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony főszabály szerint a felek megállapodása és a munkáltatói bejelentés alapján jön létre. Külön írásbeli munkaszerződés ezért általában nem feltétele a jogviszony létrejöttének.
Ha a munkáltató jogszabály alapján nem köteles elektronikus bevallásra, a felek az Efo tv. melléklete szerinti mintaszerződést is alkalmazhatják. A NAV-bejelentési kötelezettség ebben az esetben is fennáll.
Az írásbeli dokumentálás különösen akkor lehet indokolt, ha a felek egyértelműen rögzíteni kívánják:
- a munkakört;
- a munkavégzés helyét;
- a munkaidőt;
- a munkabért;
- a foglalkoztatás időtartamát.
Ez megkönnyítheti a munkafeltételek és a teljesítés későbbi bizonyítását.
Mennyi munkabért kell fizetni?
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén legalább:
- a minimálbér 85 százalékának megfelelő alapbért;
- garantált bérminimumra jogosító munkakör esetén a garantált bérminimum 87 százalékának megfelelő alapbért kell megfizetni.
Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállalót is megillethetik a Munka Törvénykönyve alapján járó bérpótlékok. A munkavégzés körülményeitől függően ezért többek között éjszakai, műszak-, munkaszüneti napi vagy rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot is figyelembe kell venni.
Annak megítélésekor, hogy a garantált bérminimum alkalmazandó-e, nem a munkavállaló tényleges végzettsége, hanem a munkakör betöltéséhez előírt végzettség vagy szakképzettség az irányadó.
A bérszámfejtés során a ténylegesen teljesített munkaidőt és az alkalmazandó bérpótlékokat is figyelembe kell venni.
Fontos ugyanakkor, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás esetén törvény nem határozza meg, hogy legfeljebb mekkora munkabér fizethető ki. A túlzottan magas bérnek azonban adózási következményei lehetnek.
A munkavállalónak csak akkor nem kell az EFO-ból származó jövedelmét bevallania és utána személyi jövedelemadót fizetnie, ha a bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget. Ennek napi összege a minimálbér, illetve a garantált bérminimum napi összegének 130 százaléka. A keret feletti jövedelemrészt a munkavállalónak az éves SZJA-bevallásában kell szerepeltetnie, és utána 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetnie.
A munkáltatói elszámolhatóság szempontjából is létezik egy külön korlát. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó napi munkabér többletrésze nem számolható el automatikusan a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként. Ez társaságiadó-, illetve egyéni vállalkozónál személyijövedelemadó-következménnyel járhat.
A mentesített keretösszeg és a munkáltatói költségelszámolási korlát tehát két külön szabály, amelyeket a munkabér meghatározásakor egymástól elkülönítve kell vizsgálni.
Mennyi a napi közteher 2026-ban?
A 2026. évi minimálbér 322 800 forint, ezért az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő napi közterhek is emelkedtek.
A munkáltató által fizetendő közteher munkavállalónként és naptári naponként:
- mezőgazdasági idénymunkánál az első 120 napra 2 400 forint;
- mezőgazdasági idénymunkánál a 120 napot meghaladó további 90 napra 3 600 forint;
- turisztikai idénymunkánál 2 400 forint;
- alkalmi munkánál 4 800 forint;
- filmipari statiszta alkalmi munkájánál 9 700 forint.
A közterhet és a kapcsolódó bevallást főszabály szerint a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell teljesíteni.
A napi közteher megfizetése nem mentesíti a munkáltatót a munkabér elszámolására, a kifizetés dokumentálására, valamint a munkaidő és a foglalkoztatási napok nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek alól.
Mi történik, ha a munkáltató elmulasztja bejelenti a munkavállalót?
Ha a munkáltató a munkavállalót nem jelenti be a munkavégzés megkezdése előtt, az adott foglalkoztatásra nem alkalmazhatók az egyszerűsített foglalkoztatás kedvező közteher-szabályai.
Ebben az esetben a munkabért az általános foglalkoztatásra vonatkozó adó- és járulékszabályok szerint kell elszámolni, a munkavállalót pedig utólag az általános szabályok szerinti munkaviszonyban kell bejelenteni. A késedelmes bejelentés miatt a NAV mulasztási bírságot is kiszabhat.
A lehetséges következmények közé tartozhat:
- az általános adó- és járulékfizetési szabályok alkalmazása;
- adókülönbözet és késedelmi pótlék megállapítása;
- adóhatósági vagy foglalkoztatás-felügyeleti szankció;
- a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének sérelme, különösen a munkakezdést követő, utólagos bejelentés miatt
- egyes támogatásokhoz vagy közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó hátrány.
Az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmazását kizárhatja az is, ha a munkáltatónak az Efo tv.-ben meghatározott adónemeken 300 000 forintot elérő vagy meghaladó tartozása áll fenn. A jogosultság a tartozás megfizetéséig nem áll helyre.
Mire érdemes figyelni rendszeres alkalmi vagy idénymunka esetén?
Az egyszerűsített foglalkoztatás 2026-ban a hosszabb időkeretek miatt több vállalkozás számára jelenthet megfelelő megoldást az idényjellegű vagy átmeneti munkaerőigény kezelésére. A konstrukció előnyei akkor érvényesülnek, ha a munkáltató a bejelentést, az éves keretet, a létszámkorlátot, a munkabért és a közterheket összehangoltan kezeli.
Rendszeres alkalmi vagy idénymunka esetén célszerű olyan belső EFO-folyamatot kialakítani, amely meghatározza a bejelentésért felelős személyt, a helyettesítési rendet, a keretek ellenőrzését és a bérszámfejtés részére átadandó adatokat.
Az ICT Európa bérszámfejtési és jogi szakértői támogatást nyújtanak az alkalmazható foglalkoztatási forma kiválasztásában, az EFO-keretek ellenőrzésében, valamint a belső bejelentési és adatszolgáltatási folyamatok kialakításában.
Rendszeresen foglalkoztat alkalmi vagy idénymunkásokat? Szakértőink segítenek ellenőrizni az alkalmazott gyakorlatot, kialakítani a megfelelő bejelentési folyamatot, valamint összehangolni a foglalkoztatási, nyilvántartási és bérszámfejtési feladatokat.
A cikk szakmai felülvizsgálatát végezte:
Horváth Adrienn
szakmai igazgató, payroll manager
ICT Európa
Dr. Zsidi Roland, LL.M.,
vezető ügyvéd, partner
ICT LEGAL Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda
Jogi nyilatkozat:
Jelen összefoglaló kizárólag általános tájékoztatásként szolgál, és nem minősül bérszámfejtési vagy jogi tanácsadásnak. Konkrét ügylet vagy meglévő struktúra megítélése minden esetben egyedi vizsgálatot igényel.
A gyakorlatban bevált és adatvédelmi szempontból is megfelelő megoldás, ha a munkáltató a halotti anyakönyvi kivonatot kizárólag bemutatásra kéri be, a munkavállalót pedig nyilatkoztatja arról, hogy az elhunyt milyen rokoni kapcsolatban állt vele.
