fbpx

Az építőiparban tapasztalt drágulások megfékezésével összefüggő szabályozások

 Blog / Az építőiparban tapasztalt drágulások megfékezésével összefüggő szabályozások

Legújabb bejegyzéseink

Az építőiparban tapasztalt drágulások megfékezésével összefüggő szabályozások

A közelmúltban több olyan rendelet lépett hatályba, amelynek elsődleges célja az építőiparban tapasztalt drágulás megfékezése, és a hazai építőipar ellátásbiztonságának fenntartása és védelme. A bevezetett intézkedések az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű építési anyagok Magyarországról történő kivitelét és értékesítését hivatottak szabályozni.

Bejelentési kötelezettség


Ez a gyakorlatban a hazai vállalkozások számára azt jelenti, hogy amennyiben a rendeletben meghatározott nyersanyagot vagy terméket szeretnének országon kívülre értékesíteni, vagy bármilyen más okból kiszállítani -akár saját külföldi telephelyükre is-, úgy bejelentési kötelezettség terheli őket. A kivitel pedig akkor lehetséges, ha a Minisztérium a bejelentést tudomásul vette és azt visszaigazolta.


A bejelentést az Innovációs és Technológai Minisztérium (ITM) felé, a hatóság által közzétett formanyomtatványon szükséges teljesíteni az előírt dokumentumok csatolásával.


A kapcsolódó bejelentő lap, illetve a kitöltési útmutató a következő linken érhető el: https://kormany.hu/dokumentumtar/epitoanyagok-kivitelevel-kapcsolatos-bejelento-lap-es-adatkezelesi-tajekoztato


Az érintett cégek a benyújtást e-papíron keresztül (epapir.gov.hu) tudják megtenni a „Stratégiai jelentőségű építőanyagok kivitelével kapcsolatos bejelentés” ügytípus kiválasztásával.

 

Állami engedélyezés, vagy az elővásárlási jog érvényesítése


A bejelentést követően - amennyiben az maradéktalanul megfelel az előírt formai követelményeknek - a hatóságnak tíz munkanap áll rendelkezésre annak vizsgálatára, hogy a bejelentett szállítmány jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését, ezzel veszélyezteti-e a közellátást, vagy kockázatos-e az építőipari ellátásbiztonság szempontjából.


Amennyiben az érintett szállítmány kivitele nem jár a fentiekben említett hatással, úgy az ITM tudomásul veszi a bejelentést, és nincs akadálya a külföldre történő értékesítésnek, szállításnak. Abban az esetben viszont, ha a fenti körülmények megállapítást nyernek, úgy az állam él az elővásárlási és vételi jogával, a bejelentést pedig megszünteti.

 

Milyen termékekre vonatkozik?


Az érintett termékeket VTSZ szám szerinti felsorolásban tartalmazza a jogszabály, mely ide kattintva érhető el. Fontos változás, hogy ezek az építőipari anyagok bekerültek az EKÁER köteles termékek közé is.


A szabályozás alá esik a betonozáshoz használt kavics, sóder, zúzott kő, különböző hőszigetelő anyagok, illetve meghatározott acél- és vastermékek. Azt fontos kiemelni, hogy a kötelezettség nem minden típusú építőipari anyagot érint, viszont a felsorolt termékek között lehetnek olyanok is, amelyeket más iparágakban használnak fel, például az autógyártás során. A vállalkozásoknak ezek alapján mindenképpen ellenőrizniük szükséges, hogy a kivitelre szánt termékek kapcsán keletkezik-e bejelentési kötelezettségük, mivel annak elmulasztása a termékek zár alá vételét és öt millió forintig terjedő pénzbírságot von maga után.

 

Kiegészítő bányajáradék


Az építőipari nyersanyagokat kitermelő cégeket bizonyos feltételek teljesülése esetén érintheti a kormány további intézkedése is, amely alapján kiegészítő bányajáradék fizetésére válhatnak kötelezetté, amennyiben a rendeletben meghatározott árakon felül értékesítenek. Ebben az esetben a különbözetként jelentkező nyereséget 90 százalékos külön adó terheli.


A többletadó megfizetésére az a vállalkozás köteles, amely a rendeletben kijelölt főtevékenységek (kőfejtés, gipsz, kréta, kavics-, homok-, agyagbányászat, valamint cement-, mész-, gipszgyártás) valamelyikét végzi, és 2019-es árbevétele pedig a 3 milliárd forintot elérte vagy meghaladta.

Hatályosság


A rendelkezések átmeneti jellegűek, először a hatálybelépést (2021.07.09.) követő 5. munkanapon túli kivitelre kell alkalmazni, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésékor pedig hatályukat vesztik majd.

 

 

if facebook 317746
Twitter
if linkedin 317735

Kövessen minket Facebook-on, Twitter-en és LinkedIn-en is!

  • ICT Logok Holding 230
  •   1117 Budapest,
        Fehérvári út 50-52.
        (Dexagon Irodaház 3. em.)
  •   06-1/33-44-279
  •   06-1/29-90-474
  • info@icteuropa.hu

Magunkról

Az ICT Európa Finance Zrt. nem csupán egy vállalkozás, cégünk olyan magyar tulajdonban lévő tanácsadó és szolgáltató csoport, ahol egymással összefüggő területeken - adózás, számvitel, informatika, könyvvizsgálat, üzleti döntéstámogatás és jog - alakítottunk ki kiváló minőségű szolgáltatás portfóliót.