Bár a 2024-es adóévhez kapcsolódó globális minimumadó kötelezettségek teljesítésével összefüggő teendők sora még nem ért véget, már most időszerű a 2025-ös adóévhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségek áttekintése. A határidők közelsége és a szabályrendszer összetettsége miatt a megfelelő felkészülés kulcsfontosságú.
A startupoknál gyakran alkalmazott megoldás, hogy a munkavállalók és a vezetők hozzájárulását nem kizárólag bérrel, hanem részesedéssel is jutalmazzák, így személyesen is érdekeltté teszik őket a vállalkozás sikerében. Ez a részesedés lehet üzletrész, részvény, vagy ezek megszerzésére jogosító opció. Az ösztönzési modell üzletileg működőképes, az adózási környezet azonban hosszú ideig nem adott egyértelmű és kiszámítható keretet ezeknek a konstrukcióknak.
2026-tól új alapokra kerül a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek transzferár dokumentációja, mivel megjelent a transzferár nyilvántartásról és a transzferár adatszolgáltatásról szóló új rendelet. A cél kettős: ahol lehet, egyszerűsíteni, ugyanakkor ahol kell, mélyebben alátámasztani.
A Kormány 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelete az éttermek versenyképességének javítását célzó intézkedéscsomag részeként két, a vállalkozások számára azonnal hasznosítható adókönnyítést vezet be:
2025. augusztus 22-től módosult a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hibás teljesítésre vonatkozó szabályozása, ami a mikro-, kis- és középvállalkozásokat (KKV) érinti. Az új szabályozás értelmében a fogyasztói jogok bizonyos körben már nemcsak természetes személyeket, hanem a KKV-kat is megilletik – feltéve, hogy üzleti tevékenységükön kívül járnak el egy adott szerződésben.
Az onboarding nagyon sok szervezetben „rendben van”. Legalábbis belülről így látszik. A folyamat létezik, a lépések megvannak, a HR elvégzi a feladatát. Mégis, az első hónapokban lassú produktivitás, vezetői túlterheltség és kiugró fluktuáció jelentkezik. Nem azért, mert nem tudnánk, mit kellene csinálni – hanem mert rossz kérdéseket teszünk fel.
Az Országgyűlés 2025 novemberében két, egymáshoz szorosan kapcsolódó adócsomagot fogadott el:
Az első az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényben (az „első adócsomag”),
A második pedig a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvényben (a „második adócsomag”) került kihirdetésre.
Megduplázódó keretek, egyszerűbb adminisztráció és sokkal szélesebb vállalkozói kör számára elérhető kedvezményes adózás
A 2025-ös őszi adócsomag egyik legfontosabb üzenete a hazai KKV-szektor számára egyértelmű: a KIVA 2026-tól látványosan vonzóbbá válik, mert megduplázódnak a legfontosabb belépési és kikerülési értékhatárok. A kisvállalati adó eddig főként a kisebb méretű, bérintenzív cégeknek volt igazán kedvező választás, a változások után viszont már egyre több, nagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozás is reálisan számolhat vele.
A 2025-ös év végéhez közeledve minden vállalat számára kulcsfontosságú, hogy tudatosan megtervezze adózási döntéseit – hiszen az adóoptimalizálás nemcsak jogszerű, hanem pénzügyileg is komoly előnyt jelenthet.
Készülniük kell a cégeknek a nyílt bérkommunikációra és a jelentős adminisztrációs terhekre.
Az Európai Unió bértranszparencia- irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak fel kell készülniük a bérsávok nyilvánosságra hozatalára és a munkavállalói bérinformációs kérelmek kezelésére.
