Korábbi blog bejegyzésünkben összefoglaltuk, mire kell készülniük a magyar csoporttagoknak 2024. évi globális minimumadó (GloBE) kötelezettségük kapcsán. Most két fontos újdonság érkezett: a NAV közzétette az elismert belföldi kiegészítőadó előleg bevallására szolgáló 24GLBADO nyomtatvány tervezetét és az Országgyűlés elé benyújtása került a többek között a GloBE kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásról és automatikus adatcseréről szóló T/12802 törvényjavaslat. Alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a bevallástervezetről, valamint a törvényjavaslatról.
A vállalkozások sikerének egyik alapköve a megfelelő jogi és szervezeti forma kiválasztása. A tudatosan megtervezett cégstruktúra ma már kiemelt szerepet játszik működés egyszerűsítésében, az adózás optimalizálásában és a fenntartható növekedés megalapozásában. A szakértő szerint a folyamatosan változó és bizonytalan gazdasági környezetben, a hatékony kockázatkezelés érdekében is elkerülhetetlen a strukturális átalakulás.
Készülniük kell a cégeknek a nyílt bérkommunikációra és a jelentős adminisztrációs terhekre.
Az Európai Unió bértranszparencia- irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak fel kell készülniük a bérsávok nyilvánosságra hozatalára és a munkavállalói bérinformációs kérelmek kezelésére.
A csoportos társasági adó (TAO) választása az utóbbi évek egyik leghatékonyabb eszköze lett azoknak a cégcsoportoknak, ahol egyszerre van jelen nyereséges és veszteséges működés, jelentős a csoporton belüli forgalom, és fontos az adminisztráció egyszerűsítése. A konstrukció lényege, hogy a tagvállalatok a TAO szempontjából egy adóalanyként járnak el a kijelölt csoportképviselő útján, miközben más adónemekben továbbra is önállóan teljesítik kötelezettségeiket.
A csoportos társasági adó (TAO) választása az utóbbi évek egyik leghatékonyabb eszköze lett azoknak a cégcsoportoknak, ahol egyszerre van jelen nyereséges és veszteséges működés, jelentős a csoporton belüli forgalom, és fontos az adminisztráció egyszerűsítése. A konstrukció lényege, hogy a tagvállalatok a TAO szempontjából egy adóalanyként járnak el a kijelölt csoportképviselő útján, miközben más adónemekben továbbra is önállóan teljesítik kötelezettségeiket.
Mi a kockázata a magyar ÁFA-regisztráció elmulasztásának?
Ha az Ön vállalkozása más EU-tagállamban letelepedett, mégis Magyarországon végez értékesítést vagy nyújt szolgáltatást, könnyen előfordulhat, hogy magyar ÁFA-regisztrációra van szükség – akkor is, ha nincs Magyarországon bejegyzett cégük, vagy fizikai jelenlétük.
A vállalkozások számára a megfelelő cégstruktúra kialakítása nem pusztán szervezési kérdés – stratégiai jelentőséggel bír a vagyonvédelem, a növekedés, az öröklés és az üzleti kockázatok kezelése szempontjából is. A leválás, mint a társasági átalakulások egyik legújabb formája, 2024. január 1-jétől vált elérhetővé a magyar jogban, és a holdingstruktúrák kialakításánál kínál további alternatívát. Kifejezetten igaz ez 2025. június 20. után, amikor a jogszabály-módosítás rendezett egy addig nem egyértelmű kérdést a leválás adósemlegességével kapcsolatban, amellyel a leválás még erőteljesebben jelenik meg, mint reális opció a cégstruktúra megtervezésénél.
A teljesítményértékelés sok cégnél még mindig formális kötelezettség, pedig óriási lehetőség rejlik benne. Egy jól működő, átlátható rendszer nemcsak fejleszti az egyéni teljesítményt, hanem erősíti a kultúrát, növeli az elköteleződést – és üzleti eredményeket hoz. A közelgő bértranszparencia-szabályozás pedig új szintre emeli a rendszeres, objektív és indokolható visszajelzések jelentőségét.
Kihirdetésre került az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb adózási és számviteli változásokat.
A munkahelyi környezetben a visszajelzés nem csupán egy eszköz, hanem egy alapvető vezetői feladat, amely hatással van a munkavállalói elköteleződésre, teljesítményre és a szervezet egészére. A kérdés már nem az, hogy adunk-e visszajelzést, hanem az, hogy hogyan és mikor történik mindez. A visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív – a fejlődés egyik legfontosabb hajtóereje. De hogyan érhetjük el, hogy a visszajelzés valóban hasznos legyen? Hogyan támogathatja a vezetők és munkavállalók kapcsolatát, miközben a szervezeti célok is teljesülnek?
