Egy újabb fontos adózási határidő közeleg a naptári éves adózók számára. És ezesetben a többes szám nem azért lényeges, mert bármely adózó számára fontos lehet ez a határidő, hanem elsősorban azon adózók számára, akik egy vállalatcsoporthoz tartoznak és megfelelnek az alábbi feltételeknek:
A Tao. törvény szerint meghatározott szervezeti formában működnek;
Nem egyszerűen kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak egymással, hanem olyan szoros összefonódás áll fenn közöttük, hogy az egyik csoporttag/leendő csoporttag a másik csoporttagban/leendő csoporttagban, vagy más személy a csoporttagokban/leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik;
Azonos a mérlegfordulónapjuk, illetve a beszámoló/a könyvviteli zárlat összeállításakor alkalmazott szabályaik azonosak.
A választási lehetőség pedig a csoportos társasági adóalanyiságra való áttérés. A választásra nyitva álló határidő november 1-20. közötti időszak. A határidő jogvesztő, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye, így azon adózóknak, akik csoportos adóalanyiság választását tervezik érdemes minél hamarabb átgondolni, megvizsgálni, hogy az adott vállalatcsoportnak, vagy azon belül néhány tagnak érdemes-e élni ezzel a lehetőséggel.
A csoportos adóalanyiságot a tagok kérelmére a NAV engedélyezi. A csoportos adóalanyiság a kérelem benyújtását követő év első napjától jön létre, vagyis a 2021. november 1-20. között beadott kérelmek esetén, 2022. január 1-től jön létre a társasági adóalany. Az engedélyező határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, így amennyiben a NAV jóváhagyta, úgy utólag nem dönthetnek úgy a tagok, hogy mégsem jön létre a csoportos adóalanyiság. A csoportos adóalanyhoz utólag is lehet csatlakozni, illetve a kötelező megszűnési eseteken túl, kérhető a csoportos adóalanyiság megszüntetése. Ezen esetekben szintén a NAV engedélyére van szükség.
Felmerülhet a kérdés, hogy mire lehet jó a csoportos adóalanyiság. A kézenfekvő válasz az lenne, hogy így egyszerűsödik az adminisztráció és a nyereséges és veszteséges vállalkozások adóterhelése kiegyenlítődik. Ez igaz is, ugyanakkor a helyzet ennél egy kicsit árnyaltabb.
Az adóalap és így az adófizetési kötelezettség nem pusztán az egyes adóalapok összegzése (nettósítása) révén kerül meghatározásra. Továbbra is valamennyi csoporttagnak egyedileg meg kell határoznia az adóalapját, mely alapján a csoportképviselő a csoportos adóalanyokra vonatkozó speciális szabályok figyelembe vételével elkészíti a csoport szintű adóalapot és adóbevallást, melyet benyújt az adóhatóság részére. A csoporttagoknak tehát, adóbevallást nem kell készíteniük és benyújtaniuk, ugyanakkor az egyedi adókalkulációt el kell készíteniük. A csoportos adóalap meghatározása során figyelemmel kell lenni a speciális előírásokra, így pl. a veszteségleírási szabályokra, bizonyos kedvezmény szabályokra, a kamatlevonási korlátra vonatkozó szabályokra.
Főszabály szerint a csoporttagok egymás közötti ügyletei esetén nincs szükség a transzferár szabályok alkalmazására sem. Adókedvezménynek érvényesítésére szintén lehetőség van csoportos adóalanyiság esetén is. Összességében elmondható, hogy a csoportos adóalanyiság előnye lehet a csoport kiegyenlítettebb adóterhelése, adómegtakarítás csoportszinten, az adókedvezmények jobb kihasználásának lehetősége és bizonyos tekintetben az adminisztráció csökkenése.
Forduljon Ön is adószakértőnkhöz!
Dr. Korponai Babett
ügyvezető, partner, adószakértő, tanácsadó
ICT Business Advisory Zrt.
