A startupoknál gyakran alkalmazott megoldás, hogy a munkavállalók és a vezetők hozzájárulását nem kizárólag bérrel, hanem részesedéssel is jutalmazzák, így személyesen is érdekeltté teszik őket a vállalkozás sikerében. Ez a részesedés lehet üzletrész, részvény, vagy ezek megszerzésére jogosító opció. Az ösztönzési modell üzletileg működőképes, az adózási környezet azonban hosszú ideig nem adott egyértelmű és kiszámítható keretet ezeknek a konstrukcióknak.
A Kormány 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelete az éttermek versenyképességének javítását célzó intézkedéscsomag részeként két, a vállalkozások számára azonnal hasznosítható adókönnyítést vezet be:
2025. augusztus 22-től módosult a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hibás teljesítésre vonatkozó szabályozása, ami a mikro-, kis- és középvállalkozásokat (KKV) érinti. Az új szabályozás értelmében a fogyasztói jogok bizonyos körben már nemcsak természetes személyeket, hanem a KKV-kat is megilletik – feltéve, hogy üzleti tevékenységükön kívül járnak el egy adott szerződésben.
A vállalkozások sikerének egyik alapköve a megfelelő jogi és szervezeti forma kiválasztása. A tudatosan megtervezett cégstruktúra ma már kiemelt szerepet játszik működés egyszerűsítésében, az adózás optimalizálásában és a fenntartható növekedés megalapozásában. A szakértő szerint a folyamatosan változó és bizonytalan gazdasági környezetben, a hatékony kockázatkezelés érdekében is elkerülhetetlen a strukturális átalakulás.
A vállalkozások számára a megfelelő cégstruktúra kialakítása nem pusztán szervezési kérdés – stratégiai jelentőséggel bír a vagyonvédelem, a növekedés, az öröklés és az üzleti kockázatok kezelése szempontjából is. A leválás, mint a társasági átalakulások egyik legújabb formája, 2024. január 1-jétől vált elérhetővé a magyar jogban, és a holdingstruktúrák kialakításánál kínál további alternatívát. Kifejezetten igaz ez 2025. június 20. után, amikor a jogszabály-módosítás rendezett egy addig nem egyértelmű kérdést a leválás adósemlegességével kapcsolatban, amellyel a leválás még erőteljesebben jelenik meg, mint reális opció a cégstruktúra megtervezésénél.
A teljesítményértékelés sok cégnél még mindig formális kötelezettség, pedig óriási lehetőség rejlik benne. Egy jól működő, átlátható rendszer nemcsak fejleszti az egyéni teljesítményt, hanem erősíti a kultúrát, növeli az elköteleződést – és üzleti eredményeket hoz. A közelgő bértranszparencia-szabályozás pedig új szintre emeli a rendszeres, objektív és indokolható visszajelzések jelentőségét.
Nagy sikerű webináriumunk nyomán szeretnénk megosztani tudásanyagainkat a cégeladás és cégfelvásárlás témaköre kapcsán. Webinárunk központi kérdése: "exit vagy akvizíció? – avagy minden, amit egy vállalkozó számára a cégeladásról vagy cégfelvásárlásról tudni érdemes.
A munkavállalói részvénytulajdonosi programok (MRP) egyre népszerűbbek a vállalatok körében, mivel hatékonyan ösztönzik a munkavállalókat, miközben adózási és pénzügyi előnyöket is kínálnak. A nyugati országokban és az Egyesült Államokban egy nagyon
A mai üzleti világban a jogszabályi megfelelés nemcsak kötelezettség, hanem a sikeres működés egyik alapköve. Az átfogó cégjogi audit célja, hogy feltárja a vállalat működésében rejlő jogi kockázatokat, és biztosítsa, hogy minden tevékenység összhangban legyen a hatályos jogszabályokkal. Ez különösen fontos egy olyan gazdasági környezetben, ahol a hatósági ellenőrzések szigorodnak, és a szabályozási változások egyre gyorsabb ütemben követik egymást.
Jogsérelem érte, de nincs ideje a pereskedést megvárnia, mert azonnali intézkedést igényel a jogsérelem helyrehozása? Mit tehet a jogsérelmet szenvedett fél, ha a jogsértés során olyan kárt okoztak neki, melyet később nehézkesen, vagy egyáltalán nem tud bizonyítani?
