Bizonytalan gazdasági kilátások, magas infláció, dráguló termékek és szolgáltatások, egekbe szökő kamatok. Ilyen helyzetben érdemes a cégeknek megvizsgálni, hogy a korábbi beruházási tervek még reálisan teljesíthetőek-e. Amennyiben nem, akkor már csak pár napjuk van lépni a vállalkozások, hogy milliókat spóroljanak a fel nem használt fejlesztési tartalékok után fizetendő kamatok miatt – hívja fel a figyelmet Márton Alexandra, az ICT Európa Finance Zrt. szakmai igazgatója.
5 perces olvasmány
A fejlesztési tartalékkal kapcsolatos szabályozásban változás nem történt az előző évhez képest. 2021-től megszűnt a korábbi 10 milliárd forintos korlát, és a társaságok már a 2021. adóévtől az adózás előtti nyereség 100%-ig vehetik igénybe ezt az adóalap csökkentést.
Mivel az adóalap kedvezmény egyértelmű célja, hogy a vállalkozás a képzést követő 4 éven belül beruházást valósítson meg, a törvény negatív jogkövetkezményt helyez kilátásba, ha határidőn belül nem, vagy nem teljesen használja fel a társaság a fejlesztési tartalékot.
A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben a cégek a korábban kitűzött pénzügyi terveiket módosíthatják, egyes beruházásokat elhalaszthatnak, vagy dönthetnek úgy, hogy kisebb mértékben, esetleg egyáltalán nem valósítják meg.
A társasági adó törvény alapján „az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a lekötés adóévében hatályos rendelkezés szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti” - TAO tv. 7. § (15) Azaz lehetőség van a 4 éves határidőn belül korábban visszafizetni a fejlesztési tartalék utáni társasági adót és a késedelmi pótlékot – emeli ki Márton Alexandra, az ICT Európa Finance Zrt. szakmai igazgatója.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a cég úgy látja, hogy mégsem tudja megvalósítani a korábbi beruházási terveit, akkor nemcsak a 2018-ban képzett és 2022-ben lejárt fejlesztési tartalékra, hanem akár a 2019-ben vagy későbbi években lekötött fejlesztési tartalékra jutó társasági adót és a késedelmi kamatot is megfizetheti január végéig.
A könyvelésben a lekötött tartalék feloldását 2022-ben kell könyvelni, a társasági adót és a késedelmi pótlék összegét is a 2022. adóév terhére kell elszámolni. Bevallani pedig csak a 2022. évi társasági adóbevallás megfelelő sorában kell majd május 31-ig.
De mit is jelent ez számokban?
Számoljunk azzal, hogy a társaság 2019-ben képzett 100 millió Ft fejlesztési tartalékot, melyet 2023.12.31-ig használhatna fel, de a tervek megváltoztak, a beruházás nem fog megvalósulni, így úgy dönt, hogy már korábban, 2022.12.31-én feloldja. Ekkor a késedelmi pótlékot a 2019-es bevallás benyújtásának határ idejétől, azaz 2020.06.01-től 2022.12.31-ig kell számítania és 2023.01.31-ig vissza kell fizetnie 9 millió Ft társasági adót és 1 984 ezer Ft késedelmi pótlékot. Ezzel a lépéssel a társaság megspórolhatja a 2023. évre jutó késedelmi pótlék összegét, a jelenlegi jegybanki alapkamattal számolva (13+5%) 1 610 ezer Ft-ot – figyelmeztet Márton Alexandra, az ICT Európa Finance Zrt. szakmai igazgatója.
Érdemes tehát, ha eddig nem történt meg, a következő napokban felülvizsgálni a megképzett fejlesztési tartalékok összegét, összevetni azt a jelenlegi beruházási tervekkel, és ha szükséges részben vagy egészben feloldani, a kapcsolódó társasági adót és késedelmi kamatot pedig visszafizetni.
Olvassa el előző cikkünket, amelyben összegyűjtöttük azokat a változásokat a pénzügyi-számviteli területen, amelyekre érdemes odafigyelni, hogy a cég elkerülje az esetleges adóhatósági bírságot!
Adóhatósági bírságot kockáztat a cég, ha nem frissíti a számviteli szabályzatait!
